Ahogy mennek el a hajók
| ahogy tengerré lesz a föld. |
|
| Ahogy ott hagynak a menők, |
| és hallom is, hogy maradok. |
|
| Előbb, hogy mindenki halott, |
| aztán, ahogy a perc kiköt. |
| Mintha egy görög darabot, |
| s az a vége, hogy ott ülök. |
|
| Ahogy csipkedi, csöppre-csöpp. |
| Tisztul szememben a homok. |
|
|
|