Ez az indigós lihegés

Ez az indigós lihegés, egyikről a másikra át, ahogy lassacskán a szobát, és mint a darálót a kés. Ez a kilátszik a tömés, de a fogai akkorák, hogy nincs is étel, csak ha rág, ez a szájában az egész. Ez az intenzív soha és, ezek a sehol se dumák, ahogy oda lesz a világ, s lüktet egymásban a kelés. Ez a se a szív, se az ész, ahogy csinálják a csodát.