S hogy néha azt se, melyik az
| S a nagy hazug, s a nagy igaz, |
| s hogy fent, a többiek felett, |
| s egymáshoz sokkal közelebb, |
| mint kicsi gazhoz kicsi gaz, |
|
| s hogy néha azt se, melyik az, |
| csak azt, hogy ők, s hogy odalett, |
| s merthogy ilyenkor nehezebb, |
| összecsúszik benned a vas, |
|
| s mintha éppen olyan magas, |
| s hogy igazság, s hogy becsület, |
| s hogy nincsenek is méretek, |
| csak egy arasz meg egy arasz, |
|
| s hogy mindig lesz annyi vigasz, |
| s megöleled vagy megeszed. |
|
|
|