167

Mintha minden valami gömb

Ahogy csúszik alóla ki,
s fogja a semmit odafönt,
mintha minden valami gömb,
csak bele kéne ugrani.
S mintha biztatná valaki,
hogy mielőtt a kör lecsöng,
hogy attól göröngy a göröngy,
s a halál is csak az, ami.
S mintha lehetne hallani,
ahogyan a csontban a csönd,
ahogyan az űrben a gyöngy,
ahogyan mind elengedi.
S mintha, ahol a sarkai,
ott hallgatódzna, aki dönt.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]