Örökké, hogy egy mozdulat
Fönt, fönt a kupola alatt, |
s hogy valamit megigazít, |
mintha rajta állna, hogy itt, |
|
Lent, lent a futóbogarak, |
fürgén, mert akkor is esik, |
bennük látszik, hogy hol a nap. |
|
Középen, ahol megy a nagy, |
középen föl-le jár a lift, |
az a perc, hogy kikerülik, |
az a hely, hogy elbújjanak. |
|
Örökké, hogy egy mozdulat, |
s hogy mindig elforog, amíg. |
|
|
|