Inkább át a falon megy ki
Mint az újra nyelt szögesdrót, |
lopva visszanyomott rigli, |
nem, hogy ki lehetett bírni, |
azt se, soha már, hogy megvolt. |
|
Áll a folyton elszalasztott, |
ott az ajtó, itt a kibli, |
ezt kitenni, azt becsukni, |
és fokozni kell a tempót. |
|
Jár a közte végleg elfogy, |
inkább át a falon megy ki, |
százszor megzabálja, semhogy |
|
Ezt is, ezt a hogyha naplót, |
mintha nyugtát kéne írni. |
|
|
|