Minthogy éppen ketté válik
Minthogy éppen ketté válik, |
s azt hiszik, hogy attól nőnek, |
hogy egyre messzebb a másik, |
|
minthogy mindent szakadásig, |
s még erősebb az erősebb, |
s lépten-nyomon annyi hőstett, |
hogy a tétje nem is látszik, |
|
minthogy az összes hibáit, |
és a legrosszabb is győzhet, |
s folyton az, hogy most előz meg, |
|
minthogy csak a partja számít, |
|
|
|