144

Azt mondják, hogy valami nő

Takáts Gyulának

 
Nem az eredmény, csak a kő,
amit közben fel-felemel,
átugrik, mintha nem is ő,
ül a tövében, mintha fel.
Nem a történet, csak a hely,
s hogy megint elkövethető.
Fogja a percet, vár, figyel,
a pillanatban a jövő.
S minthogy mindenre van idő,
most visszafelé indul el.
Azt mondják, hogy valami nő,
de magától is énekel.
Csak néz, amikor égre kel,
és mozog vele a tető.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]