Azt mondják, hogy valami nő
Takáts Gyulának
Nem az eredmény, csak a kő, |
átugrik, mintha nem is ő, |
ül a tövében, mintha fel. |
|
Nem a történet, csak a hely, |
s hogy megint elkövethető. |
Fogja a percet, vár, figyel, |
|
S minthogy mindenre van idő, |
most visszafelé indul el. |
Azt mondják, hogy valami nő, |
|
Csak néz, amikor égre kel, |
|
|
|