Mintha egyszerre két madár
Itt és most és én, ugyebár, |
vagy mi közé, mint a madár |
kifeszített szárnya közé, |
|
mint, mint aki dönthetne már, |
hogy mi felé, ha mi felé, |
s mi felé ne, ha ugyebár, |
|
mintha egyszerre két madár, |
de most mindkettő, most akár, |
most megölne, ha á, ha bé, |
|
csak bólintsak, csak rajtam áll, |
csak foszlik éppen semmivé. |
|
|
|