Már bizonyos, hogy ki az úr
| Hogy oldódik lassan a görcs, |
| s már nem megy át az utca túl, |
| még nem tudható, hogy a bölcs, |
| vagy csak megállt benne a nyúl. |
|
| Mondják, mutatják, hogy tanul. |
| Ha etetik, az a gyümölcs. |
| Amiből egy van, az a húr. |
| Ami épp olyan, az a törzs. |
|
| S talán csak, mert egyre idős, |
| s folyton nő a lyuk az azúr, |
| már minden lyukból minden ős, |
| már ott a sor, ahova nyúl. |
|
| Már bizonyos, hogy ki az úr, |
| s hogy ugyanaz a felelős. |
|
|
|