Az angolna halála

A hullámzás partra sodort egy döglött angolnát. Csodálkozva nézem a titokzatos halat, melyről Schmidt dán kutató harminc évig tartó vizsgálódásai óta elég sokat tudunk, de nem mindent. A Balatonban s az édesvízi folyókban nem szaporodik az angolna. Ide telepítik, vagy bevándorol. Elvileg ez a példány is a Sargasso-tenger hat-hétszáz méteres mélységéből indult el, s a Golf-áramlatban lebegve, úszva, esetleg konténerben 6500 kilométert tett meg, hogy a Balatonban aztán váratlanul befejezze az életét. Elég sok haldögöt láttam már, főleg a balatoni halpusztulások idején, de ilyent még nem. Ezt ugyanis kifogták, aztán módszeresen megölték. A fejét hátrahajtották, aztán damilt tekertek rá és megkötötték. Damilostól visszadobták a vízbe. A horgászok egyik része idegenkedik az angolnától, mi több, utálja. De ez a gondos gyilkosság kivételes esetnek számít. Az angolna nyilván magára haragította a horgászt.

Aki fogott már angolnát, az tudja, hogy ez a messzi tengerek világából érkezett szívós hal nagyon magabiztos, s ha magabiztosságára ráfizet, akkor sem adja meg magát. Vándorlás közben, ha sekély oldalágba téved, kilométereket képes a nedves réteken „gyalogolni”, míg eléri, megtalálja a folyó főágát. Ha horogra akad, beveszi magát a vízfenék kövei vagy növényzete közé, és megkapaszkodik. Ha partra kényszerítik, össze-vissza tekergőzve csomókat köt a zsinórra, összegabalyítja. Nem lehet megfogni, mert síkos, kicsúszik a kézből, de a haltartó szákból is. Ha partra dobják és nem verik agyon azonnal, kígyózó mozgással visszacsúszik a vízbe. Így aztán az angolna magabiztos.

A damillal megölt angolna mozdulatlanul fekszik a barnás hordalékon. A legyek is megérkeztek már, kényelmesen mászkálnak a hátán. Úgy látszik, mindig nem lehet megkapaszkodni a meder köveiben, kicsúszni a marok szorításából, szákból, hálóból. Ha elég síkos a bőr, ki lehet csúszni kétszer, talán háromszor is, de a nagy marok egyszer csak összezárul.

Percekig nézem a hordalékos fövenyen heverő angolnát. Apró pikkelyei csillognak a fényben. Halnak nem szép, de a maga angolnaságában érdekes élőlény. De az angolnaság is véget ér egyszer.