A kocsis anyagcseréje

Füredről utaztunk Szepezdre. Örvényes után megtorpant a kocsisor. Forró nyári nap. A szembeforgalom is nagy, előzni nem lehet. Ahogy méterenként előrekocogunk, Udvari előtt a kanyarban fény derül a torlódás okára. Az úton két spediterkocsi áll. A kocsikat nagy üggyel-bajjal, ahogy hézag támad a szembejövő forgalomban, kerülgetik az autók. Sokan vagyunk, végeláthatatlan kocsisor, magyarok, franciák, csehek és a német tömeg. Miért áll a két lovas kocsi?

Ahogy előrekúszunk, látjuk, hogy az egyik nyugatnémet Mercedesnek lehúzzák a tetejét, egy pofa kiemelkedik belőle, és filmre vesz valamit. Mi lehet ott?

Amikor tízméternyire érkezünk, a látványban mi is részesülünk. A kocsi tetején áll a fuvaros, és onnan fentről méltóságteljesen nagy ívben vizel (pisál) az árok felé. Amikor elmegyünk mellettük, látjuk, hogy a fogat egyik lova hasonlóan cselekszik, de legalább a földön állva. Nagy kérdés, hogy a kocsistól kapott kedvet (inspirációt) a ló, vagy fordítva történt. S ha a ló, vizelő kedvét a kocsistól kapta, miért maradt a földön, miért nem ment fel a kocsi tetejére a gazdája mellé?

Az egész jelenet kifejezhetett egy véleményt a nyaralók, külföldiek, autón járó emberekkel szemben is. Talán a nyugatnémet filmes ezt hitte. De mi tudjuk, hogy ezek a Balaton-parti fuvarosok az építőanyagot drágábban szállítják el egyik faluból a másikba, mint amennyibe az anyag kerül. Gazdagok mind, sokkal gazdagabbak, mint az sejthető. Persze részegek is lehettek. Akkor viszont becsülnünk kell a teljesítményt, mert a hosszadalmas művelet alatt a fuvaros egyszer sem szédült meg a kocsi tetején.

Engem csak a ló nyugtalanít. Miért nem ment fel a kocsi tetejére a gazdája mellé? Olyan magas az intelligenciahányadosa, hogy feszélyezte a helyzet? Talán lusta vagy szégyenlős? Érthetetlen.