Sivár vasúti resti egy kisebb csomóponton. A szárnyvonalakról itt szállnak át az emberek a megyeszékhelyre és a fővárosba induló vonatokra és viszont. Az asztalokon rég mosott, mintás abroszok. A konyhába nyíló kopott lengőajtó mellett kis pult, presszógéppel, a gép mellett üvegszekrényben ősi szendvicsek. A pult mögött a falon elferdült polc, néhány üveg konyakkal, pálinkával, egyik rekeszben rendetlen cigarettahalmok. A presszósnő alvatlan, szőke, vastag arcú. A semmibe néz és kávét gőzöl. A lengőajtó mellett öreg, sovány pincér áll, hangedlivel a karján. Néha nyílik az ajtó és megjelenik a kenyereslány, ügyetlenül. Ajtó nyílik a váróterembe és a peronra is. Időnként emberek jönnek be és pálinkát isznak, vagy csak körülnéznek és kérdeznek valamit. Az egyik asztalon sörösüvegek között a karjára borulva, svájcisapkás atyafi alszik, horkol. Másik asztalnál szabadságos katona üldögél egy terhes nővel. Sört isznak és fogják egymás kezét.
A középső asztalnál jelentéktelen külsejű városi ember ül. Sápadt, állandóan cigarettázik. Társa ötven körüli vadőr, erdészeti egyenruhában, tokba zárt puskával a lába mellett. Fröccsöznek. A pult előtt vasutasok állnak, kocsimesterek zászlóval, lakatosok hosszú nyelű kalapáccsal. Az asztalok felett bekeretezett plakátok: „CSÉB”, „Megvette már az e hetit?”, „Igyon Márkát”. Fent egy villanyóra, ami jár, de hiányzik a kismutatója.
MEGAFON Az ügyeletes rendőr elvtársat kérjük a forgalmi irodába!
VADŐR
Az apám idejében két vonat járt ezen a vonalon, egy reggel kifelé, egy meg este befelé. Most hat szerelvény ide-oda. Tíz éve mondogatják, hogy a Margitmajornál megszűnik a megálló. Hát lehet, hogy a vasút itt megszűnik, de a sínek maradnak. A sínek, meg egy vonat, ami kihozza a Margitmajorhoz a pesti vadászokat. Nem is major az már, hanem ilyen vadászház. Villany, vízvezeték angol klozet, minden van ott. Kávégép, két cicomás nő, de egyetlen rendes kutyájuk sincs. Farkaskutyát hoztak valahonnan hármat. Az udvaron ugattatják őket, mert az erdőbe szégyenlik ezeket beengedni. Kérdeztem a gondnokot, hogy miért nem szóltak nekem? Mindenki tudja errefelé, hogy vizslákat tenyésztek… De csak kummogott. Maga meddig megy?
VADŐR
Akkor maga a másik vonalon utazik tovább, mert én meg a járáshoz megyek a vadászgyűlésre.
BÓDIS
Megriadva körülpillant, suttog. Nem ott. Felemeli a poharat.
VADŐR
Poharat emel. Isten, isten. Iszik. Tudom már hová megy… Az ELEKTROTEX-hez… Láttam én magán ezt a pesti vonatban is. A kezén, ahogy fogta a villát és belebökte a tojásos sonkába. A vadászokat is a kezükről ítélem meg… Ahogy leemelik reggeli után a puskákat a fogasról, ahogy hajtás után töltényt ürítenek. Nézem a kezüket. Uram Jézus, micsoda kezek… Magunk között szólva jó helyre megy. Ez a Frőhlich senkinek sem tetszik itt.
VADŐR
Személyesen nem, de mindent tudok róla. Mifelénk még rendes vidéki élet folyik. Fejébe vette, hogy falusi gyerekekből NB II-es futballcsapatot csinál. Itt. Érti?
VADŐR
Még ha Pestről vagy valahonnan hozna futballistákat… De csak egy edzőt hozott, meg a Takács II.-t. A falusi gyerekekből akar futballistát csinálni. Lakásokat ad tizennyolc éves gyerekeknek, negyvenéves emberek meg ötödmagukkal laknak egy szobában. De nem lehet ellene tenni. Elkeseredett ember. A gyárral együtt kitelepítették Pestről. Nagy kutya, akár a Pap Gedeon. Bódis figyelmesebb lesz. Az meg világhírű fürdőt akar itt a semmiben csinálni. Két erdő között egy világfürdő. Ki akarja vágatni az agácást, pedig az a mi területünkbe esik. Honnan jut ilyen marhaság az eszükbe, az isten sem érti. De most emberére akadt. Majd a vadászgyűlés intézkedik. Azt mondják, a megye már kétszer is figyelmeztette őket, de hiába. Törik a fejüket tovább… Ezek szerint maga az ELEKTROTEX-hez megy ellenőrizni?
BÓDIS
Idegesen körülpillant. Nem az számít hogy hová, a buli számít. Az ember ledarálja a hivatalos részt, aztán jön az élet. Élet lesz ma öreg, nagy élet. Anyuci innen kétszáz kilométerre ül a televízió előtt és nézi az Ódor Emíliát. Bódis úr pedig megízleli a szabadságot. Átnézem a könyveket, aztán irány a város. Beülök a bárba, jön a konyak, felcsípek egy cicát. Tudja, mit csinálunk?
Az öreg pincér és a presszósnő összenéznek.
BÓDIS
Nevet. Nem egeret csípek fel öreg, hanem cicát. Vernyákolunk.
VADŐR
Hirtelen izgatott lesz. Ma este adják az Ódor Emíliát?
BÓDIS
Megütközve. Ezt tőlem kérdi?
VADŐR
Most mondta, hogy a kedves felesége ül a tévé előtt és az Ódor Emíliát…
BÓDIS
Ez részemről csak feltételezés. Valami ilyent adnak. Ha nem az Ódor Emíliát, akkor Arséne Lupint, ha azt sem, valami mást.
VADŐR
Honnan veszi maga ezeket? Nekünk is van tévénk… A műsort előre kitervelik. Vagy ilyen műsor van, vagy olyan…
BÓDIS
De mindenképpen olyan, ami egy főkönyvelő feleségének tetszik.
VADŐR
Nekünk is tetszik a műsor.
BÓDIS
Mindenkinek megvan a maga műsora. Nekem is. Átszállás, ellenőrzés, be a városba, aztán következik az élet… Élet lesz ma. Nagy élet.
Megafon: Kérjük a kocsimester elvtársat a forgalmi irodába.
BÓDIS
Eltűnődik. Tudja, nekem még soha nem sikerült egy rendes vidéki megbízást kapnom. Ez az első… Csak hallgattam a többieket… Az nem igaz, milyen jó sztorikat meséltek egy-egy vidéki kiszállás után. Pinceszer, nők… Bódis int a pincérnek. Főúr! Még két fröccsöt!
VADŐR
Hát… A fiatal báró idejében, annál még főleg apám szolgált, itt sem volt vadászat pesti táncosnők nélkül. Megfogadott belőlük ötöt-hatot, zenészeket is hozatott. Az öreg báró idejében az ilyesmi nem volt szokás, később is haragudott érte.
Megérkezik a pincér, leteszi a poharakat, leszedi a virslis tányérokat, végigcsap az asztalon a hangedlivel. Közben fülel, s úgy húzza az időt, hogy a történet végét is hallja. Hangtalanul nevet, a hangedlivel még egyszer végigcsap az asztalon, elmegy.
VADŐR
A fiatal báró titokban lehozatott a Konti utcából huszonhárom kurvát. Külön pullmankocsit bérelt nekik, és a szánok éjszaka csempészték be őket a kastélyba. Vacsoránál bevágott a mennykő. Amikor a zenészek cifrázni kezdték, hirtelen ostorpattogás hallatszott. Süle, a kanász behajtotta a lányokat. Alig volt rajtuk valami. Felugráltak az asztalra, a nagyságák és nemzetes asszonyok orra elé, s ott azt is lerúgták magukról, ami még rajtuk volt. A zenészek rázendítettek a kánkánra. Az urak már italosak voltak és odakapdostak a lányokhoz. Több körvadászat itt aztán nem volt. El is szaporodott a vad annyira, hogy az orvvadászok sem győzték, pedig akkor már jegyrendszer volt.
BÓDIS
Egészségünkre. Koccintanak, isznak. Mi lett ezzel a báróval?
VADŐR
Itt húzta meg magát a Margitmajorban. Csomagokat kapott nyugatról, abból élt. 56-ban aztán elment. Nagyúr lett megint. Azt mondják, Bécsben lakik.
BÓDIS
Felélénkül. Bécsben? Na, ezt hallgassa meg. Van nálunk egy Léman nevezetű ellenőr. Nagyon jó számszaki ember, s ráadásul politikailag is bíznak benne. Érdemei vannak. Valakije ennek le volt csukva a háború alatt. Az apja vagy a nagybátyja. Ezt a Lémant még Bécsbe is kiküldik. Van ott egy közös vállalatunk. Lémannak nyakába akaszkodott Bécsben egy szép szőke nő. Az az elvtárs, aki a főhatóságtól vele ment, figyelmeztette, hogy legyen óvatos, mert a szőke nő biztosan kém. De Léman nem volt óvatos, ott aludt a nő lakásán. Másnap reggel felelősségre vonta a főhatósági pasi. Léman álmos volt és piás. Csak annyit mondott neki: „Elvtársam, hagyjon nekem békemet. Ez a nő nem kém, ha mégis az, akkor legfeljebb jelenti, hogy itt járt egy magyar, és jó alaposan…” Itthon aztán megijedt, beleírta a nőt a jelentésébe. Tudja mi történt? Kitüntették, és amikor nyugdíjba ment a főnök, ő lett a csoportvezető-helyettes. Tud maga ilyen történetet mesélni?
VADŐR
Hosszú tűnődés után. Tudni éppen tudnék, de nem mesélek, mert ez már mostanában történt.
BÓDIS
Kárörvendően nevet. Ez annyi, mintha nem tudna.
VADŐR
Nem annyi. Tudom a történetet, de nem beszélek róla. Nem beszélek, mert én megbízható ember vagyok. Ezért becsülnek meg a fölötteseim… Jövőre a fiam már állatorvos lesz, a lányom a járásnál dolgozik. Engem is megbecsülnek, állatokat tarthatok, szabadon termelek takarmányt, legeltetési jogom van.
BÓDIS
Megütközve nézi a vadőrt. Félig kijózanodva, rezignáltan szólal meg. Én is megbízható ember vagyok. Ha nem lennék az, nem küldtek volna ide. Tudja, ki vagyok én? Az asztal fölé hajol. Kontrollember. Én ellenőrzöm az ellenőröket. Érti?
BÓDIS
Na várjon csak, megmagyarázom. Ki ellenőrzi az admirálist?… A tengernagy. És a tengernagy ellenőrzését ki ellenőrzi? Az ellentengernagy… Ha a Léman, aki átnézte ezeknek a könyveit, tengernagy, mi vagyok én akkor?
BÓDIS
Megütközik, majd bólogat. Ért maga engem.
VADŐR
Meggyőződés nélkül. Én aztán értem… Így van, ahogy mondja. Zsebórát húz elő, rápillant, majd a faliórára. Indul a vonatom, be kell szállnom. A pincér felé int.
BÓDIS
Hagyja csak, a vendégem volt. A pincér félúton megtorpan, visszafordul.
VADŐR
Feláll, a puskával akadozik. Hát akkor isten áldja, jó mulatást. Cinkosan hunyorít. Ha mifelénk jár, keressen meg, kíváncsi vagyok, mire vitte.
VADŐR
Megfordulva. Szívesen látom vaddisznókolbászra, borom is van. Újra hunyorít, majd el.
Megszólal a hangosbeszélő: „Kérjük a szolgálatos rendőr elvtársat, hogy fáradjon be a forg… „A hang rezeg, recseg, elfullad. Csak a készülék morog. Bódis a nyakát tekergetve a hangszórót keresi, közben lapos cigarettásdobozt húz elő a zsebéből. Tapogatózva keresgél benne, de üres. Feláll, odamegy a presszós pulthoz. Közben morogva, recsegve újra megszólal a Hangszóró: „Mikrofonpróba egy, kettő, három…” Morgásba fullad. Bódis a presszósnőhöz fordul.
BÓDIS
Kérek egy Szimfóniát.
PRESSZÓSNŐ
A pultra dobja. Hat húsz.
Bódis felnyitja a dobozt, szájába tesz egy cigarettát.
BÓDIS
Gyufát is legyen szíves.
PRESSZÓSNŐ
Odadobja. Hat hatvan.
BÓDIS
A belső zsebéből körülményesen előhúzza a tárcáját. Elromlott a mikrofonjuk?
PRESSZÓSNŐ
El. Újat kellett beszerelni.
PRESSZÓSNŐ
Jó, csak délre begerjed.
A főpincér odalép és tüzet ad Bódisnak. Fiatal nő lép a terembe, finom szatyorral, esernyővel. Körülpillant, s mivel Bódis asztalát üresnek véli, leül melléje.
FŐPINCÉR
Kóboráram keletkezik, ettől gerjed be a mikrofon. Azt mondják, a kivezetéseknél.
BÓDIS
Tízest tesz a pultra. Ilyent még nem hallottam.
PRESSZÓSNŐ
Visszaadni készül. Hat hatvan.
BÓDIS
Köszönöm. Megfordul.
Bódis visszaindul, de félúton megtorpan, mert megpillantja a lányt, aki az asztalánál ül, s éppen egy apró tükörben nézi magát, a haját igazgatja.
BÓDIS
Nagyot szív a cigarettából, aztán az asztalhoz lép. Kezét csókolom…
Leül a helyére, érdeklődve nézi a lányt. Az szóra sem méltatja. Konokul nézi magát a tükörben, a száján igazít, majd az orrán is. Vicsorog. A lány szája, szájmozgása olyan, mintha cukrot szopogatna, vagy műfogsora lenne, amit nem szokott meg.
A lány hallgat, gondterhelten nézi magát a tükörben.
A lány elteszi a tükrét, de Bódisról nem vesz tudomást.
BÓDIS
Töprengve. Nem árpa, nem savanyú… Milyen cukorka van még?
FŐPINCÉR
Pehely, menthol…
ANCSA
Azt hiszi, az erdőben vagyunk? Talán szabad, kisasszony? Vagy megengedi, elvtársnő?
BÓDIS
Szippant egyet, majd értetlenül. Mit megenged?
ANCSA
Az első szót karikírozva. Kezzéét csókolom, megengedi, hogy az asztalához üljek?
BÓDIS
Bocsánat, ez az én asztalom.
Bódis felemeli a fröccsös poharát és kiissza a maradékot.
ANCSA
Itt senki sem ült, amikor bejöttem.
BÓDIS
Elmentem cigarettáért. Megkínálhatom? Eléje tartja a Szimfóniás dobozt.
A lány rá sem pillant, ingerülten feláll, körülnéz, de sem szabad asztalt, sem rokonszenvesebb asztaltársaságot nem lát. Leül, a cigarettásdobozra pillant, majd Bódisra.
BÓDIS
Bocsánat, azt hittem dohányzik.
ANCSA
Persze, hogy dohányzom, de ilyen szemetet nem szívok, csak Kentet.
Ancsa ügyetlenül szájába illeszt egy cigarettát. Bódis sietve tüzet ad.
BÓDIS
Maga nemcsak szép, de az ízlése is kifinomult…
ANCSA
Mind ezzel jönnek. Van énnekem elég bajom, hagyjon békemet.
BÓDIS
Bocsásson meg, a belső szépségére gondoltam.
ANCSA
Ügyetlenül pöfékelve. Mi…?
BÓDIS
A lélek szépségére, mert már a régi rómaiak is megmondták, hogy az arc a lélek tükre.
ANCSA
Érdeklődőbb lesz. Miféle csodabogár maga?
BÓDIS
Feláll, kicsit meghajol. Bódis Imre.
ANCSA
Na, és akkor mi van?
BÓDIS
Leül, kétszínű képet vág, a lány dekoltázsára pillant, elnyomja a cigarettáját. Tudja, engem csak a régi latinok érdekelnek, a latin költők. Vergilius, a latin idők ritmusa.
ANCSA
Egyre nagyobb érdeklődéssel. Tud latinul?
BÓDIS
Hát persze. Latintanár akartam lenni. Akar néhány sort Vergiliustól?
ANCSA
Tőlem… Bólint, csillog a szeme.
BÓDIS
Hangsúlyozva. Ante, apud, ad adversus, circum, circa, citra cis… Vagy a másik halhatatlan költeménye: Abszkve, a, ab, abs és de, coram, clam, cum, ex és é, sine, tenus, pro és prae… A szavak zenéjére figyeljen, a latin kultúra izenete.
ANCSA
Csodálatos. És sikerült?
BÓDIS
Önfeledten. Sikerült. Majd gyanakodva. Mi sikerült?
ANCSA
Latintanárnak lenni.
BÓDIS
Nem egészen. Közbeszólt a történelem. Fontosabb megbízásokat kaptam. A klasszikusok, a régi latin versek vasárnapra maradtak. Ünnepekre.
ANCSA
És, ha nem latintanár, akkor most micsoda?
BÓDIS
Bocsásson meg, hogyan szólíthatom?
A főpincér megáll az asztal mellett.
FŐPINCÉR
A lányhoz fordulva. Tetszik valamit parancsolni?
BÓDIS
Közbevág. Igen… Igen… Ancsi, javasolhatnék valami finomabbat… Talán egy… egy…
BÓDIS
Igen, akkor legyen szíves nekünk valami… Mit is, hogyan is…?
ANCSA
Akkor talán egy konyakot, és…
BÓDIS
Igen, kérünk egy konyakot és talán valami jobb…
ANCSA
És egy sört kísérőnek.
FŐPINCÉR
Értettem, a szokásosat.
BÓDIS
Előkelősködve. Ugyanezt ide is, vagyis kétszer, és majd én természetesen…
FŐPINCÉR
Természetesen. Tehát két konyak kísérővel.
Főpincér el.
BÓDIS
A lányhoz fordulva. Nincs is a szájában semmi.
ANCSA
A számban? Mi lenne?
BÓDIS
Olyan különös szája van. Először azt hittem cukrot szopogat, de most már látom, hogy a szájában csak a nyelve van.
ANCSA
Kicsit gyanakodva. A nyelvem? Hol a fenében lenne a nyelvem? Persze hogy a számban van.
BÓDIS
Én is éppen ezt mondom. A nyelve a szájában van. A szája szép, nagyon szép és a nyelve a szájában van.
ANCSA
Jaa, maga nyelvész?
BÓDIS
Eredetileg. A latin költők jelentették a fiatalságomat, de jött a történelem, a fontos megbízatások.
ANCSA
Maga egy fontos elvtárs most?
BÓDIS
Vannak fontosabbak is. Sokkal fontosabbak is.
ANCSA
De ugye maga országos elvtárs?
ANCSA
És amit most csinál, az összefügg a latin izékkel…?
ANCSA
Költők, meg ilyesmi…
BÓDIS
Költőkkel nem. Esetleg Titusz Líviusszal.
ANCSA
Jaj, de izgi… Mit csinált ez a Titusz…?
BÓDIS
Nem mondhatom meg. Ez sajnos… Nem, ezt nem mondhatom meg. Titok.
ANCSA
Érdeklődve, csodálkozva. Maga akkor egy ilyen országos… titkos… elvtárs…?
BÓDIS
Átélve a kialakult helyzetet, komoly arccal. Nem mondhatok mást. Én egy országos titkos elvtárs vagyok.
Felbukkan a főpincér, abroszt cserél, asztalra rakja a rendelést.
FŐPINCÉR
Két konyak kísérővel…
Nem vesznek róla tudomást, elmegy. Bódis a lány elé igazítja a poharat, kitölti neki a sört.
BÓDIS
Poharat emelve. Milyen szerencse, hogy várakozni kell a vonatokra… Egészségünkre.
A lány mosolyog, isznak.
ANCSA
Tudja, én nagyon szeretem az értelmiségi embereket. Nagy dolog értelmiséginek lenni.
BÓDIS
A legnagyobb dolog persze munkásnak lenni. A munkásosztály ugye… Ásít.
ANCSA
Az én vőlegényem is értelmiségi.
BÓDIS
Itt dolgozik a környéken.
ANCSA
Itt, az ELEKTROTEX-nél.
ANCSA
Na, hát azért annál különb. De vannak ott mérnökök is… Meg a pereputtyuk… A feleségeik. Borzalmas népség. Miért telepítették ezeket ide, csak a jó isten tudja…
BÓDIS
És a kedves vőlegénye, az…?
ANCSA
Fölényesen. Futballista.
BÓDIS
Nagyszerű, gratulálok. És melyik osztályon… vagyis hogy…?
ANCSA
A poharából szopogatja a sört, a nyelvét is beledugja a pohárba. A műszaki osztályon van… De elképzelheti… Nem ereszkedik le közéjük…
BÓDIS
Kortyol a söréből. Milyen finom lélek magácska… Feltételezem, hogy szintén valamilyen jobb helyen…
ANCSA
A konyakba kortyolva, szemezve. Csak annyit mondok, hogy fehér köpeny.
BÓDIS
Csodálkozó arcot vágva hátradől. Orvos?
ANCSA
Na, nem. Asszisztens vagyok. Orvosi, félig kutatási vonalon.
BÓDIS
Hazudozik, de lassanként beleéli magát a helyzetbe, s azonosul a mondataival. Éreztem, hogy maga egy finom lélek. Ahogy jöttem ide és nézte magát a tükörben. Hogyan tud maga nézni…
Ancsa élvezi a dicséretet, szendén pislog Bódisra.
BÓDIS
Óvatosan kinyújtja a kezét és az asztalon megsimogatja a lány kezét. Még a küldetéséről is megfelejtkezik az ember. Különös nézése van magának. Kár, hogy a vőlegénye várja a városban.
Ancsa elhúzza a kezét.
ANCSA
Maga is a városba jön?
BÓDIS
Kis kerülővel, de a városba.
BÓDIS
Az asztal tetején motozva utoléri a lány kezét és megfogja. Ancsa úgy csinál, mint aki nem veszi észre. Kis kerülővel, néhány óra az egész.
BÓDIS
De hiszen magát a vőlegénye várja az állomáson… Vagy talán ma, kivételesen… Reménykedve. Ma…
ANCSA
Kiszabadítja a kezét. Ma kivételesen nem vár. Edzése van. Meg össze is vesztünk.
BÓDIS
Diadalmasan. Összevesztek? Hát ez nagyszerű, akarom mondani ez sajnálatos, ahogy a latinok mondják: Sic erat in fatis.
ANCSA
Csak kicsit vesztünk össze. Szinte egyáltalán nem.
BÓDIS
Precízen összegzi a helyzetet, mint egy hivatali ügyet. Értem. Lehet, hogy összevesztek, lehet hogy nem, de semmiképpen nem várja magát az állomáson.
ANCSA
Iszik, majd álmodozva Bódis mögé néz a semmibe. Nem is szeretem, ha kijön elém az állomásra.
Bódis hátrapillantva ellenőrizi, hogy hová néz a lány, de nem lát semmi érdemlegeset.
ANCSA
A városba szeretek egyedül megérkezni. Tudja, annyi finom dolgot tapasztal az ember, az utcák, a kirakatok. Majdnem olyan szépek, mint Pesten. Csak Pesten minden nagyobb. Olyan idegesítően szélesek…
BÓDIS
Értetlenül. Micsodák?
ANCSA
A dolgok, az utca is.
BÓDIS
Megütközve. Szélesek az utcák?
ANCSA
Tudja, én szeretem a finom dolgokat. Bemenni egy üzletbe, ahol mindenféle színű selymet árulnak. Sárgát, pirosat, narancssárgát, először csak nézni a selymeket, aztán beletúrni. Két kézzel. Felemeli a kezét és mutatja. Meg a brokátot is szeretem, de csak a sárgát.
BÓDIS
Igyekszik követni a lány gondolatmenetét. Igen, igen, a sárga nagyon szép szín. Illik is magához, Ancsi. Költői szín.
ANCSA
Ancsa. Iszik. Bár ismerek olyan illetőt, aki a bordó brokátot is szereti. Van nálunk például egy lány, az Ibolya. Négy darab brokátpaplan van a staférungjában. Mind a négy bordó, képzelheti. Alig bírtam visszatartani a nevetésemet, amikor megmutatta a paplanjait.
BÓDIS
Szintén asszisztens?
ANCSA
Az Ibolya? Na, ne nevettessen. Kabinoslány a gyógyrészlegnél.
BÓDIS
Gyanakodva. Kabinoslány?
ANCSA
Úgy értem, hogy volt… Mielőtt odakerült hozzánk átképzősnek. De hát tudja, ezeket képezhetik. Brokátpaplan kell neki, elmegy érte Pestre, aztán megvesz négy darab bordó paplant. Amikor meghívott magukhoz, biztos voltam benn, hogy a vacak staférungjával akar dicsekedni. Mutatta ezeket a bordó paplanokat, és várta hogy dicsérem. „Mi ez? – kérdeztem tőle – miseruha?” – „Brokátpaplan” mondta és nézett rám várakozva, mint egy csökött tehén. Mindene megvan neki rendesen, de olyan semmilyen mégis.
ANCSA
Nem alacsony, csökött.
BÓDIS
A saját melle előtt mutogatva. Úgy érti, hogy nem fejlődött ki egészen a nőiessége? Szóval nincs rendesen…
ANCSA
Lehajtja a maradék sört, majd gyűlölettel. Mint egy tehénnek. Meg lehetne fejni. Csak csökött. Érti? Csökött és brokátpaplant vesz Pesten. Meghallotta, hogy nekem brokátpaplanom van, erre neki is brokátpaplan kellett. Egy csökött, irigy tehén. A vőlegényemet is irigyli. A vőlegényemet, meg a paplanjaimat.
BÓDIS
Int a pincérnek, és két ujjával jelzi, hogy még egyszer ugyanez, majd a lányhoz fordul. Magácska brokátpaplanja, persze sárga…
ANCSA
Ingerültből visszavált a finomkodó kislány modorába. Az én brokátjaim sárgák. De olyan, finom sárgák, tudja… Nem is magyarok. Ilyen sárgákat itt nem látni.
BÓDIS
Bólogat. Külföldi sárgák.
ANCSA
Külföldiek, és a fogásuk, álom. Nem tudja elképzelni.
BÓDIS
Elképzelni talán el tudom, csak…
ANCSA
Ingatja a fejét. Én sem tudtam. Meg kellene simogatni magának azt a paplant. Akkor megértene engem.
Az öreg pincér hozza az újabb rendelést. Lepakol.
BÓDIS
Igaza van, meg kellene simogatnom. Akkor megérteném.
FŐPINCÉR
Tessék parancsolni, két brandy. Kinyitja a söröket, elmenőben jelentőségteljesen Bódisra pillant.
ANCSA
Felemeli a konyakospoharat, koccint Bódissal, lehajtja. Olyan, mintha csiklandoznák a hátamat.
BÓDIS
Már sört öntögetve. Kellemesen erős. Én inkább a gyomromban érzem.
ANCSA
Furcsállva. A gyomrában?
BÓDIS
Mentegetőzve. Biológiai énünk is van. Ha konyakot iszunk, először az a gyomrunkba kerül, s majd csak áttételesen hat az idegrendszerünkre, hangulatunkra.
ANCSA
Elneveti magát, belenyal a sörébe, csupa hab lesz a szája. Én a paplanomról beszélek. Ha végigsimítok a sárga brokáton, csiklandik a hátam. Magának nem?
BÓDIS
Óvatosan megfogja a lány kezét. Még nem próbáltam, de azt hiszem, nekem már így is futkosik a hátamon a hideg.
ANCSA
Igézően nézi Bódist. Miért, hideg a kezem?
BÓDIS
Dehogy… Kedves… Ancsa, inkább meleg. Meleg futkosik a hátamon. A lány sörhabos száját nézve. A szája olyan vonzó. A maga egész finom lénye vonz engem. A maga finom személye mellett mindenféle tervek keletkeznek a szívemben. Vágy egy szép élet után.
ANCSA
A pohár szélét szopogatva, álmatagon. Tudja, én már kislány koromban is a szép, finom élet után vágytam. Finom lakás, halk muzsika. Szeretet, megértés. A sarokban lenne egy nagy színes lámpa, beburkolva.
ANCSA
Hangulatlámpa… Rekamié, fölötte nagy tájkép. Egy gyönyörű erdő, melynek a szélén patak folyik, és a patakból éppen szarvasok isznak.
ANCSA
Kicsit kizökkenve a hangulatból. És süt a hold! Honnan tudja?
BÓDIS
Csak gondolom. Ha az erdő szélén patak folyik, általában világít felette a hold.
ANCSA
Játékosan ingatja a fejét. No, no… Maga ismerte valahonnan az öreg jegyzőnét.
BÓDIS
A jegyzőnét, én? Honnan ismertem volna?
ANCSA
Akkor honnan tudja, hogy a rekamiéja felett milyen kép volt?
ANCSA
De a holdat nem mondtam.
BÓDIS
Megéreztem. Kiolvastam a szeméből.
ANCSA
Melankolikusan. A szememben látta? Isten bizony?
Bódis idegesen körülpillant.
ANCSA
Játékosan, álmodozva. Tudja, ez a gyönyörű festmény volt az én nagy álmom. Már kislánykoromban. A szarvasok úgy vannak lefestve, hogy éppen isznak a patakból. Amikor aztán az öreg jegyzőné meghalt, édesanyám megvette nekem a képet. Kizökkenve az álmodozásból, elhúzza a kezét. Magának izzad a keze?
BÓDIS
Mentegetőzve. Biztosan az izgalomtól. Az ember, mégha Budapesten lakik is, ritkán találkozik ilyen finom érzésű lánnyal.
ANCSA
Belekortyol a sörébe. Ezt mások is mondták.
BÓDIS
Gyanakodva. Szívesen beszélget máskor is?
ANCSA
Hová gondol? Agyonütne a vőlegényem. És lehet, hogy az illetőt pedig megölné. Nagyon erős.
Bódis idegesen körülpillant.
BÓDIS
De ugye tud a vőlegénye disztingválni?
ANCSA
Határozottan. Tud. Azt tud.
BÓDIS
Ez szerencse. Megnyugodva sört iszik.
ANCSA
Ott folytatja, ahol abbafagyta. És finom párnák lennének a rekamién. A parkettán meg vastag, puha szőnyeg, amibe belesüpped az ember. A jegyzőnének volt egy nagy vitrinje is, tele porcelánnal, finom nippekkel, ólomkristály tálakkal. Vitrinem nekem nem lesz. Nem való az a modern lakásba. Ki a fene győzi azt a sok finom üveget, porcelánt letörölgetni. Az ilyen nagy üvegszekrények hűtik a lakást. Az a sok nehéz ólomkristály, a porcelánok magukba szívják a hideget, s az ember hiába tüzel, nem melegszik fel a lakás. Tudja mi való inkább egy szép modern lakásba? Tapéta. Attól olyan otthonos lesz.
BÓDIS
Megrezzen. Úgy gondolja, hogy a falra?
ANCSA
Hát persze. Azt mondják Pesten angol tapétát is lehet kapni. Igaz ez?
BÓDIS
Van angol, svéd, nyugatnémet, csak drága.
BÓDIS
Talán már megvan a lakás?
BÓDIS
Ravaszul, kombinálva. Ha látnám, körülbelül meg tudnám mondani, mennyibe kerülhet.
ANCSA
Elmélázva. Meg van ígérve.
BÓDIS
Ahá. És mekkora lesz?
BÓDIS
Angol tapétával az úgy körülbelül tízezer forint.
ANCSA
Elszomorodva. Az tényleg drága. Pedig én úgy szeretem a modern dolgokat. Tudja, én a staférungomat sem úgy válogattam össze, mint a többiek. Hat lepedő, hat párnahuzat, hat ciha. Minek az a sok lepedő, nem győzi az ember mosni, meg vasalni. Vettem inkább négy gyönyörű hálógarnitúrát. Finom nylon hálóingek, nadrággal. Hát az valami gyönyörű.
ANCSA
Nem. Hogy lennének sárgák? Ezekből kettő lila, kettő pedig rózsaszín. A brokátpaplanjaim sárgák. Van ezen kívül minden másom is. Mellékesen párnahuzatom is van, de csak kettő. Elég az, nem?
BÓDIS
Meggyőződés nélkül. Elég…
ANCSA
Miért, magának hány van?
BÓDIS
Megdöbben. Nekem? Nézze, hát én országos ügyekben utazom, aki ugye…
ANCSA
Kicsit gonoszkodva. De azért maga is alszik, nem?
BÓDIS
Persze hogy alszom. Ez manapság természetes.
ANCSA
Élvezve a férfi zavarát. És vánkoson alszik?
ANCSA
Hány vánkoshuzatja van?
BÓDIS
Szenved, feszeng. Hát nézzük csak, ugye tárgyunk most a vánkoshuzat… Hány vánkoshuzat van? Nem tudom. Megadóan. Sajnos, nem tudom.
ANCSA
Talányos szomorúsággal, félrehajtott fejjel. Ezek szerint maga nős.
ANCSA
Maga, maga. Ha nem lenne nős, tudná, hány vánkosciha van odahaza. De maga nem tudja. Ancsa belekortyol a sörébe, és a pohár mögül élvezettel figyeli Bódis szenvedését.
BÓDIS
Kedves Ancsi, ne is haragudjon, de nem értem, hogy függ össze a vánkosciha a nősüléssel.
BÓDIS
Bocsánat. Többet nem tévesztem el.
ANCSA
A vánkosciha mindennel összefügg. Rajtcsíptem a hazugságon.
BÓDIS
Lemondóan kiissza poharából a sört, hátradől a széken. Mondtam én magának, hogy nőtlen vagyok?
ANCSA
Fogadok, hogy gyerekei is vannak.
ANCSA
Mint egy kiszámíthatatlan macska. Hány gyereke van, három? Négy?
ANCSA
Érdeklődőbb lesz. Csak kettő? Az nem is olyan sok. Persze egyik fiú, a másik lány.
BÓDIS
Ingerülten. Nem, mind a kettő fiú. Egyik tizenkét éves, a másik tizenhat. A feleségem szőke, harmincnyolcas cipőt visel, és utálja a paradicsomot.
ANCSA
Bódisra meregeti a szemét, szomorúan bűvöli. Ilyen művelt ember és megnősül.
BÓDIS
Megnyugodva, megadva magát a sorsnak. Ebben igaza van.
ANCSA
Álnokul. Úgy értem, ilyen korán.
BÓDIS
Nem érti, mit akar a lány. Korán…?
ANCSA
Olvasta azt a sok latin izét, és mégis. Én meg még azt hittem, tényleg tetszem magának. Milyen buta lány vagyok én… Igaza is van Takács II.-nek.
BÓDIS
Ki az a Takács II.?
BÓDIS
Halkan, lemondóan. A futballistám, a brokátpaplanom, a vitrinem…
ANCSA
Ha igazán tetszenék magának, jobban figyelte volna, mit mondok. Nincs is vitrinem.
ANCSA
Azt mondta, hogy különös nézésem van, vágyakozik, és fogja magát, közben megnősül.
BÓDIS
Értetlenül. Közben? Húsz éve.
ANCSA
Összecsapja a kezét. Húsz éve?! Akkor én még nem is éltem.
BÓDIS
Érdeklődve megtekinti a lányt. Szerintem élt, és már egész szépen tudott beszélni.
ANCSA
Duzzogva, álmatagon pillantgatva. Milyen gonosz tud lenni. Én meg még azt gondoltam, bejön velem a városba, együtt megnézünk egy matinét, aztán beülünk a Fehér Hajóba zenét hallgatni. Megvigasztal engem. Ilyen buta lány vagyok én.
BÓDIS
Újra reménykedve. Ancsa kedves. Előrehajol, megfogja a lány kezét. Én szépségre szomjazom, megértésre, az érzések szabadságára. Maga nekem most a reménység. Találkozzunk a Fehér Hajóban. Zenét hallgatunk, iszunk valamit, utána egy kis séta…
ANCSA
Kiszabadítja a kezét és szomorkásan, cinkosan ujjával fenyegeti a férfit. Csak ne gondoljon maga olyasmire…
BÓDIS
Miért gondolnék? Ugyan…
ANCSA
Hát például a vőlegényem.
BÓDIS
Megnyugodva. Ancsa kedves, ígérje meg ezt a találkozót. Fehér Hajó, finom zene, fogyasztunk valamit…
Hirtelen megszólal a Hangszóró: Figyelem… Személyvonat indul Recsegni kezd, majd morajlásba fullad a szöveg. a második vágányról Ráágos, Szöölöce Begerjed a hangszóró, csak morajlik.
ANCSA
Felugrik, igazít a haján. Ez az én vonatom.
BÓDIS
Izgatottan. Ancsa kedves, akkor az étteremben vagy a presszóban?
ANCSA
Jöjjön most velem. Jó?
BÓDIS
Feláll, segít, leakasztja a fogasról az esernyőt. Még nem mehetek. Van egy kis dolgom itt a szomszédban. Semmi az egész. Egy óra. Délután várom a Fehér Hajóban, jó…?
ANCSA
Nem tudom… Talán… Viszontlátásra…
Bódis kezet csókol. A lány talányos mosollyal néz le felülről a fejére. Siet, kihúzza a kezét, elmegy. Bódis leül. Megfogja a poharát, de az üres. A lány üvegjéből önt egy keveset, iszik, aztán int a pincérnek. Az öreg pincér ugrásra készen áll a sarokban, azonnal ott terem.
BÓDIS
Legyen szíves számolni. Zusammen.
A főpincér számol, amikor elkészül, újra összeadja és az asztalra teszi a számlát.
FŐPINCÉR
Százhetvennyolc forint, tíz fillér.
Bódis meghökken, a pincérre pillant, majd a számlára.
BÓDIS
Előhúzza a tárcáját, hosszan keresgél benne, belekukkant az oldalrekeszekbe is, végül előhalász egy százast és két darab ötvenest. Az asztal sarkára teszi. Tudja, mennyi az én napidíjam?
FŐPINCÉR
Kasszíroz, kelletlenül visszaadni készül. Tudom, uram.
BÓDIS
Hagyja csak, rendben van.
FŐPINCÉR
Megnyugszik, mosolyog. Köszönöm. Tudja, uram, a nagy bulihoz.
Bódis rosszallóan rápillant.
FŐPINCÉR
Úgy értem, a kiszállásokhoz nem elég a körülményeket megteremteni, még egy dolog kell hozzá.
BÓDIS
Kedvetlenül nézi az öreg pincért. Micsoda?
FŐPINCÉR
Pénz, uram. Sok pénz. Nekem elhiheti. Valamikor ez a resti az enyém volt.
BÓDIS
A lány után. Viszontlátásra!
Megszólal a Hangszóró: Kérjük a szolgálatos rendőr elvtársat, hogy sürgősen fáradjon be a forgalmi irodába.
Amíg a szöveg elhangzik, közben lemegy a függöny.
Vidéki fürdő tágas előcsarnoka. A teret balról áttetsző üvegfal határolja, melyből lengőajtó nyílik a medencéhez. A jobb oldali fal mentén, a színpad előterében büfépult áll, kicsit hátrább a bejárati ajtó látható. A színpadi tér hátsó faláról nyílik az iroda ajtaja, mellette a folyosó, mely a pénztárhoz és a kabinokhoz kanyarodik. Fent galéria van, régies fakorláttal, innen nyílik a vendégszobák ajtaja. Az üvegfalon túlról bizonytalan zene szivárog be. Reggel van. A büfépult mögött Brigitta hajlong, rendbe rakja a percekkel korábban érkezett sörösládákat, aztán egy ronggyal a pultot törölgeti. Brigitta ötven körüli nő, mozdulatai férfiasak, elszántak, pontosak. Arcvonásai egy régi úriasszony és parasztasszony jellegzetességeiből állnak össze. Gesztusai, hangja, az egyenjogú, modern nőé, de még átüt rajt a hajdani apáca vallásos meggyőződése, fegyelme. Komoran dúdolgat, majd derűsebben egy sort énekel.
BRIGITTA
Ha egy rokendrollert kaphatnék, egész nap rollereznék…
A folyosóról rövid, felér kötényben csinos, fiatal nő érkezik és szomorúan a pultra könyököl.
BRIGITTA
A fiatal nőre pillant, majd törölget tovább és énekel. De a rokendroller nagyon drága…
GYÖNGYI, A PÉNZTÁROSLÁNY
Brigitta, drága.
Brigitta abbahagyja a törölgetést és a lányra néz.
GYÖNGYI
Adjál nekem egy Pepsit.
Brigitta kinyit egy Pepsit és pohárba tölti, aztán a konyakosüvegért nyúl.
BRIGITTA
Kicsit szőröset?
BRIGITTA
Két stampedli konyakot önt a Pepsi Colába és érdeklődve fordul a nőhöz. Rosszul aludtál?
GYÖNGYI
Áááá… Az italért nyúl, és letargikusan beleiszik.
BRIGITTA
Csak nincs valami baj?
GYÖNGYI
A poharat masszírozva. Nincs…
BRIGITTA
Hála a jóistennek.
GYÖNGYI
El akar válni az uram.
BRIGITTA
Elválni? Egy ilyen aranyos teremtéstől?
Gyöngyi szomorúan bólogat, majd belekortyol az italába.
BRIGITTA
Mi lesz vele nélküled?
Gyöngyi csodálkozva az apácára néz.
BRIGITTA
Poharat mos. Add oda neki Beauvoir-t… Csak úgy hagyd ott az asztalon… Kíváncsiak.
GYÖNGYI
Bólint. Jó, otthagyom. Elbizonytalanodva. De nem hiszem, hogy van otthon…
BRIGITTA
Na, akkor majd kölcsönadom az enyémet.
GYÖNGYI
Köszi, drága. Belekortyol a Pepsibe, majd gyanakodva felnéz. Elég lesz egy?
BRIGITTA
Hányat akarsz? Ebben pontosan körülírja Beauvoir, hogy milyen hely illeti meg az emancipált nőt a modern társadalomban.
BRIGITTA
Beauvoir, mondtam.
GYÖNGYI
Csalódottan. Azt hittem, ez egy olyan micsoda, ami begerjeszti…
BRIGITTA
Elképedve. Begerjeszti, hogyan?
BRIGITTA
Döbbenten. Beauvoir-t? Miért inná meg?
GYÖNGYI
Kortyol. Mert belekeverem a sörébe. Lemondóan. De ha ez csak egy könyv…
BRIGITTA
Mondtam, Beauvoir.
GYÖNGYI
Bovojár nekem már nem használ.
BRIGITTA
Kíváncsian és segítőkészen. Nagyobb a baj?
GYÖNGYI
Hétszázhúsz forint hiányom van a pénztárban.
BRIGITTA
Hogyan lehet ennyi hiányod?
GYÖNGYI
Nem tudom… Már a múlt hónapban is volt nyolcvankét forint, most meg hétszázhúsz… De nem ezért akar elválni.
A folyosón felbukkan egy pillanatra az öregedő takarítónő. Vödröt tart a kezében és felmosórongyot. Bekiált az előcsarnokba.
BÖSKE NÉNI
Gyöngyi! Nyolcan várnak a pénztár előtt…
GYÖNGYI
Hátrapillantva. Megyek már.
BRIGITTA
Izgatottan kávét csinál magának. Nem tudta meg?
GYÖNGYI
Nem mertem megmondani.
BRIGITTA
A hazugság is bűn. A zárdában nekünk még úgy tanították, hogy a hét főbűn egyike a hazugság. De ezért elválni, mostanában…
GYÖNGYI
Mind piszkok. Ez a sofőr is…
BRIGITTA
Egyre kíváncsibban. Sofőr? Miféle sofőr?
GYÖNGYI
A poharat forgatva. Hát az a barna srác, aki a cementet hordta az új medencéhez.
BRIGITTA
Felcsillan a szeme. Jaa, a Gyuri. Hát az egy aranyos gyerek, örökké nevet, viccelődik. Ha áru érkezett, még a ládákat is segített elrakni, pedig csak egy kávéra ugrott be.
GYÖNGYI
Nekem is azt mondta, hogy segít.
BRIGITTA
Belehörpöl a kávéjába. Neked? Miben?
GYÖNGYI
Látta, hogy szomorú vagyok, kérdezte, mi bajom. Elmondtam neki. Semmi az, mondta, úgyis ő szállítja a bontásanyagot a főkönyvelő házához. Elintézi vele… Csak egy szavába kerül… Nevetett, aztán hívott, hogy menjek fel hozzá délután és részletesen mondjam el, hogyan keletkezett a hiány?
BRIGITTA
Reménykedve, kicsit irigyen. De te megsejtetted, hogy mit akar, és nem mentél fel.
GYÖNGYI
Leteszi az üres poharat. Felmentem.
BRIGITTA
Mint aki nem hisz a fülének, elképedve és letargikusan. Felmentél?
GYÖNGYI
Dacosan. Fel… Majd lehajtja a fejét és szégyenlősen. Elérte, amit akart. De nem intézett semmit. A férjem pedig megtudta az egészet. El akar válni.
Gizi, a szőke kabinoslány a folyosó végéről odakiált a pulthoz.
GIZI
Gyöngyi! Egy csomó ember áll a pénztár előtt.
GYÖNGYI
Hátra sem nézve. Megyek már.
BRIGITTA
Buta vagy te kislányom.
Gyöngyi érdeklődve felnéz.
BRIGITTA
Isten bocsássa meg nekem, hogy ezt mondom, de… Keresztet vet… ha már egyszer ilyent teszel, nem a sofőrrel kellett volna lefeküdnöd, hanem a főkönyvelővel.
GYÖNGYI
Pfujj, tokás… A büdös cigarettáktól sárga a bajsza.
Buzsáki lép az előcsarnokba, amolyan mindenes, gondnok és szerelő egyszemélyben. Öregember, villáskulcs áll ki a köpenye zsebéből. A sarokból felemel egy nagyobb csapszerkezetet, kifelé indul vele, majd megáll és a villáskulccsal igazít rajt, belenéz, tűnődik.
BRIGITTA
Csodálkozva a tényen. Tokás? Elmélázva, nosztalgikusan. Nálunk a zárdában a húsvéti lelkigyakorlatot az apát úr szokta tartani, tokás, testes ember volt. A fogadalomtétel utáni évben aztán az apát úr helyett egy fiatal káplán jött. Gyönyörűen tudott beszélni a szentcsaládról, a fiatal Jézusról, amikor először ment Jeruzsálembe és vitába szállt a papokkal. Egészen összezavarodtunk. Merengve a messzibe néz. Én aztán meggyóntam neki mindent. A rácson át is láttam, hogy elpirult.
Mustos Géza főkönyvelő a fürdő felől, a lengőajtón át hirtelen az előcsarnokba lép. Vizes lábnyomok maradnak utána. Rosszul öltözött, vasalatlan, falusias hivatalnoktípus. Magának kaparó, gyűjtögető, sunyi ember. Kialudt cigarettacsikk billeg a szája szélén. Ideges, türelmetlen. Megáll, körülnéz.
MUSTOS
Pap Gedeon megérkezett már?
MUSTOS
Maga miért nincs a helyén? Választ sem várva a félig nyitott irodaajtóhoz lép és beszól rajt. Klárika, az igazgató elvtárs nem telefonált?
Az ajtó nyílásában megjelenik Klári, a titkárnő. Szép, fiatal lány. Hízásra hajlamos.
KLÁRI
Még nem. Tegnap azt mondta, hogy beugrik a járáshoz.
MUSTOS
Buzsákihoz. Most már mehet. Nem lesz itt akácfairtás. Majd én rendet csinálok ebben a fürdőben.
Buzsáki bólogat. Mustos bemegy az irodába. Klári gyűlölettel néz Mustos után, majd követi.
BRIGITTA
Rongyot tart a csap alá, kimossa, lassan kicsavarja. A toka… Az egész világ egy nagy toka…
Gyöngyi undorral a főkönyvelő után néz.
GYÖNGYI
Ezek is bent vannak a kemencében. Hamarosan megsülnek, aztán megeszik egymást.
BRIGITTA
Meddig tart még ez a vizsgálat?
GYÖNGYI
Két napja elutaztak már az ellenőrök, de az eredményről semmi hír. Azt mondják, leváltják ezt az igazgatót.
BRIGITTA
Miért váltanák le? Fellendítette a fürdőt.
GYÖNGYI
Azt mondják, mást épített a pénzből, mint amire adták. Az emberekkel is rondán bánik.
Buzsáki a pulthoz lép és várakozik.
BRIGITTA
Pálinkát önt egy pohárba és az öregember elé teszi. Felemelte a fizetéseteket.
GYÖNGYI
A fizetéseket kétszer is felemelte, de nem érti meg az embereket. Hajszolódik…
BUZSÁKI
Pénzt kotor elő a zsebéből, forintonként a pultra olvassa. Mustos elvtárs, a főkönyvelő Fejével az iroda felé int. találkozott egy illetővel, aki régről ismeri Pap Gedeont és az apját. Malmuk volt ezeknek a Körösön.
BRIGITTA
Besöpri a pénzt. Na, és ha malmuk volt? Mi van akkor?
BUZSÁKI
A pálinkáját kortyolgatva. Nem érti maga ezt Brigitta, nem is értheti.
BRIGITTA
Mit nem lehet ezen érteni? Jött egy ember, és csinált egy nagy fürdőt.
BUZSÁKI
A Pap Gedeon, nem egy igazi elvtárs. Az igazi elvtársaknak nem volt malmuk.
Gyöngyi unottan nézi Buzsákit.
BUZSÁKI
Negyvenötben, amikor a bárói birtokon levertem az első cöveket, éreztem, nagyot cselekszünk. Tele volt a szívem boldogsággal. Adjon még egy féldecit Brigitta… Eltűnődik, átveszi a poharat, de nem iszik bele. Később is, amikor községi párttitkár voltam, éreztem, hogy megyünk előre. Lehajtja a pálinkát. Megyünk előre és énekelünk.
BRIGITTA
Így történt, drága Buzsáki bácsi. Előre mentünk. És most is.
BUZSÁKI
Gyanakodva. Mit most is?
BRIGITTA
Megyünk előre. Visszafelé nem lehet élni.
BUZSÁKI
Pénzt számol fillérenként a pultra. Megyünk, megyünk, de csendben.
BRIGITTA
Besöpri a pénzt. Az a jó.
BUZSÁKI
Régen énekeltünk.
BRIGITTA
Hát énekeljen Buzsáki bácsi.
Az előcsarnokba lép Gizi, a kabinoslány. Gyanakodva az irodaajtóra pillant, majd a pulthoz lép.
GIZI
Gyöngyihez. Gyöngyi, egy tanárforma ember háborog a pénztár előtt. Panaszt akar tenni az igazgatónál.
GYÖNGYI
Biztos, hogy tanár?
GIZI
Nem, lila a méregtől.
GYÖNGYI
Érdeklődve, kíváncsian. Lila? Papírpénzt tesz a pultra. Megyek… Kelletlenül elindul a folyosó felé.
BUZSÁKI
Tűnődve. Nem tudom, mi lehet ezzel az új medencével…
A nők nem figyelnek rá.
GIZI
Adj nekem édes egy feketét. Bélelve.
BRIGITTA
Adom, aranyom. Mi újság? Sürgölődik.
GIZI
Azt mondják, Gyanakodva hátrapillant. a Toka lesz az új igazgató.
BRIGITTA
Kávét gőzölve. A Mustos elvtárs?
GIZI
Előrehajol, mintha a gőz sziszegésétől nem hallaná jól. Igen, a Toka elvtárs.
BRIGITTA
És mi lesz szegény Pap elvtárssal? Konyakot tölt a kávéba és a lány elé teszi.
GIZI
Bekerül majd a járáshoz, mint a régebbiek. Volt, aki egyenesen a megyénél kötött ki.
BUZSÁKI
Mind bekerült. Addig rendezték itt a vadászmulatságokat, vendégszobáztatták a járásiakat, míg aztán akadt nekik egy jó kis íróasztal a városban. Ez is bekerül.
BRIGITTA
Amióta Pap Gedeon az igazgató, ritkán fordulnak meg itt a vadászok.
BUZSÁKI
Annál többször az ELEKTROTEX igazgatója, a Frőhlich, meg a futballistái. Ez aztán az isten átka a községen. Amióta kitelepítették ezeket Pestről, nincs nyugalom.
Észreveszik, hogy az irodából kijön a titkárnő. Elhallgatnak. Klári a pulthoz lép, nézegeti a süteményeket, aztán rábök egy indiánerre.
Brigitta kiemeli a süteményt és selyempapírra teszi.
KLÁRI
Hirtelen engedve a merevségéből. Vagy egyek meg még egyet?
KLÁRI
Mint aki kegyet gyakorol. Jó, nem bánom, legyen kettő.
BRIGITTA
Nem bánod? Nem nekem eszed meg ezt lányom, hanem magadnak. A te feneked nő meg aranyom, nem az enyém. Mindjárt jönnek a fürdőzők és felfalják az egészet. Na, egyet kérsz vagy kettőt?
Bájgúnár férfi érkezik a lengőajtón át egy fiatal lánnyal. Fürdőköpenyben vannak és mezítláb. Vizes nyomokat hagynak maguk után. A férfi fogja a lány kezét, a fülébe suttog. A lány kuncog. Konyakot rendel a lánynak és süteményt. A következő jelenet alatt végig színen vannak.
A galériát éppen az öreg takarítónő tisztogatja. Megpillantja a titkárnőt, leteszi a vödröt, és ronggyal a kezében a korlátra könyököl.
BÖSKE NÉNI
Az egyest már kitakarítottam. Mi legyen a kettessel?
KLÁRI
Ki kell takarítani.
BÖSKE NÉNI
Ha nem alszik benn senki, akkor ráérnék kitakarítani holnap.
KLÁRI
A vendégszobákkal az igazgató elvtárs rendelkezik.
BÖSKE NÉNI
Jön vendég, vagy nem jön?… Maga csak tudja…?
MUSTOS
Kilép az irodából, szigorúan. A szobákat ki kell takarítani.
Klári vállat von, elmegy.
BÖSKE NÉNI
A férfimosdóban csőrepedés van. Nem győzöm a vizet feltörölgetni, meg itt is takarítani.
MUSTOS
Körülnéz, Buzsákihoz fordul. Csináljon valamit, Buzsáki.
BUZSÁKI
Megyek mindjárt, csak előbb a medence ügyét akarom elrendezni az igazgatóval.
Mustos és Klári bemegy az irodába. Buzsáki utánuk pillant, majd maga elé dörmög.
BUZSÁKI
Egyedül énekelni…?
A kanyarodó folyosóról Gyöngyi lép az előcsarnokba, majd a pulthoz.
GYÖNGYI
Lehet, hogy átmegyek az ELEKTROTEX-hez dolgozni. Ott még lakást is adnak.
BRIGITTA
Poharat tesz a lány elé, rezignált. Csakhogy azokat a lakásokat a fürdő brigádja építi.
GYÖNGYI
Belekortyol a Pepsibe. Az Ibolya tegnap bent járt a városban, úgy hallotta egy illetőtől, hogy az ellenőrök százezer forintos hiányt találtak.
BRIGITTA
Százezer forint semmi. Pap Gedeon ennyit a mellényzsebjéből kifizet.
A fürdőköpenyes férfi idegesen rájuk pillant, pénzt tesz a pultra és a lányt kézen fogva elvezeti.
BUZSÁKI
Egyedül énekelni…
GYÖNGYI
Az Ibolya szerint Mustost leváltják, Pap Gedeon pedig börtönbe kerül.
A pulton túl nyílik a bejárati ajtó és beviharzik rajta Pap Gedeon. Gyöngyi ijedten elkapja a szájától a poharat, és a pultra teszi, a süteményes vitrin mögé. Pap Gedeon középtermetű, ötvenes férfi. Elegáns, menedzsertípus. Az az ember, aki az álmait meg szokta valósítani. Látszik rajta, hogy sportol, küzd a testesedés ellen. Arca most izgatott, boldog, felszabadult.
BRIGITTA
Jó napot kívánok, igazgató úr.
GYÖNGYI
A folyosó felé hátrálva. Jó napot kívánok.
BUZSÁKI
Jó, hogy megjött, igazgató elvtárs. Az a helyzet, hogy az új medence…
PAP GEDEON
Hogy van, Buzsáki? Jól? Na, ennek nagyon örülök.
BUZSÁKI
Az a helyzet, hogy a medence…
PAP GEDEON
Mustos elvtárs bent van?!
Mustos kilép az irodából, nyomában Klárika, a titkárnő és egy sovány könyvelőlány. Arcukon feszült érdeklődés, jó és rossz sejtelem. Pap Gedeon komoran rájuk mered, majd derűs hangon megszólal.
PAP GEDEON
Lezárult a vizsgálat. A központ már tegnap délután megtelefonálta a járásnak. Mindent rendben találtak.
A takarítónő fent áll a galérián, kezében vizes felmosórongy. A rongyból időnként víz cseppen a főkönyvelő nyakába. Az odakapdos, dörzsöli. A takarítónő letargikusan nézi a társaságot. Ásít, néha mozdul egy keveset. Lassan a kabinoslányok is beszivárognak, és tenyér mögül sugdossák egymásnak: „Lezárult a vizsgálat”. Gyöngyi is belopakodik, s a pulthoz ódalogva, az igazgató háta mögött issza a Pepsi Coláját.
MUSTOS
Csalódott, alázatos hangon. Rendben?
PAP GEDEON
Leplezett kajánsággal. Tökéletes rendben. A zárójelentés külön kiemeli, hogy a könyvelés és a bizonylati fegyelem mintaszerű.
PAP GEDEON
A beruházást volumenében vizsgálták. Nagyon elégedettek voltak a százalékos költségmegoszlással.
MUSTOS
A sportmedence megépítését sem észrevételezték?
PAP GEDEON
Nem… De úgy tudom, az építkezés előrehozásáért külön kitüntetést kapunk. Én személyesen terjesztelek fel téged Mustos elvtárs a Munka Érdemrend bronz fokozatára. Odalép, megrázza Mustos kezét. Nagyon köszönöm, amit a fürdővállalatunkért tettél.
MUSTOS
Meghunyászkodva, csalódottan. Bronz fokozatra?
PAP GEDEON
Jó, legyen ezüst. Nem én adom, csak javaslatot teszek.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs…
PAP GEDEON
Ha a központból megérkezik a dicsérő leirat, külön prémiumot és díszoklevelet adunk a legjobb dolgozóinknak. Utána bál a fürdőben, mindenki elhozhatja a vőlegényét, udvarlóját, férjét, gyerekeit. Az étel és az ital ingyenes. Mustos elvtárs majd kigazdálkodja a szociális alapból.
MUSTOS
Én? A szociális alapból?
PAP GEDEON
Abból, vagy a kulturális alapból. Van itt alap, meg keret… Ezek a barátaink, munkatársaink a fürdő felvirágoztatásáért dolgoznak. Velünk vannak a munkában, velünk lesznek az ünnepeken is, a siker napjaiban.
A medence felől nyílik a lengőajtó és egy fürdőruhás férfi lép az előcsarnokba. Mérgesen körülnéz.
TANÁR
Az irodát keresem. Hol az iroda?
Senki sem figyel rá.
BUZSÁKI
A medence ügyében kellene beszélnünk, ha az igazgató elvtárs…
TANÁR
Az igazgató szóra felkapja a fejét, előre tolakszik. Az igazgatót keresem. Hol az igazgató? Megpillantja a jólvasalt Pap Gedeont, hozzá fordul. Maga az igazgató?
PAP GEDEON
Igen, de itt az első ember nem az igazgató, hanem a kedves vendég, akiért megépítettük az új sportmedencét, ússz az egészségedért!
TANÁR
Panaszt akarok tenni. Fél óráig álltam a pénztár előtt húsz gyerekkel, mert be volt zárva. A pénztáros elment valahová.
Gyöngyi félrenyeli a Pepsit és köhögni kezd.
TANÁR
A tantestületben én vagyok kérem a közösségi nevelés felelőse. És tessék, bezárják az orrom előtt a pénztárt.
PAP GEDEON
Mosolyogva előrelép és megrázza a tanár kezét. Gratulálok tanár úr. Maga a százezredik vendég az új medencében. Örülök, hogy bejött, bár már kiküldtem önért két kabinoslányt.
TANÁR
Megütközve, gyanakodva. Kérem, az én panaszom…
PAP GEDEON
Tudom, de amíg az összesítés és a sorszámok egyeztetése tartott, kis időre szüneteltetnünk kellett a jegyek kiadását. Hányan álltak maga előtt?
PAP GEDEON
Na látja. Aki maga előtt állt, az volt a kilencvenkilencezer-kilencszáz-kilencven-kilencedik. Most már érti?
Gyöngyi felváltva bámul az igazgatóra és a tanárra.
PAP GEDEON
Brigitta, legyen szíves a százezredik vendégünk számára behűtött pezsgőt becsomagolni. Fotót.
Klári fényképez.
Brigitta értetlenül az igazgatóra néz, majd észbekap. A hűtőből gyorsan kiemel egy üveg pezsgőt és becsomagolja. Az igazgató odalép, gyors mozdulattal kiemeli a vázából a szegfűket és az üveg mellé fogja.
PAP GEDEON
Így, köszönöm Brigitta, és most kérem még azt a húsz csomag Zizit, amit a gyermekek számára félretettünk.
Brigitta Zizi-csomagokat halmoz a pultra, majd halkan az igazgatóhoz fordul.
BRIGITTA
Csak tizenkilenc van.
PAP GEDEON
Tibi csoki is jó lesz.
Az igazgató a fürdőruhás tanárhoz lép.
PAP GEDEON
A százezredik vendég ünnepi pillanatot jelent vállalatunk életében. Még egyszer gratulálok. A pezsgő és a virág az öné, a Tibi csokoládé a legjobb úszóé, tizenkilenc tanuló pedig Zizi jutalomban részesül. A Zizit és a csokoládét Gyöngyi a tanár meztelen karjára halmozza. Érezzék magukat jól, a viszontlátásra! Jó mellúszást!
TANÁR
Köszönjük, de ezt nem személyes megbecsülésnek, hanem közösségi megnyilvánulásnak tekintem. Karjából leesik egy Zizis csomag. Gyöngyi lehajol és felveszi.
PAP GEDEON
Jó. Mosolyog, bólint, búcsút int.
A tanár bizonytalankodik, akar még valamit mondani, de újra leejt két zacskót. Gyöngyi újra felveszi. Az igazgató közben finoman int, hogy tuszkolják ki.
GIZI
A tanár mellé lép. Segítünk a tanár úrnak. Ez a sok zacskó ugye…
Gyöngyi és Gizi mosolyogva kituszkolják a tanárt. A manővernek mindenki a hatása alá kerül. Amikor becsukódik az ajtó, felszabadultan mosolyognak, nevetgélnek, sugdosnak.
PAP GEDEON
Gyöngyihez. Nyitáskor legközelebb üljön a pénztárban.
GYÖNGYI
Zavartan, hebegve. Igazgató elvtárs, én…
PAP GEDEON
Tudom, mindent tudok. Elhárítóan feltartja a tenyerét. Csukják be a medencére nyíló ajtót. Úgy, köszönöm. Közelebb lép a pulthoz. Most pedig Brigitta, nekünk is nyisson ki öt üveg pezsgőt. Orosz pezsgőt, és hozzá két üveg villányi vörösbort. Az én számlámra az egészet, a tanárt is írja hozzá a gyerekekkel.
Brigitta sürög-forog, durrannak a pezsgősdugók. A lányok segítenek. Poharakat készítenek a pultra, törölgetnek, töltenek. Buzsáki az igazgatóhoz lép.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs, ezzel az új medencével…
Pap Gedeon feltartja a kezét.
PAP GEDEON
Majd Buzsáki, majd. Segítsen most a lányoknak.
BUZSÁKI
Egyedül énekelni…
Pap megoldja a nyakkendőjét, kigombolja az ingét. Leveti a zakóját, az iroda felé lép, de Klári, a titkárnő ott terem.
KLÁRI
Majd én beviszem, igazgató elvtárs.
PAP GEDEON
Átadja a zakóját. Köszönöm, Klári. Körülpillant, leül egy fotelba. Maga elé beszél, álmodozva. Befejezem a sportmedence mellett az új épületet, aztán jön a G épület. De már előbb, talán már jövőre meghívom a balneológiai társaságot. Vándorgyűlést szervezek itt. Balneológiai szimpoziont. Európai szaktekintélyekkel. A balneológiai vándorgyűléssel kezdünk, aztán jön a szimpozion. Akkor pofázzanak majd. Kérni fogom a felvételemet a balneológiai társaságba.
A kis dohányzóasztalt telerakják a lányok poharakkal, üvegekkel. Brigitta is sürgölődik, még Buzsáki is. A lányok titkon belekortyolgatnak a poharakba. Mustos Géza leül az asztal túloldalára, melléje a könyvelőlány. Pap Gedeon megfog egy poharat, megemeli. Közben a galérián észreveszi az öreg takarítónőt.
PAP GEDEON
Böske néni… Hát maga mit csinál ott?
BÖSKE NÉNI
A vendég egyest már kitakarítottam. Most várom, hogy valaki döntsön a vendég kettesről.
PAP GEDEON
Mit kell arról dönteni?
KLÁRI
Ingerülten. Mondtam már magának Böske Kis szünetet tart. néni, hogy takarítsa ki.
BÖSKE NÉNI
A férfi mosdóban csőrepedés van, nem tudok ott is törülgetni, meg ezt is cseszitőni, amikor az éjjel úgysem alszik benn senki.
KLÁRI
Tekintélyét védve. Nem is kell magának cseszitölni. Én azt mondtam, hogy takarítson ki, de csak áll ott a korlátnál már félórája.
BÖSKE NÉNI
Várom, hogy döntsenek.
PAP GEDEON
Miben, Böske néni?
BÖSKE NÉNI
Abban, hogy a vendég kettest cseszitöljem, vagy menjek a férfi mosdóba feltörülgetni a vizet.
PAP GEDEON
Mielőtt döntenénk, csoszotoljon onnan le, és igyon velünk egy pohár pezsgőt.
BÖSKE NÉNI
Pezsgőt?! Azt nem. Kis pálinkásüveget vesz elő és belekortyol.
Az igazgató feláll, magasra emeli a poharát.
PAP GEDEON
Igyunk a mi nagyszerűnek álmodott fürdőnkre, ami a szemünk láttára, a munkánk által valósul meg. A fürdőnkre, ahol sok ember talál felüdülést és gyógyulást napjainkban, és még többen a közeli jövőben.
MINDENKI
Éljen a fürdőkombinát!
Pap Gedeon sorra koccint mindenkivel, aztán kiissza a villányival színezett pezsgőt és leül. Elégedetten csettint, aztán a körülállókhoz intézi szavait.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs!
PAP GEDEON
Ez ital. Orosz pezsgő, villányival. Igyon, Buzsáki! Felemeli az egyik vörösboros üveget, s a címkét mustrálgatva csóválja a fejét. Ilyen itt, a homokon nem terem… De nekünk is vannak kincseink. Másfajta kincsek. A mi kincsünk nem a bor, hanem a víz. A hőforrások, itt alattunk. A fotel alá mutat. Igyunk a meleg vízre, amit én drágábban adok el, mint az arab sejkek az olajat.
Mindenki poharat emel, koccintgatnak, isznak.
MUSTOS
Elégedetten nyelegetve az italt. Jó ital, a fene sem gondolná, hogy a vörösbort össze lehet önteni a pezsgővel.
PAP GEDEON
Egy pillanatra a főkönyvelő karjára teszi a kezét. Na, öregfiú, megnyugodtál?
MUSTOS
Keserves hét volt.
PAP GEDEON
Mondtam, hogy nyugalom.
MUSTOS
Nyugalom, persze, de a G épületnek már el kellett volna készülni… Helyette van egy sportmedencénk.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs, a sportmedence…
PAP GEDEON
Majd Buzsáki, majd…
MUSTOS
És ez a karbantartó részleg… Több kőműves dolgozik nálunk, mint az építő KTSZ-nél…
PAP GEDEON
Két évig könyörögtünk a vállalatoknak és a KTSZ-eknek. Vállalták a kivitelezést?
MUSTOS
Vállat von. Nem… De itt ez a létszámstop…
PAP GEDEON
Ha minden rendeletet betartasz, nem épül fel semmi, megáll az élet.
MUSTOS
Megáll, vagy nem áll, azt nem tudom, de annyi biztos, hogy mielőtt idekerültél hozzánk, nyugodtabban éltünk. Ne haragudj meg az őszinteségért.
PAP GEDEON
Nyugodtan éltetek? Ráfizetéses volt a fürdő… Év elején felvettétek az állami dotációt, aztán nyugodtan könyvelgettétek a pénzt egyik rubrikából a másikba. Olyan volt ez a fürdő, mint egy kacsaúsztató. Néhány kehes öregasszony lubickolt a fedettben.
MUSTOS
És tíz bányász. Turnusonként.
PAP GEDEON
Most húszat fogadunk turnusonként, Feláll, gesztikulál. mert Pap Gedeon építtetett egy toldalékot a régi épülethez. Megnyitottam a fürdőt a nagyközönség előtt. Eredmény?
MUSTOS
Feljelentettek bennünket a reumás betegek.
PAP GEDEON
Fel, de eltartotta magát a fürdő.
MUSTOS
Az orvos is felmondott.
PAP GEDEON
Hoztunk egy orvosnőt. Ez nem mond fel.
MUSTOS
Ez nem. Imádja a reumás betegeket.
PAP GEDEON
A második évben százezer forint volt a nyereség. Tavaly kétszáztizenhat, az idén meglesz az ötszázezer. Még néhány év, és milliókat adunk az országnak, és a milliók mellé egészséges embereket. De ez csak a kezdet. Felépítjük az új öltözőt a napozóterasszal. A bejáratnál leánder zöldül ládákban, mint a régi úriházak teraszán. A pálmák beljebb következnek majd a nyugágyak között. Telehintem nyugágyakkal és napernyőkkel a teraszt. A vendégeknek mozgóárusok kínálják a behűtött italokat, szendvicseket, a gőzölgő, erős feketét, a dohányárut.
Mindenki Pap Gedeont hallgatja, csodálkoznak, bizakodóak. Brigitta, amikor a mozgóárusokról hall, lecsapja a mosogatórongyot, s nekilát poharat mosni. Pap Gedeon észreveszi, és fordít egy keveset a monológján.
PAP GEDEON
A büfét természetesen, és az egész vendéglátást saját kezelésbe vesszük, hogy az üdülőkombinát egyetlen elszámolási egységet képezzen. Szolgáltatásaink ugyanis kiegészítik egymást, a jó kabin, a gyógyvíz és a masszázs éppen úgy beletartozik a kerek egészbe, mint a hűtött italok és a friss szendvics. Szendvics. Legyint. Csak kosárból. A lebontott régi épület mellett az akácost is kivágatom.
MUSTOS
Megütközve. Megint az agácás! Miért van neked utadban az a kis erdő?
PAP GEDEON
Mert tujafákat ültetek helyette és nyírfákat. Külön megbízunk egy kerttervező mérnököt. Az majd pontosan kijelöli a fák helyét, hogy az árnyék mindig alkalmas, esztétikus szögben terüljön el a pázsiton. Pázsit is lesz.
MUSTOS
A vadászok nagyon szeretik ezt az agácást. Nem lehetne meghagyni?
PAP GEDEON
Türelmetlenül. Nem.
MUSTOS
Nem, nem… De miért nem?
PAP GEDEON
Mert az akácfa tüskés. A szél letör egy ágat, és oda a fürdő jó híre.
MUSTOS
Gyanakodva, de alázatosan. Miért lenne oda?
PAP GEDEON
Rálép valamelyik vendég, mezítláb.
MUSTOS
Vakokat is üdültetünk ezután?
PAP GEDEON
Ha pénzük van… Óvatosan Brigittára pillant. A tuja és a nyírfaliget mellett építjük fel a fürdő szórakoztató centrumát. Középen lesz az étterem, egy szolid bárral. Halk zene, drága italok. Brigitta, maga lesz a vezetője.
BRIGITTA
Meglepetten felnéz, abbahagyja a törölgetést. Én…?
PAP GEDEON
Remélem, vállalja?
BRIGITTA
Egy büfét nem mondom elvezetek, de eredetileg én…
PAP GEDEON
Nem tud számolni?
BRIGITTA
Öntudatosan, sértetten. Dehogynem. Kulcsos nővér is voltam a zárdában. Én rendeltem meg az üzletekben és a piacon, ami kellett…
PAP GEDEON
Brigitta, maga főnyeremény. Ugyanezt kell csinálni itt is. Megrendeli a májat, számla ellenében kifizeti, szemmel tartja a szakácsokat, a pincéreket, és persze a vendégeket is.
BRIGITTA
Értetlenül. Májat? Milyen májat?
PAP GEDEON
A sertésmájat, marhamájat, a borjúhúst és ami csak kell, mert a mi vendéglőnk nemcsak az udvarias kiszolgálásról és a tisztaságáról lesz híres, hanem jóízű ételeiről is.
BRIGITTA
Ezt értem. Tűnődve. De hol rendelem meg a májat és a borjúhúst?
PAP GEDEON
Kedves Brigitta, nem kell minden apróságon fennakadni. A környékbeli téeszekkel kötünk egy szocialista szerződést és lesz máj. Érti? Máj, halk zene, finom emberek. Maga lesz az étterem vezetője. A bort is átvesszük a téesztől, de csak akkor, ha májat is adnak melléje.
BRIGITTA
Az előbb azt tetszett mondani, hogy drága italok…
PAP GEDEON
Drágán adjuk majd, akárcsak a pálinkát. Új nevet adunk a bornak és a pálinkának. Elmerengve. Tíz éve, talán tizenegy… Gradiszkában gabonapálinkát ittam Coca Colával. Az volt a neve, hogy „Fantáziakoktél”. Mindent el lehet adni, csak oda kell tenni az asztalra. A mozdulat számít, az elnevezés, ami emlékeztet valamire. A fiatalságra, régi tájakra…
MUSTOS
Makacsul. A faluban ott az a kocsma. Bor és pálinka mindig van bent, szombaton sör is. Mégsem vágják ki az agácfákat, sem előtte, sem az udvaron, a kuglizó mellett.
PAP GEDEON
Képzeld el a vendéget. Kézenfogva sétál egy lánnyal. Leülnek, nézik a holdat.
A kabinoslányok átszellemülten hallgatják, Brigitta lebiggyeszti a szája szélét.
PAP GEDEON
Megcsókolják egymást. Ölelkeznek. Aztán továbbmennek, és a medence közelében…
BUZSÁKI
Előrelép az üres poharával. Igazgató elvtárs…
PAP GEDEON
Int az egyik lánynak, hogy töltsön italt az öregnek, de egyébként nem vesz róla tudomást. Levetkőznek. Szünetet tart. A cipőt is levetik. Beugranak a medencébe. Úszkálnak, süt a hold. Emelkedett hangulatban indulnak vissza a fák alá, ahol a ruhájukat hagyták. Felemeli a hangját, gesztikulál, majd ugrál. Rálépnek egy letört akácágra. Belemegy a tüske a talpukba.
MUSTOS
Az agácástól nagyon messze van a medence. Ha fürdőzni akarnak, nem ott vetik le a cipőjüket, hanem itt Fejével a tejüveg irányába int.
PAP GEDEON
De én nem erről a medencéről beszélek.
Buzsáki lehajtja a pezsgőt és izgatottan előrelép.
MUSTOS
Nem erről beszélsz? Mutogatva. Az agácás ott van kétszáz méternyire, a medence meg itt.
PAP GEDEON
Talányos arccal. Ez itt. De én a fürdőkombinát egészét látom magam előtt. Szünetet tart, gondolkodva rágyújt.
A szünetet hirtelen kihasználja Buzsáki. Megszólal.
BUZSÁKI
Sietősen, hogy végre elmondhassa, amit akar. Igazgató elvtárs, alighanem megrepedt az új medence.
PAP GEDEON
Gondolataiból kizökkenve. Hogy? Mit mond?
BUZSÁKI
Megrepedt az új medence.
PAP GEDEON
Honnan veszi ezt a marhaságot?
BUZSÁKI
Fogy belőle a víz.
PAP GEDEON
Nagy slukkot szippant a cigarettájából. Az kizárt dolog. Miből gondolja, hogy fogy belőle a víz?
BUZSÁKI
Látom. Minden két órában megnézem, akárhogyan nézem, fogy belőle a víz.
PAP GEDEON
Rosszul látja, káprázik a szeme. Vagy egyszerűen téved. Emberi dolog. Az érzékszerveink az évek múlásával kopnak. Gyarló az emberi test.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs, én a vízmértéken látom, hogy fogy a víz.
PAP GEDEON
Akkor rossz a vízmérték.
BUZSÁKI
A vízmérték? Hogyan lenne rossz? Mérnökök állították a helyére.
PAP GEDEON
Akkor rosszak a mérnökök.
BUZSÁKI
Én is úgy gondolom, mert az új medencéből fogy a víz.
PAP GEDEON
Talán megisszák a fürdőzők.
BUZSÁKI
Nem hinném… Ahogy a gusztusukat ismerem. Inkább hozzátesznek valamennyit, ha rájuk érik.
A főkönyvelő gyanakodva figyel, egyik emberről a másikra néz, Brigitta is oda-odanéz a beszélgetőkre. A lányok alig vesznek tudomást a párbeszédről.
PAP GEDEON
És arra nem gondolt, hogy süt a nap?
BUZSÁKI
Én most a medencéről beszélek. Alighanem megrepedt, mert fogy belőle a víz. Külön jelet is tettem a mérce mellé, de akárhogyan nézem, fogy a víz.
PAP GEDEON
Napos, szeles időben a mi éghajlatunkon a nyílt vízfelületekről száz négyzetméterenként két köbméter párolog el. A mi medencénk esetében ez nyolc köbméternek felel meg. Érti már? Nyolc köbméter víz naponta, tehát körülbelül két centit süllyed a vízszint. Érti?
PAP GEDEON
Na végre. Köszönöm, hogy szólt. Ha a dicsérő leirat megérkezik a központból, maga is jutalmat kap, és persze oklevelet, mert szereti a munkáját, éber, azonosul a fürdőkombinát ügyével.
BUZSÁKI
Nagyon szépen köszönöm…
Az igazgató elégedetten odább lép, az asztalról felemel egy üveget, tölt Buzsákinak, a főkönyvelőnek, majd magának.
BUZSÁKI
De van még két baj.
PAP GEDEON
Ingerülten. Baj? Milyen baj? Letárgyaltuk, nem?
BUZSÁKI
Éjjel is fogy a víz, és éjjel nem süt a nap. Ez az egyik baj. A másik a centivel van.
PAP GEDEON
Milyen centivel?
BUZSÁKI
A két centivel. Az a helyzet, hogy az új medencében naponta tizenkét centit apad a víz.
PAP GEDEON
Türelmét vesztve. Mit akar tulajdonképpen?
BUZSÁKI
Döntést. Mi legyen most.
PAP GEDEON
Ingerülten. Engedjenek utána vizet.
BUZSÁKI
A csapot már egy hete nyitva tartjuk, de így is fogy.
PAP GEDEON
Az ingerültségből keserű humorba váltva. És ez olyan nagy ügy? Mustos elvtárs státuszba vesz két búvárt. A búvárok majd megállapítják, hol szivárog a medence, és befogják a lyukat.
BUZSÁKI
Értetlenül. Reggeltől estig?
Nagy nevetés támad. Pap Gedeon gyorsan kihasználja a változó hangulatot.
PAP GEDEON
Igyunk a búvárok egészségére.
Mindenki iszik, jó a hangulat, csak Buzsáki kedvetlen. Iszik, aztán megszólal.
BUZSÁKI
Egyedül énekelni…
BUZSÁKI
A Gyöngyinek mondom, hogy egyedül…
Pap Gedeon elfordul, leteszi a poharát, majd Mustoshoz, aki az egyik lány köpenyét igazgatja. Kezd becsípni.
PAP GEDEON
A cipőt nem itt vetik le a vendégek.
PAP GEDEON
Ami a lábukon van. Mert ez a régi medence.
MUSTOS
Ez? Egy éve készült el. Ez az új medence.
PAP GEDEON
Most. De amikor a vendég az akácerdő helyén létesített parkban, a tujafák között sétál, ez a régi medence lesz, mert közben elkészül az ötvenméteres sportuszoda, ahol majd országos versenyeket is lehet rendezni, és a park szélén a harmadik medence lesz az éjszakai. Világos, nem?
MUSTOS
Lemondóan. Világos. Iszik.
Pap Gedeon is belekortyol a poharába, majd tűnődve körüljárja a főkönyvelőt. Hümmöget, bólogat. Mustos felnéz, nem érti.
PAP GEDEON
A te alkatod… Elgondolkodtató… Belőled igazgatót kellene csinálni. Nézi a főkönyvelőt, lépeget körülötte, mustrálgatja. Mondd, Mustos elvtárs, akarsz igazgató lenni?
MUSTOS
Meghökken, de felcsillan a szeme. Igazgató? Nem értelek.
PAP GEDEON
Akarsz igazgató lenni vagy nem?
MUSTOS
Zavartan. Kérlek, Pap elvtárs, örüljünk, hogy az átmeneti idegesség után…
PAP GEDEON
Érzel magadban annyi erőt, hogy irányíts, vezess egy fontos intézményt?
MUSTOS
Hát… Erőt éppen érzek. De a kérdések nem így sorjádzanak.
PAP GEDEON
Ki vagy nevezve. Te leszel a motel, és a körülötte kialakított kemping igazgatója.
MUSTOS
Hol van itt motel?
PAP GEDEON
A fejére mutat. Itt, a fejemben. Két év múlva kész. A fürdőkombinát része lesz. A jövő héten kitűzetjük a mérnökökkel. Kapsz egy irodát, külön titkárnővel, és persze a teljes személyzet is a te gondod lesz.
MUSTOS
Bizonytalanul, de reménykedve. Motelről nem volt szó.
PAP GEDEON
Kétszer is beszéltem róla, de elfelejtetted.
MUSTOS
Kezd emlékezni. A kocsiban, Pestről hazafelé?
PAP GEDEON
Na látod… Eltűnődik. Klárika! Hirdetéseket kellene feladnunk nyugati lapokban: „Töltsön két hetet Magyarországon a… a… fürdőben…” De milyen fürdőben? Neve sincs ennek a fürdőnek. Kellene egy jó fantázianév, valami olyan, mint a Napsugár. „Napsugár fürdő”.
GYÖNGYI
„Gyöngyvirág fürdő” szép lenne.
Klári megbotránkozva rápillant.
PAP GEDEON
Szép, de valami fénynek kellene a fogalomban lenni.
MUSTOS
A Napsugár fürdő jó lenne.
PAP GEDEON
Majd kiírunk egy pályázatot. Rászánunk ötezer forintot. Egy jó név tízet is megér. Név kell: „Töltsön két hetet Magyarországon, a Napsugár fürdőben. Öt medence éjjel-nappal. Regeneráló gyógyvizek. Teljes ellátással egy hétre száz, két hétre kedvezményesen száznyolcvankilenc dollár”. Föladunk egy sor hirdetést a Süddeutsche Zeitung, a Times, a Die Presse hasábjain, és áradnak a köszvényes németek, angolok, északiak. Be kell venni a szövegbe a fiatalító kúrákat is.
MUSTOS
Fiatalító kúrák? Itt?
PAP GEDEON
Persze. Jó szöveg kell. Bemegy a vízbe egy ötvennégy éves férfi, és kilép belőle egy negyvenéves. A balneológusokkal és a vegyészekkel készíttetünk egy új vegyelemzést. Ha ez beindul, nem ússzuk meg a Munka Érdemrend arany fokozata nélkül. Ömlik hozzánk a dollár.
MUSTOS
Szokatlan érdeklődéssel. Ez a mi vizünk, ami csak úgy jön a földből, fiatalít?
MUSTOS
Honnan lehet ezt tudni?
PAP GEDEON
Onnan, hogy én mondom. A vegyelemzést majd elkészíttetjük. Klárika, hogyan áll a dollár a forinthoz?
KLÁRI
Azonnal megnézem, igazgató elvtárs.
Berohan az irodába, majd egy táblázattal bukkan elő.
KLÁRI
Száz dollár 2082 forint 92 fillér.
PAP GEDEON
És a nyugatnémet márka?
Klári. Száz márka 810 forint 47 fillér.
PAP GEDEON
Ízlelgetve a hirdetés szövegét. Töltse szabadságát a Napsugár fürdőkombinátban. Motel, magyaros ételek… Játékkaszinó, éjszakai fürdőprogram. Egy hétre kétszáznegyven márka, két hétre négyszáz… Mustoshoz. Nem kérünk sokat?
MUSTOS
Értetlenül, gyanakodva. Hát…
PAP GEDEON
Majd konzultálni kell a Nemzeti Bankkal. Egy jó kis rulett-terem kell ide, ahol csak a kemény valuta játszik. Egybeépítjük a szórakoztató kombináttal, de külön bejárata lesz.
MUSTOS
Ijedten, idegesen. Pap elvtárs, azért nem szabadna elfelejteni, hogy ez egy gyógyfürdő.
PAP GEDEON
Nyugalom, két év múlva itt rendezzük meg a balneológiai szimpoziont. Felemeli a poharát, iszik. Megakad a szeme Buzsákin, és Gyöngyin. Gyöngyire mutat. Akar tanulni?
GYÖNGYI
Zavartan. Igazgató elvtárs, én…
PAP GEDEON
Magát beiskolázzuk. Kell ide valaki, aki pötyörészik angolul, németül.
GYÖNGYI
Köszönöm szépen, igazgató elvtárs. De… De… Itt kell tanulni vagy el lehet utazni valahová?
PAP GEDEON
Itt? Mit lehet itt tanulni? Utazik Pestre.
GYÖNGYI
Felderül az arca. Igazgató elvtárs, nagyon szépen köszönöm.
Pap Gedeon már Buzsákit vizsgálgatja. Az irodában cseng a telefon. Klári az igazgatóra pillant, aztán elindul befelé.
PAP GEDEON
Átveszi a rulett-termet.
BUZSÁKI
Mit kell ott csinálni?
PAP GEDEON
Amit itt. Figyel. Nehogy valamilyen lyukon elszivárogjon a pénzünk.
BUZSÁKI
A pénz? Milyen lyukon?
PAP GEDEON
A pénz halmazállapota nagyon hasonlít a vízéhez. Elszivárog a legkisebb lyukon, repedésen. Maga majd ügyel rá, hogy ott maradjon a játékteremben. Legalább addig, amíg kasszát csinálunk.
Klári kilép az irodából, sápadt. Ölében a hosszú zsinóron mozgatható készülék, kezében a befogott telefonkagyló.
KLÁRI
Igazgató elvtárs, kérem…
Pap Gedeon észre sem veszi.
BUZSÁKI
Vízmérce van ott?
PAP GEDEON
Csodálkozva. Vízmérce?
BUZSÁKI
Mérce, amin látható az apadás.
PAP GEDEON
Mérce nincs. Ennyivel nehezebb.
KLÁRI
Igazgató elvtárs, a központból keresi Sotonyi.
PAP GEDEON
Megütközve. Sotonyi? Mit akar?
Pap Gedeon átveszi a telefonkagylót.
PAP GEDEON
Határozottan. Pap Gedeon… Ez csak valami félreértés lehet… Most jövök a járástól, azt mondták lezárult. Beszéltek a központtal és lezárult… Névtelen bejelentés? Érthetetlen…
Lassan kinyílik az oldalajtó és az előcsarnokba lép Bódis. Leveszi a kalapját és zavartan körülnéz. Klári megpillantja, jeleket ad Pap Gedeonnak.
PAP GEDEON
…A G épület ügyét?…
KLÁRI
Közbeszól. Megint itt van az a tanár.
PAP GEDEON
Befogja a telefont, hátrapillant. Mit akar? Küldjék ki innen! Telefonba folytatja. Nem, nem vagyok ideges. Ketten nézték egy hétig… Nem vagyunk szűkmarkúak. Léman jön?… Török?… Török sem? Hát akkor ki?
Klári Bódishoz lép, igyekszik kituszkolni. Az ünneplők arca fokozatosan elkomorodik. A lányok leteszik poharaikat és kiszivárognak az előcsarnokból. Brigitta törölget, fülel, rendezkedik.
PAP GEDEON
Bódis Imre? Ki az?… Nem tudod? Hát akkor ki tudja?… Értem…
KLÁRI
Kituszkolja. Tudjuk, maga a közösségi nevelés felelőse…
Pap Gedeon abbahagyja a beszélgetést, egy pillanatig csüggedten áll a néma telefonkagylóval a kezében, majd átadja a visszasiető Klárinak. Az bizonytalanul körülnéz, és a kagylót a készülékre teszi.
PAP GEDEON
Buzsákihoz. Takarítsa ki a vendég kettest!
Buzsáki elmegy. Pap Gedeon Klárira pillant, aki azonnal bemegy az irodába.
PAP GEDEON
Mustoshoz. Jön egy új ellenőr. A G épület miatt. Most kapaszkodhatunk!
MUSTOS
Alattomosan felcsillan a szeme. Mikor jön?
PAP GEDEON
Idegesen járkálva. Már elindult.
Brigitta óvatosan körülnéz, konyakot tölt magának és lehajtja. Majd törölget, dudorászik.
MUSTOS
Derűsen. Rég át kellett volna mennem egy csendes, nyugodt helyre.
PAP GEDEON
Maliciózusan. De te építkezni kezdtél. Fenyegetően. Remélem, egyetlen percre sem felejted el, hogy az a bontástégla, amit a fürdőtől jutányosan megvettél, vadonatúj, s a vagonból szállítottuk egyenesen a kertedbe.
MUSTOS
Meghökken, gondolkodik, mustrálgatja az igazgatót. Kit küldenek?
PAP GEDEON
Valami Bódis. Senki sem ismeri.
MUSTOS
Bódis? Ki a fene lehet ez a Bódis?
Az oldalajtón ismét belép Bódis, leveszi a kalapját.
Az igazgató és Mustos döbbenten állnak. Pap Gedeon is elveszti biztonságát, nem tud megszólalni.
Függöny
Vidéki fürdő tágas előcsarnoka (azonos az 1. felvonás 2. jelenetének helyszínével). A színpadi tér hátsó falából nyíló irodaajtó mellett most egy nagy íróasztal áll, körülötte székek. Az íróasztalon dossziék, iratok, számlák sokasága. Az íróasztal mögött Bódis Imre kontrollellenőr tevékenykedik. Ül, áll, mozog, papírokkal a kézben tűnődik. Klárika, a titkárnő iratokat ad kézre, majd visszahúzódik az irodába, ahol Mustos és Pap Gedeon gondterhelten várakozik. Alakjuk időnként megjelenik az ajtóban. A büfépult mögött Brigitta látszólag egykedvűen tevékenykedik, de mindenre reagál, ami körülötte történik.
BÓDIS
Iratot lebegtetve. Fehér hajó… Fehér hajó…
PAP GEDEON
Előlép. Nagyon meleg van itt. Fülledt a levegő.
KLÁRI
Kitámasztom a lengőajtót, jó?
PAP GEDEON
Hirtelen megáll az íróasztal közelében. Bódis elvtárs… Nem akarom kizökkenteni, de úgy vélem, helyes lenne, ha körvonalaznám önnek, hogy itt miről van szó… Ez itt ugye egy fürdőkombinát, a járulékos, kiegészítő tartozékokkal, szolgáltatásokkal. Aligha ígérhetem, hogy az európai hírű autókempingünkhöz még ebben az ötéves tervben elkészül a szervizállomás is, de…
Mustos döbbent arccal megmozdul, szájából kiesik a kialudt cigaretta.
BÓDIS
Iratok között böngészve, fel sem néz. Itt kemping is van?
PAP GEDEON
A fürdőkombinát nagyon sok részlege még nem funkcionál, de a mi képzeletünkben, tervrajzainkban, dolgozóink szocialista odaadásában már él. Ha az állami hozzájárulás felhasználását nemcsak a költségvetési év, hanem a tervidőszak beruházási volumenében vizsgálják, meg lesznek elégedve. Jól haladunk. Ezt egyébként már az első vizsgálat is megállapította. Nagyon örülnék, ha bemutathatnám önnek, Bódis elvtárs a mi fürdőkombinátunkat.
BÓDIS
Ridegen. Nem szükséges.
PAP GEDEON
Legalább a gyógyrészlegünkbe hadd kalauzoljam el, ami nekünk a legfontosabb… Tudja, hogy a múlt évben kiegészítő pavilont építettünk a régi gyógyépülethez, és most kétszer annyi bányászt fogadunk turnusonként, mint korábban?
BÓDIS
Egy iratot vizsgálgatva, pillanatra felnéz. Turnusonként hány bányászt fogadtak két évvel ezelőtt?
BÓDIS
Közönyösen. Igaza van, akkor százszázalékos a javulás.
PAP GEDEON
Számunkra persze az a legfontosabb, hogy a beutaltak jól érezzék magukat, s ne csak a víz gyógyító hatását élvezzék, hanem az egész környezetet, amit mi itt teremtünk.
PAP GEDEON
Nem érti, hogy Bódis mire céloz. Feltételezem, bár konkrétan még nem hallottunk róla véleményeket.
BÓDIS
Én viszont már olvastam is.
PAP GEDEON
Gyanakodva. Olvasta Léman jelentését?
BÓDIS
Nem arra gondoltam.
BÓDIS
A titkárnőhöz. Ez mi?
KLÁRI
Az előző havi zárlat.
Nyílik az ajtó, egy svájcisapkás férfi lép az előcsarnokba.
PAP GEDEON
Nem arra gondolt? Hát akkor mire?
SVÁJCISAPKÁS
Igazgató elvtárs, a Böröcz kartárs leállította a vasúton a rakodást. De mire kiért, mi már megrakodtunk. Mi legyen most a téglával?
PAP GEDEON
Idegesen Bódisról a svájcisapkásra pillant. Böröczcel beszéljenek. Ne zavarjanak semmivel, fontos tárgyalásunk van.
SVÁJCISAPKÁS
A Böröcz kartárs azt mondta, hogy neki csak arra van utasítása, hogy állítsa le a rakodást. Másra nincs. Őtet utólag ne okolják semmiért.
PAP GEDEON
Ingerülten kifelé tuszkolja a svájcisapkást. Keresse meg Böröczöt és mondja meg neki, azt üzenem, ideje hogy önállóbban gondolkodjon.
Pap Gedeon a svájcisapkás után behúzza az ajtót. Csóválja a fejét, majd Mustoshoz fordul.
PAP GEDEON
Hunyorít. Megáll az ember esze… Mi történt ezzel a Böröczcel?
MUSTOS
Vállat von. Ami szokott.
Bódis kérdően felpillant a papírok közül.
MUSTOS
Zavartan. Berúghatott az este.
Pap Gedeon fehér zsebkendővel a homlokát törölgeti.
PAP GEDEON
Fülledt odakint az idő…
KLÁRI
Szolgálatkészen ugrik. Kitámasztom a lengőajtót…
PAP GEDEON
Nem szükséges, inkább talán… Vizsgálódva Brigitta pultja felé pillant, majd újra Klárira, és három ujját feltartva jelzi, hogy három pohár italt kér.
KLÁRI
Igenis, igazgató elvtárs.
Klári a pulthoz siet, de még mielőtt megszólalhatna, Brigitta, aki a titkárnőhöz hasonlóan pillantásokból és félmozdulatokból is ért, már töltögeti a poharakba a konyakot, majd gyors mozdulattal hideg ásványvizet is önt. A tálcával Klári elindul az asztal felé. Amíg Klári és Brigitta szervíroznak, megszólal Mustos.
Pap Gedeon döbbenten rápillant, de még mielőtt reagálhatna, odaérkezik a tálcával Klári.
PAP GEDEON
Egy kort hideg ital biztosan jót tesz most. Klárika, a Bódis elvtársat kínálja először.
Mustos kilép az irodaajtóból, és félig kinyújtja a kezét az egyik pohár felé. Klári alig észrevehetően elhúzza előle és Bódishoz fordul.
KLÁRI
Tessék parancsolni, Bódis elvtárs.
Bódis felpillant a tálcára, aztán megrázza a fejét.
BÓDIS
Munka közben nem iszom szeszt.
PAP GEDEON
Teljesen igaza van. Ez a mi gyakorlatunk is. Munka közben egyetlen kortyot sem. Jól mondom, Mustos elvtárs?
MUSTOS
Csalódottan leengedi a kezét. Jól. Szeszt nem.
PAP GEDEON
Bódishoz. De egy feketekávéval csak megkínálhatjuk?
BÓDIS
Köszönöm, azt elfogadom.
Alig fejezi be a mondatot, Brigitta presszógépe már sistereg, magasra csap a gőz. Mire Klári odaér a tálcával és a pultra teszi, már csészében gőzölög a három kávé.
PAP GEDEON
Legalább mi is iszunk egy jó forró kávét. Brigitta remekül ért a presszógéphez.
Brigitta eközben Pap Gedeon és Mustos kávéjába beleönti a konyakot. Bódisét a tálca szélére tolja, az mellé csak kanalat és cukrot tesz. Amikor Klári visszaindul a tálcával, Brigitta a harmadik pohár konyakot, ami a pulton maradt, felemeli és lehajtja.
KLÁRI
Bódis elé tartja a tálcát, de még mielőtt az mozdulhatna, sietve leemeli az üres kávét és az asztal szélére teszi. Tessék, Bódis elvtárs, a kávé. Majd az igazgatóhoz lép. Tessék parancsolni, igazgató elvtárs!
Mustos is odalép, leemeli a kávéját, cukrot tesz bele. Mindketten kavargatják. Belekóstolnak. Mustos arca elégedettre változik.
PAP GEDEON
Brigitta, a maga keze aranyat ér. Hiába, mindenhez szakértelem kell, és az emberek odaadó ügyszeretete. Bódishoz. Egyébként ez a mi vezérelvünk a fürdőkombinát építése, üzemeltetése és irányítása ügyében is. Mit szól Brigitta kávéjához?
BÓDIS
A csészére pillant, beleejt egy szem cukrot. Köszönöm, nekem még forró.
Harminc év körüli, falusi viszonylatban csinosnak tarlott menyecske ront a fürdő előcsarnokába. Pap Gedeon elé perdül és kihevülten megszólal.
MENYECSKE
Én vagyok a bábaasszony lánya.
Pap Gedeon megretten, nem érti, mit akar a nő. Int a titkárnőnek, hogy tuszkolja ki.
KLÁRI
Ott terem, belekarol a nőbe és az ajtó felé húzza. Holnap asszonyom, holnap… Itt most fontos tárgyalás van.
A menyecske nem hagyja magát kituszkolni. Kirántja a kezét, visszaperdül Pap Gedeon elé.
MENYECSKE
Frőhlich elvtárs azt üzente, hogy csak annyit mondjak, én vagyok a bábaasszony lánya.
A titkárnő újra belekarol.
KLÁRI
Asszonyom, itt most fontos elvtársak, fontos ügyekről tanácskoznak.
PAP GEDEON
Kicsit felemeli a kezét. Várjunk csak, Frőhlich? Kooperációs ügy?
MENYECSKE
Csak annyit kell mondanom, hogy én vagyok a bábaasszony lánya.
Mustos letargikusan szívja a cigarettáját, füstbe burkolózik. Bódis abbahagyja a munkát, feláll, elindul feléjük.
BÓDIS
Jóindulatúan. Szociális ügyről van szó?
A nő rápillant, majd az igazgatóra, de nem válaszol.
PAP GEDEON
Töri a fejét, keresi az összefüggéseket. Bábaasszony. Gyerek. Valamilyen gyerekügy? Gyereke született valakinek?
MENYECSKE
Nem gyerek, tégla.
PAP GEDEON
A fejéhez kap, hirtelen elmosolyodik. Megvan… Hogy nekem ez kiment a fejemből… Bódishoz fordulva. Az elvtársnő a Ki mit tud? megyei győztese. Szólót énekelt a menyecskekórusban. A gálaesten kérdeztem Frőhlich elvtársat, hogy ki ez a menyecske, mert olyan ismerős nekem? Frőhlich elvtárs aztán mondta, hogy falunkbeli, a bábaasszony lánya.
A történetet hallgatva a menyecske megrökönyödik, állandóan közbe akar szólni. Félig felemeli a kezét, száját is kinyitja, de nem jut szóhoz.
PAP GEDEON
A menyecskéhez fordulva. Mi a baj a téglákkal, kedves elvtársnő?
MENYECSKE
Zavartan, nem is tudja hirtelen, mit mondjon. Ami a menyecskekórust illeti…
PAP GEDEON
A téglákról beszéljen. Most az a fontosabb, nem?
MENYECSKE
Igen, most az… A téglákkal az a helyzet, hogy nem hozzák. Azt mondják, hogy le van állítva.
PAP GEDEON
Ahol a fürdőkombinát szocialista brigádjai segítenek, továbbra is adunk kölcsöntéglát, a TÜZÉP-szállítmányok megérkezéséig. Keresse meg Böröcz kartársat és minden rendben lesz.
MENYECSKE
Összezavarodva, rosszat sejtve. Miért tetszik most mondani, hogy kölcsöntéglát?
PAP GEDEON
Nyugodjon meg, minden úgy lesz, ahogy a szocialista szerződésben azt a felek kölcsönösen aláírták. Keresse meg Böröcz kartársat, de előtte énekelje el nekünk a menyecskekórus híres dalát.
PAP GEDEON
Halkan rákezd, hogy segítsen. Megismerni a kanászt… Megismerni a kanászt…
MENYECSKE
Ijedten, hamisan folytatja. Igenis. Megismerni a kanászt… cifra járásáról… Klári és Brigitta, hogy mentsék a helyzetet, csatlakoznak a menyecskéhez. Űzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról; Búzába ment a disznó, csak a füle látszik, árokparton a kanász menyecskével játszik.
Pap Gedeon diszkréten tapsol.
PAP GEDEON
Bódishoz. Zavarban van szegény, ön miatt… Ugye egy fővárosi elvtárs, egyenesen a központból…
BÓDIS
Megfogja a menyecske karját, jóságosan. Nagyon szép volt… Nyugodjon meg! Keresse meg a… Kérdően Pap Gedeonra néz.
PAP GEDEON
Böröcz kartársat.
BÓDIS
Igen, a Böröcz kartársat.
MENYECSKE
Zavarodott ijedtséggel. Köszönöm szépen… Köszönöm szépen… Sietve kihátrál az előcsarnokból.
Bódis az órájára pillant, majd idegesen visszatér az íróasztalhoz. Felkap egy papírt, nézi, ledobja.
BÓDIS
Klárihoz. Az állóeszközlistát legyen szíves, két évre, új beszerzéseket is. Újra az órájára pillant, kapkodva rágyújt.
PAP GEDEON
Nálunk ez most már hagyomány…
BÓDIS
Dekoncentráltan. Énekelnek…
PAP GEDEON
Nem csak énekelünk, hanem jelen vagyunk. Ahol tudunk, segítünk, a nagyközségben is. A fürdőkombinát valójában egy szocialista jelenlét. Most nemcsak a kommunista szombatokra gondolok, melyek létrehozták a község első óvodájának pénzalapjait, hanem a szociális okokból indokolt segítségnyújtásokra is. Mindkettőben együtt dolgozunk az ELEKTROTEX kihelyezett gyáregységével, s meg kell mondanom, eredményesen.
Klári sietve érkezik az irodából, dossziékat, iratokat tesz Bódis asztalára.
KLÁRI
Jesszusom, magának kihűlt a feketéje. Megmelegítsük?
BÓDIS
Belenéz az iratokba. Nem szükséges, hidegen szeretem.
BÓDIS
Unja az okvetetlenkedést. Egy kávé soha nem lehet elég hideg.
KLÁRI
Bocsásson meg, nem tudtuk, hogy hidegen szereti.
BÓDIS
Ingerülten. Jegesen.
KLÁRI
Értettem, jegesen. Azonnal betesszük a mélyhűtőbe. Felkapja a feketét és Brigitta pultjára teszi, aki berakja a hűtőgépbe. Elnézést kérek, de először tetszik nálunk járni.
BÓDIS
Az irathalmazból kiemel egy negyedíves cédulát. Ki az a Csutorás József?
PAP GEDEON
Mustos elvtárs, légy szíves…
Mustos közelebb lép.
MUSTOS
Töprengve. Csutorás, Csutorás? Miért, mi van vele?
BÓDIS
Olvas. „Egy, azaz egy darab fürdőkádat, az értékcsökkenését tudomásul véve 84, azaz nyolcvannégy forintért, a mai napon átvettem…”
KLÁRI
Jaj, hát az egy leselejtezett kád volt. Lement a zománc róla, vagy kilyukadt, már nem is tudom. Mi is lett vele Mustos elvtárs?
MUSTOS
Ez egy rossz kád volt.
BÓDIS
De ennyire? Nyolcvannégy forintért egy kádat?
PAP GEDEON
Közbevág. Többet ér, ezt mi is tudjuk. Be lehetne vinni a műszaki bizományiba, vagy a BÁV hoz, de akkor a többletet felemésztené a szállítási költség. Így inkább odaadtuk egyik dolgozónknak, hogy a szociális helyzeten így is javítsunk.
BÓDIS
És… Ki ez a Csutorás József?
PAP GEDEON
Mustos elvtárs, légy szíves!
MUSTOS
Kőmíves a karbantartó részlegünknél.
BÓDIS
A cédulát beteszi a dossziéba, s az egészet becsukja. Rendben van, ezt el lehet vinni… Órájára pillant. Hűha, kifutunk az időből. Felpörgetjük egy kicsit az ügymenetet, jó?
Klári az iratcsomóval eltűnik, majd újra előbukkan és szolgálatkészen vár.
PAP GEDEON
Teljesen egyetértek önnel, az aprólékos bogarászást Léman már úgyis elvégezte.
BÓDIS
Pap Gedeonra mutat. Tudja, mit csinálunk most? Kipróbáljuk a minisztériumi munkastílust. A lényegre összpontosítunk, csak a lényegre. A titkárnőhöz fordulva. Kérem, legyen szíves előkeresni a G épület dossziéját.
Pap Gedeon, Mustos és Klári megdermednek, leplezni sem tudják rémületüket. Mustos aztán nagy keservesen cigarettára gyújt, Klári bemegy az irodába, Pap Gedeon pedig szólásra nyitja a száját, de lehengerlő modora most csődöt mond.
PAP GEDEON
A fürdőkombinátot mi a kollektív…
Klári előbukkan az irodából.
KLÁRI
Mentegetőzve. Nem találom a G épület dossziéját. Segélyt kérően Pap Gedeonra néz. Talán elkeveredett.
PAP GEDEON
Kezd magához térni. Nem, az kizárt dolog Klárika. Nálunk nem keveredik el semmi. A fürdőkombinátban rend van. Bódishoz. Ezzel a dossziéval az a helyzet, hogy nincs külön ilyen dossziénk. Az adminisztrációs ügykezelés alkalmazkodik a beruházási koncepciónkhoz. A tervidőszakban elkészülő összes létesítményt együtt szemléljük. Nem emelünk ki erőszakosan egyetlen épületet, vagy fürdőmedencét sem. Ahogy a műszaki lehetőségek, az anyagellátás és munkaerő-kapacitás lehetővé teszik, úgy haladunk a tervek teljesítésével.
BÓDIS
Úgy tudom a G épülethez, mivel az a gyógyfürdő jelleget erősíti, külön állami dotációt kaptak.
PAP GEDEON
Nagyot nyel. Ez kérem pontosan így van, éppen ezért a G épület ügyét lelkiismereti kérdésnek tekintjük és minden értekezletünkön a leghangsúlyosabb téma, de nem nyitottunk neki külön dossziét, mivel a tervidőszak teljes ügykezelésének a része.
BÓDIS
De az építési folyamatnak van azért dokumentációja, remélem?
PAP GEDEON
Természetesen. Klárika, legyen szíves hozza ki a Tervidőszak I. II. III.-at.
Klári berohan az irodába, majd villámgyorsan az asztalra rakja a dossziékat.
KLÁRI
Tessék parancsolni, a tervidőszak teljes.
Bódis az órájára pillant, aztán gyors mozdulattal lapozni kezd az iratok között. Láthatóan kapkod, de aztán váratlanul megakad a pillantása egy iraton. Kiemeli a dossziéból, csóválja a fejét.
Pap Gedeon és Mustos kérdően egymásra néznek, majd a titkárnőre. Klári Bódis mögött beleles az iratba és a levegőbe írja, hogy: „CEMENT”. Suttogja is, úgy, hogy a közönség is hallja. Pap Gedeon és Mustos idegesen reagál, Brigitta is követi az eseményeket.
BÓDIS
Gonoszul, diadalmasan elneveti magát. Hajjaj, elvtársak… Hét páratlan szám összege maguknál páros szám? Nem tudják, hogy a páratlan számú páratlan számok összege mindig páratlan szám?
PAP GEDEON
Meglazítja a nyakkendőjét. Kérem, a cementtel az a helyzet, hogy…
BÓDIS
Feláll, sétálni kezd, figyelmeztetően felemeli az ujját. Jegyezzék meg, csak a páros számú páratlan szám összege lehet páros szám. Ezen a fokon ennyit tudni kellene.
MUSTOS
Ahogy az igazgató elvtárs az előbb már jelezte, a cementtel az a helyzet, hogy amikor hirtelen…
BÓDIS
Diadalmasan leinti. Hagyjuk a részleteket, barátom, hagyjuk. Maga a főkönyvelő, ugye?
BÓDIS
Na, akkor mondja meg nekem, hogy miből gondolta maga, hogy 6217+3213+4821+2243+4869+5217+4833 egyenlő 31.414-gyel? Ez egy matematikai abszurdum. Ha 31.413 helyett 11-et vagy 17-et írnak, nem veszem észre.
MUSTOS
Az a helyzet kérem, hogy egyszerre jöttek a szállítmányok, és ez a sok cement ugye, nem állhatott a szabad ég alatt…
BÓDIS
A cédulával az orruk alatt hadonászik. Jó, tegyük fel, hogy a szállítmányok egyszerre érkeztek, váratlanul. De hát kérem akkor is ilyet csinálni?
PAP GEDEON
Mustos elvtárs mentségére meg kell mondanom, hogy a dologért nem egyedül felelős.
BÓDIS
Hogyhogy nem egyedül? Ő a főkönyvelő, nem? Ő a számszaki ember. Ha már vállalta, annyit illik tudni, hogy csak a páros számú páratlan számok összege lehet páros szám. Csodálom, hogy Léman ezt nem vette észre.
Pap Gedeon, Mustos és Klári rémülten összenéznek. Brigitta leejt egy poharat, csörömpölés.
BÓDIS
Odapillant, legyint. Nem baj. A vezetőkhöz fordulva. Na, akkor vegyünk egy másik számkombinációt. Felírok ennek Felmutatja az iratot. a papírnak a hátára egy számot, ennek kell kijönni, ha jól számolnak. Az asztalhoz lép, vastag ceruzával, nagy betűkkel felírja, hogy 10.000. Aztán megfordítja a papírt, hogy ne lehessen látni. A vezetők elé lép, Klárira mutat. Gondoljon egy számot.
BÓDIS
Én is adok hozzá ugyanennyit. Megvan?
Bódis odább lép, Mustosra mutat.
BÓDIS
Maga is gondoljon egy számot:
BÓDIS
Tőlem használhatja a számológépet is. Leemeli az asztalról és Mustos kezébe nyomja.
Mustos leül egy székre, tekeri a számológépet. A háttérben Brigitta figyel, ő is számol.
BÓDIS
Az igazgató elvtárs ad hozzá húszezret.
Klári és Brigitta fejben, a főkönyvelő géppel számolnak.
PAP GEDEON
Húszezret? Boldogan, de ha kívánja, egy részletes igazoló jelentést is írhatunk.
BÓDIS
Leinti. Várjon, várjon… A számolókhoz. Megvan? Akkor felezzék el.
MUSTOS
Úgy érti, hogy kétfelé?
BÓDIS
Kétfelé, s ha megvannak, én Mustosra és Klárira mutat. visszaadom magának is meg magának is, amennyit gondolt. Mennyi maradt nekem?
Bódis az asztalhoz lép, felemeli az iratot.
KLÁRI
Diadalmasan. Tízezer.
MUSTOS
Megrökönyödve. Számításaim szerint tízezer.
Bódis felmutatja az iratot, amin nagy betűkkel látható a tízezres számjegy. A háttérben Brigitta a fejét csóválja, majd a mosogatórongyot undorral belevágja a mosogatóba.
BÓDIS
Tanárosan. Ezt nevezzük kérem számkombinációnak. Visszaindul az asztalhoz. Valamikor tanár akartam lenni, de ugye közbeszólt a történelem. Csóválja a fejét, miközben az iratokba merül. Hét páratlan szám és tessék… Még Léman sem vette észre.
KLÁRI
Hízelegve. Csodálatosnak tetszett lenni. Én egészen zavarban vagyok. Szólíthatnám tanár úrnak?
BÓDIS
Rápillant. Tanár úrnak? Nem… Szólítson csak Bódis elvtársnak… Így alakult.
Pap Gedeon integet, jeleket ad Mustosnak, hogy jöjjön előbbre. Mustos zavarodottan közeledik a színpad széléhez.
KLÁRI
Kedveskedve. Talán most már egy konyakot…
BÓDIS
Rázza a fejét. Nem, szeszt nem.
KLÁRI
Talán egy feketét. Persze, a fekete. Azonnal hozom a feketét. Már biztosan meghűlt.
Klári rohan a feketéért.
PAP GEDEON
Mustosnak. Tízezret akar. Mit csináljunk?
MUSTOS
Sok pénz. Jönnek majd a lányok.
PAP GEDEON
Nem elég? Húszat is kérhetett volna, de csak tízet kér. Megtakarítjuk a pénz ötven százalékát.
PAP GEDEON
Ha így nézzük, szinte olcsó.
PAP GEDEON
Még szerencse, hogy ezt küldték. Ha másikat küldenek, az talán még huszonötöt is elkért volna. Bár ilyen esetben az sem drága.
PAP GEDEON
Ezért jó, hogy vannak a központban embereink. Elintézték, hogy olcsó embert küldjenek. Mindenki jól jár, a népgazdaság is, a fürdőző közönség is. Megtakarítunk az államnak tizenötezer forintot.
PAP GEDEON
Akkor légy szíves készítsd össze a paklit.
Mustos hátranéz, aztán elindul az iroda felé. Tárgyalásuk alatt a titkárnő Brigittával előveteti a hűtőszekrényből Bódis feketéjét. Lassan megy a dolog, mert Brigitta a két vezető halk tárgyalására fülel. Klári csak akkor jut a feketéhez, amikor Mustos már az iroda közelében jár. Klári sietve viszi a poharat, kis tálcán.
KLÁRI
Tessék parancsolni Bódis elvtárs, a jegelt fekete.
BÓDIS
Köszönöm. Fel sem néz, lapozgat a dossziéban.
Mustos előbukkan a meztelen ötszázasokkal és tanácstalanul néz Pap Gedeonra. Pap Gedeon a levegőbe borítékot rajzol.
PAP GEDEON
Suttogva, mutogatva. Borítékba… Borítékba…
Bódis felnéz, de addigra Mustos behúzódik az ajtó mögé. Pap Gedeon gondterhelten járkál. A titkárnő Bódis mögött az iratcsomóba aggódó pillantásokat vet. Bódis kiemel újra egy papírlapot, és fejcsóválva nézi. Közben szórakozottan a kávéjához nyúl, meg akarja keverni, de merev az egész anyag, megfagyasztották. Ki akarja venni a kanalat, de a kanállal az egész jéggé fagyott kávétömböt kiemeli. Ebben a pillanatban előbukkan Mustos a pénzes borítékkal. Pap Gedeon int neki, hogy adja oda. Mustos a borítékkal Bódis asztala felé lép, de megtorpan, mert Bódis kezében megpillantja a kanál köré fagyott kávét. Segélytkérően Pap Gedeonra pillant. Az erélyesen int. Mustos határozottan az asztal elé lép. Bódis későn veszi észre, nem tudja, mit csináljon a kanál köré fagyott kávéval, ezért zavarában megnyalja, majd beleharap a szélébe.
Pap Gedeon dermedten nézi az elképesztő jelenetet.
MUSTOS
Előrenyújtja a borítékot. Bódis elvtárs, én csak az elismerés hangján…
BÓDIS
A jéggé fagyott kávé miatt zavarodottan. Ugyanez a helyzet, én is csak az elismerés hangján szólhatok a kávésnő, vagyis a… Feláll, segélytkérően körülnéz.
BÓDIS
Brigitta elvtársnő szakértelméről. Ilyen kávét én még nem ittam. Vagyis ettem. Beleharap, majd a pulthoz megy. Köszönöm elvtársnő, nem tudtam, hogy itt ilyen kitűnő… Megnyalja a kávét. Nem akarok hízelegni, de pesti színvonal. A törzskávéházamban sem csinálják jobban.
BRIGITTA
Ijedten. Megtesszük, ami tőlünk telik.
BÓDIS
Sietve visszatér asztalához, közben. Meg, ez biztos.
Bódis visszadobja a jeget a kávéspohárba, majd az órájára pillant és idegesen beletúr a papírokba, és újra kiemeli a cédulát, ami korábban a kezében volt.
KLÁRI
Bódis karjára teszi a kezét. Jaj, úgy örülünk, hogy a kávénk is ízlik… Tessék fogyasztani, mert megmelegszik.
BÓDIS
Beosztom. Nézi a cédulát.
Mustos ügyetlenül áll a fal mellett a borítékkal, és kérdően Pap Gedeonra néz. Pap Gedeon némajátékkal jelzi neki, hogy elmúlt az alkalmas pillanat, a borítékot egyelőre tegye zsebre. Mustos félreérti. Bólint, és Bódis mellé lép, a zsebébe akarja csúsztatni a borítékot. Pap Gedeon rémülten integet neki, hogy rossz, nem oda. Brigitta is integet, Klári elhúzza onnan. Pap Gedeon újra int neki, hogy tegye zsebre. Mustos nem érti. Pap Gedeon, hogy érthetővé tegye, saját magára és zsebjére mutogat, a zsebre dugás mozdulatát illusztrálva. Mustos bólint, óvatosan odasomfordál melléje, körülnéz, hogy senki ne lássa, és ügyesen Pap Gedeon zsebébe csúsztatja a borítékot. Pap Gedeon sem veszi észre. Mustos távolodik. Pap Gedeon kérdően ránéz. Mustos bólint. Klári és Brigitta látják, hogy baj van. Integetnek, mutogatnak. De ezt már sem Pap Gedeon, sem Mustos nem érti.
BÓDIS
Ki az a Koller Alajos?
PAP GEDEON
Mustos elvtárs, légy szíves.
MUSTOS
A Koller egy munkás, nálunk dolgozik.
BÓDIS
Sejtettem. Idézni kezd az iratból. „Egy, azaz egy darab fürdőkádat, az értékcsökkenését tudomásul véve 84, azaz nyolcvannégy forintért…” Bódis abbahagyja az olvasást és kérdően Pap Gedeonra néz.
PAP GEDEON
Mi a probléma?
BÓDIS
Hány fürdőkádat értékeltek le?
PAP GEDEON
Úgy tudom tizenhetet, de ez a szám állandóan változik. Lepattogzik a zománc, új kádak jönnek, kilyukad a vagonban… Nézze, ez nem egy falusi fűszerüzlet. Egy-két kád ide vagy oda…
Lassan kinyílik a medencéhez vezető csapóajtó és békatalpakon, görnyedten bejön egy búvár. Motozva tapogat a fal mentén, bemegy Brigitta pultja mögé, majd előbukkan a túloldalon. A padlót tapogatja. Rosszul lát a védősisakban az üvegen át. Előhúz egy vízhatlan térképet és tanulmányozni kezdi. Kis idő múlva egy iránytűt is elővesz és a térkép alapján igyekszik betájolni magát. Először Klári veszi észre, aztán Pap Gedeon. Döbbenten nézik, de nem tudnak megszólalni. Utoljára pillantja meg Mustos, eltorzul az arca, fel akar kiáltani, de Pap Gedeon int neki és tiltóan a szájára teszi a kezét.
BÓDIS
Ez a Koller mit csinál maguknál?
Lassan újra kinyílik a csapóajtó és újabb búvár indul el a csarnokban, a fal mentén tapogatózva. Pap Gedeon dermedten figyeli, a többiek is, csak Bódis és Brigitta nem veszik észre.
PAP GEDEON
Nézi a búvárt, amelyik éppen eltűnik Brigitta hűtőpultja mögött. Mit nem tudunk?
BÓDIS
Hogy ki ez a Koller Alajos?
BÓDIS
Gondolhattam volna.
Brigitta váratlanul felsikolt. Nagyot ugrik, feldönt egy üveget, aminek a tartalma a padlóra ömlik. A pult túlsó végén előbukkan a búvár, kezében villanylámpa és térkép.
Bódis megfordul a széken, majd amikor a búvárokat észreveszi, leteszi a papírt és feláll. Újra nyílik a lengőajtó és belép Buzsáki.
BUZSÁKI
Feszesen, diadalmas arccal megáll Pap Gedeon előtt. Igazgató elvtárs, a búvárok, akiket ígérni tetszett, megérkeztek.
PAP GEDEON
Letargikusan. Látom.
BUZSÁKI
Éppen a vízmércénél voltam, hogy felírjam az apadást, amikor előbukkantak a medencéből és partra másztak.
PAP GEDEON
Rángatózik az arca. A medencéből?
BUZSÁKI
A vízből jöttek igazgató elvtárs, egészen lentről.
Pap Gedeon értetlenül a búvárokra pillant, akik tevékenykednek, felmérik a helyiséget.
PAP GEDEON
Maga menjen vissza a medencéhez és figyeljen. Minden gyanús dolgot jelentsen. Ha el kell távoznia, állítson oda helyettest.
Buzsáki elmegy, Bódis megcsóválja a fejét, aztán szórakozottan hátranyúl, felemeli a poharat, meg akarja keverni a kávét. Ingerülten kiemeli a jeget és megnyalja. Mérgesen leül, beleforgat az iratokba.
Az első búvár beszélőrést nyit a sisakján és Pap Gedeonhoz lép.
BÚVÁR
Van engedélye itt tartózkodni? A hely életveszélyes.
BÚVÁR
Kutatási engedélyük is van, vagy csak egyszeri leszálló?
PAP GEDEON
Én vagyok itt az igazgató.
BÚVÁR
Mutassa az engedélyét.
BÓDIS
Én igazolhatom, ő itt az igazgató.
PAP GEDEON
Ember, térjen észre, ez egy fürdőkombinát.
BÓDIS
Ez egy fürdőkombinát.
PAP GEDEON
A fürdő előcsarnoka, amit nem a természet, hanem mi építettünk. Drágán. Tudja, itt drágaság van. Maguknál mi a helyzet?
BÚVÁR
Ez egy valódi fürdő?
PAP GEDEON
Mustoshoz fordul. Mustos elvtárs, magyarázd meg neki, te értesz a számkombinációkhoz.
MUSTOS
Közelebb lép, úszó és pancsoló mozdulatokat végez. Ez lenni agyin fürdő.
PAP GEDEON
Na, na, semmi agyin, balsoj fürdő, balsoj, harasó fürdő!
MUSTOS
Pap Gedeonhoz. Ez orosz?
PAP GEDEON
Tőlem kérded? Te mondtad neki, hogy agyin…
Klári közéjük lép.
KLÁRI
A búvárhoz. Vegye le a fejéről ezt a vacakot.
A búvár lehúzza, és hátracsapja a szerelését.
BÚVÁR
Hogy az istenbe ne értenék. Négy órája sincs, hogy leszálltunk a szifonokba.
PAP GEDEON
Magyarázólag Mustoshoz. Belementek a szódásüvegbe.
KLÁRI
Hogyan kerülnek maguk ide?
BÚVÁR
A víz útját követtük.
A másik búvár a fal alját kopogtatja, majd a padlót, s a fülét újra és újra a földre illesztve hallgatózik. Így halad át a csarnokon. Bódis íróasztala előtt sem torpan meg, átmászik alatta, csaknem feldönti Bódist. Bódis idegesen felnéz, felkapja a kanál köré fagyasztott kávét és megnyalja, majd a papírok közé túr.
Buzsáki lép a csarnokba.
BUZSÁKI
Diadalmasan. Igazgató elvtárs, a medencében megállt az apadás.
PAP GEDEON
Az eseményektől elgyötörten. Persze, hogy megállt. Mondtam én magának. Amit Pap Gedeon megmond…
BUZSÁKI
Visszamegyek figyelni.
PAP GEDEON
Búvárokat figyeli közben. Menjen csak.
Buzsáki elindul, majd megáll.
BUZSÁKI
Mit figyeljek inkább, a vízmércét vagy a lukat?
PAP GEDEON
Lukat, milyen lukat?
BUZSÁKI
Ahol előbújtak a búvárok, most van egy luk.
PAP GEDEON
Figyelje mind a kettőt.
Buzsáki elmegy.
Klári a beszélgetés alatt a búvár ruháját tapogatja, meg akar győződni a valódiságukról.
BÚVÁR
Lent vagyunk a Kartográfiával.
Pap Gedeon érdeklődése feltámad, közelebb lép.
KLÁRI
Maguk a Kartográfiánál dolgoznak?
BÚVÁR
Nem, mi az Akadémia kihelyezett intézeténél vagyunk, csak kölcsönadtak bennünket a Kartográfiának, mert a barlangot elöntötte a víz, és a térképészek nem tudtak tovább dolgozni.
KLÁRI
Miféle térképészek?
BÚVÁR
Hát a térképészek, akik a karsztos járatok átmenő térképét készítik.
PAP GEDEON
Azt akarja mondani, hogy itt alattunk barlang van?
BÚVÁR
Barlangjáratok, de a felső csapadékszivárgás annyira megerősödött, hogy kisebb szifonok keletkeztek. Tegnap reggelre pedig az egész barlangrész megtelt vízzel. Minket adott kölcsön az intézet, hogy megkeressük, honnan jön a víz.
PAP GEDEON
Felvillanyozva. Barlang van alattunk?
BÚVÁR
A térképre pillant. Kelet-nyugati irányban húzódik.
PAP GEDEON
Lelkesen. Óriási! Hirtelen megcsókolja a búvárt. Barlangfürdőt csinálunk! Itt egyenesen lefúrunk a föld alá. Liftet építünk. Villámliftet. Villámliften szállítjuk a vendégeket a barlangfürdőbe.
A kutató búvár félrevonja társát, suttogva mond neki valamit, mire az fejére húzza a szerelését, és a másik nyomában oldalt elindul. Hallgatóznak, nézik a térképet, s amíg Pap Gedeon lelkesedik, egyik ajtón észrevétlenül eltűnnek.
MUSTOS
Nem lesz ebből baj?
PAP GEDEON
Baj? Milyen baj? Csodálatos fürdőkombinátot építünk. Kétszinteset. Nagy táblát teszünk a bejárat fölé. „Szolgáltatásaink: Napfürdő, sportmedencék, gyógyfürdő fiatalító kúrákkal, mélyfürdő barlangi környezetben, a dolomitkamrákban orvosi felügyelettel depressziósoknak lelki analízis”.
MUSTOS
Nem is a tábla, azt írunk rá, amit akarunk. De ha ott egyenesen lefúrunk, nem lesz abból baj?
PAP GEDEON
Miért lenne abból baj? A haszon a népgazdaságé lesz.
Buzsáki ismét megjelenik. Futva érkezik, liheg.
BUZSÁKI
Igazgató elvtárs kérem! Igazgató elvtárs…
PAP GEDEON
Kelletlenül. Na, na… Mi történt magával, ember?
BUZSÁKI
Lihegve. Igazgató elvtárs kérem, a medencében elkezdett emelkedni a víz.
PAP GEDEON
Hát persze, hogy elkezdett. Mostantól a víz emelkedni fog. Ezt már délelőtt is megmondtam magának. A jövőben ne károgjanak, hanem tartsák tiszteletben a vezetés tudományosan megalapozott elgondolásait.
BUZSÁKI
Elindul, majd megáll, visszanéz. Most, hogy emelkedik a víz, mit figyeljek, a lukat vagy a vízmércét?
BUZSÁKI
Katonásan. Értettem. Elmegy.
MUSTOS
Nem tetszik nekem ez a dolog. Idáig csak egy hajszálrepedés volt a medencén, mégis fogyott belőle a víz. Most egy nagy luk van rajt és ennek ellenére egyre több lesz bent.
PAP GEDEON
Mustos elvtárs, tudod, hogy csak a végeredmény számít. Idáig pechesek voltunk és fogyott a víz. Úgy látszik átfordultak a dolgok. Most lesz vizünk elég…
Bódis az órájára pillant, majd mutatóujjával a titkárnőre mutat, aki már újra az asztal közelében áll.
BÓDIS
Ezeket elviheti. És hozza ide nekem a bérgazdálkodás teljes anyagát.
Pap Gedeon idegesen ránéz. Klári sietve érkezik. Bódis belemerül az iratokba.
A folyosón lenge öltözetű lányok jelennek meg, kezükben tálca, szendviccsel, italokkal, poharakkal. Pap Gedeonra várakozva néznek. Az igazgató némán int, hogy még várjanak. Bódis nem láthatja őket.
MUSTOS
Én ezt a lukat nem értem. A lukon ki szokott folyni a víz…
PAP GEDEON
Általában ki. De az is előfordulhat, hogy befolyik a víz. Olyan ez, mint a népgazdaság. Gesztikulál, mutatja. Ha bent van egy ilyen betonmedencében, mi történik?
PAP GEDEON
Semmi. Bent van és kész. De ha lyuk támad valahol! A léből valamennyi elfolyik. De a lyukon nemcsak kifelé megy a lé, befelé is jön, ha kívül nagyobb a nyomás.
Buzsáki gondterhelt arccal besomfordál. Nem mer megszólalni.
PAP GEDEON
Mi történt Buzsáki, újra apad?
BUZSÁKI
Rosszabb, igazgató elvtárs. Árad. Még tíz centi és kiönt a medence.
PAP GEDEON
Isten adná. Lesz elég vizünk.
BUZSÁKI
Akkor én most visszamegyek…
Buzsáki vár egy kicsit, aztán elindul.
PAP GEDEON
Várjon csak. A csapot, amit tegnap megnyitottak, elzárták?
BUZSÁKI
Nem mondta senki.
PAP GEDEON
Magyar Kánaán. Zárják el!
Buzsáki elmegy.
MUSTOS
Ezt a lukat én nem értem.
PAP GEDEON
Nem baj! Klárika! Az a lényeg, hogy a hirdetéseket idejében feladjuk. Már most ki kell dolgozni a barlangfürdő hirdetéseit és egész propagandaanyagát. Erre persze fel kell vennünk egy embert. Szükségünk lenne egy jó reklámszakemberre. Egy fiatal pasira, valamilyen torzonborz srácra, aki kellő pénzért ontja az ötleteket… Mi?… A plakátra is rányomtathatnánk. Egy torzonborz srác karonfogva jön egy nagymamával. Na… Na… Érzed? Ez valami.
BÓDIS
Mondják, ki az a Molnár József, akinek májusban átadtak 84, azaz nyolcvannégy forintért egy fürdőkádat? Ez is kőműves?
PAP GEDEON
Mustos elvtárs, légy szíves!
MUSTOS
A Molnár? Naná, hogy kőműves. Ez a legjobb kőműves az egész környéken. Nekem is dolgozott.
BÓDIS
Ismét egy fürdőkád és egy kőműves.
PAP GEDEON
Barlangokat tártunk fel a mélyben. Az előbb jelentették a búvárok. Csodálatos barlangfürdőt építünk, meggyógyítjuk az országot, és maga ezekkel a kőművesekkel lacafacázik?
BÓDIS
Mégiscsak furcsa, hogy maguknak minden fürdőkádhoz van egy kőművesük… És azt sem értem, hogy ezek a fürdőkádas bizonylatok miért a bérgazdálkodás dossziéjában vannak ilyen tömegével?
BÓDIS
Van itt még legalább huszonöt darab.
Pap Gedeon megbotránkozva körülnéz, majd a pillantása megáll Mustoson.
MUSTOS
Engem nézöl? Te is tudtad, hogy prémiumban leselejtezett kádat osztottunk nekik, amikor itt akarták hagyni a fürdőt?
PAP GEDEON
Ááá… Emlékszem, arányítva. Amelyik kevesebbet kapott, azoknál kiegészítettük egy fürdőkáddal.
BÓDIS
Maguk fürdőkáddal fizetik a dolgozóikat?
PAP GEDEON
Dehogy Csak jutalmul adtunk egy-egy kádat.
PAP GEDEON
Jobban örültek neki, mint a pénznek. A fürdőkád hiánycikk… És ugye, építkeznek ezek az emberek. Otthonteremtés, családprogram, az ismerőseik is építkeznek, szóval érti…?
BÓDIS
Csak azt nem értem, honnan volt ennyi leselejtezett fürdőkádjuk?
KABINOSLÁNY
Bután. Jöhetünk, Pap elvtárs?
PAP GEDEON
A lányhoz. Később. Türelmét vesztve Bódishoz. Hol él maga kedves elvtársam? Mit gondol, hogyan építek én itt fel egy fürdőkombinátot?
BÓDIS
Ennyi kádról lepattogzik a zománc?
PAP GEDEON
Le. Ha nem, az anyja hétszentségit, fogok egy kalapácsot a saját igazgatói kezembe, és úgy oldalba vágom, hogy ki is lyukad. Most már érti?
Bódis tűnődik egy pillanatig, aztán egy lista fölé hajlik és ceruzával a kézben, hangosan számolni kezd.
BÓDIS
Kettő, négy, hat, nyolc, tíz. Mormog, majd felnéz. Maguk huszonhét kőművesnek fizetnek bért?
BÓDIS
Egy karbantartó részlegben huszonhét kőműves?
Pap Gedeon ideges lesz. Integet Mustosnak, hogy adja oda a pénzt. Mustos visszainteget, Pap Gedeon zsebére mutogat.
PAP GEDEON
Ezek a kőművesek szocialista brigádokban dolgoznak. Oldalt Mustosnak. Boríték… Bódishoz. Csupa kitűnő ember. Éppen most szervezzük számukra a közművelődési estéket…
BÓDIS
Még az a szerencse, hogy a létszámstop előtt vették fel őket…
PAP GEDEON
Hát… Még ez a szerencse.
BÓDIS
Gyanút fog. Csak nem fordult elő, hogy…?
PAP GEDEON
Kis mértékben.
BÓDIS
Elkeseredetten. Hányat?
PAP GEDEON
Kilencet. Két részletben, a kilépők helyére. De elkerülhetetlen volt. Valahogyan fel kell építenünk a kombinátot. Vállalkozó nincs. Saját erőből csináljuk. És ugye a gyógyrészleg, a G épület, emberbaráti okokból sem várhat.
Pap Gedeon Mustosnak integet, hogy a pénzt adja át. Az mutogat vissza. Klári is mutogat, Brigitta is mutogat.
BÓDIS
Ez a mentségük. Igen, a G épület. Manőverük a páratlan számokkal, persze elképesztő… Lémant sem értem.
A lányok a tálcákkal elindulnak befelé.
PAP GEDEON
Kicsit feltartja a kezét. Még ne.
MUSTOS
Én őszintén elmondom, hogy mi volt a helyzet a cementtel…
PAP GEDEON
Közbevág, előbbre lép. Ezt rendezzük. A barátokat mi megbecsüljük. Klári mutogat a zsebére, végre megérti és belenyúl, előhúzza a borítékot, megdöbben, majd elindul Bódis felé. Azt hiszem elérkezett az ideje, hogy kifejezzük köszönetünket…
BÓDIS
Tulajdonképpen merre van az a G épület?
PAP GEDEON
Megtorpan, a borítékkal hadonászva. Ha itt kimegyünk, akkor nyugatra. Ugye nyugatra, Mustos elvtárs?
MUSTOS
Előrelép, feszesen az égtájakhoz igyekszik igazodni. Ha úgy vesszük, hogy észak most mögöttem van, akkor inkább délre.
PAP GEDEON
Nincs, csak át kell itt menni, megkerülni a medencét, meg az épületeket, át az agácáson…
BÓDIS
Szóval messze. De hát mégis, így errefelé?
KLÁRI
Délnyugatra, Bódis elvtárs, délnyugatra, ha így állunk…
BÓDIS
Meg kellene néznem.
Valamennyien megrökönyödnek, dermedten állnak.
PAP GEDEON
A pénzes borítékot óvatosan előre nyújtja. Én elkísérem a Bódis elvtársat.
Bódis az órájára pillant és töpreng. Pap Gedeon mozdulata az előrenyújtott borítékkal félbemarad. Bódis határozatlanságát látva, a borítékkal hirtelen int a lányoknak, hogy jöjjenek be. Megszólal a zene. Koncz Zsuzsa énekli az I Love You című számot, a Fonográf együttes kíséri. A lányok libasorban elindulnak befelé és körülveszik Bódist. Klári is előlép, szinte mint házigazda.
KLÁRI
Remélem, a tanár úr most már megiszik velünk egy pohár italt Közben mosolyogva leemel a tálcáról két konyakospoharat, egyiket Bódis kezébe nyomja, másikat megtartja magának. Egészségünkre!
BÓDIS
Idegesen az órájára pillant, majd a lányokra. Még nem végeztünk. A G épületet feltétlenül meg kell néznem.
PAP GEDEON
Izzad, a pénzes borítékkal legyezgeti magát. Személyesen kísérem el Bódis elvtársat az épülethez. Csak nem gondolja, hogy elengednénk anélkül, hogy látta volna? De előbb igyunk egy kortyot. Leemel egy poharat a tálcáról, Bódis poharához koccintja.
BÓDIS
Egyszerűbb lenne, ha most rögtön megnéznénk, nekem ugyanis az időm kevés.
PAP GEDEON
Amelyik pillanatban akarja, indulhatunk. Ezt hajtsuk le, ha már kitöltötték.
Mustos is odalép, koccintanak, isznak.
PAP GEDEON
Indulhatunk. Néhány perces séta az egész. Út közben szívesen mesélnék az építkezés emberi vonatkozásairól. A mi jelszónk az ember. Nálunk minden az emberért történik, és az ember által.
KABINOSLÁNY
Közéjük tolakszik, mosolyog. Velem is tessék inni egy konyakot. Bódis kezébe nyom egy újabb poharat és a sajátját hozzákoccintja.
BÓDIS
Tiltakozni készül, de aztán a lány elővillanó meztelenségeire pillant, és zavartan lehajtja a konyakot. Milyen finom megjelenése van magának, egészen édeni.
KABINOSLÁNY
Ilyen szépet még soha nem mondott nekem senki. Tessék fogyasztani a szendvicsből. Tálcáról kínálja. Én is eszem egyet.
BÓDIS
Köszönöm, jó lesz egy falatot enni. Beleharap. Ó, hát ez kaviár.
KABINOSLÁNY
Tetszik szeretni?
BÓDIS
Kitűnő dolog, egészen kitűnő.
KABINOSLÁNY
Tessék még az enyémből is harapni.
BÓDIS
Mohón elnyeli a szendvicset. Még egyet akkor… Elveszi. Nagyon köszönöm. Hiába, a kaviár…
Egyik lány pohárban pezsgőt hoz, körben kínálja.
BÓDIS
Sok lesz… Nekünk még a Pap elvtárssal van egy kis dolgunk, s az időm is rövid.
PAP GEDEON
Egy kortyot még nyugodtan. A kaviárra jól megy a pezsgő.
BÓDIS
Leemelve egy poharat. A G épületet nekünk még meg kell néznünk.
PAP GEDEON
Koccint. Egészségére!
Isznak.
Reggel megnézzük.
IBOLYA
Hová sietne? Van itt vendégszobánk, kettő is.
BÓDIS
Be kell mennem a városba. Vár valaki a Fehér Hajóban, egy elvtárs.
Amíg beszél, az egyik lány teleönti poharát pezsgővel.
PAP GEDEON
Szívesen bevisszük a városba a fürdő kocsijával.
IBOLYA
Mi van a Fehér Hajóban, ami itt nincs? Nézzen körül. Ez színvonal!
Bódis a lányok lábára pillant és spiccesen mosolyog.
GIZI
Igyunk, mert megmelegszik!
IBOLYA
A pezsgő pedig csak hidegen jó.
Isznak. Közben végig szól valamilyen hangulatos zene. Most Gounod Faustjából a Mefisztó-ária szólal meg, de csak zenekari átdolgozásban, vagy nem magyar szöveggel („Eladó az egész világ”).
BÓDIS
Kellemes itt. Van valami, ami már kiveszett a világból.
KLÁRI
A hangulat, tanár úr, a hangulat!
PAP GEDEON
Mit érne egy fürdő hangulat nélkül?
BÓDIS
De reggel, ugye a G épületet megnézzük?!
PAP GEDEON
Az lesz az első. Nem engedhetem el anélkül. Látnia kell!
Mustos idegesen löködi Pap Gedeont, hogy ne ígérgessen ilyeneket.
BÓDIS
Újra tele a pohara, egyik lány fogja a vállát, másik a haját igazgatja. Becsületes emberek között, ahol minden rendben van, öröm az ellenőrzés… Csak a páratlan számokkal volt egy kis baj.
KLÁRI
Hirtelen odalép, Pap Gedeon és Mustos távolodnak. Élmény volt tanár úr, élmény, ahogy egyetlen pillantással észrevette. De megtanultuk: A lányok körben mind skandálják. A páratlan számú páratlan számok összege mindig páratlan szám.
A lányok újabb italokat hoznak Brigitta pultjáról, majd egyenként a térképekkel dolgozva a búvárok is megjelennek. A lányok a búvárokat is itallal kínálják, azok isznak velük.
MUSTOS
Pap Gedeonhoz. Kár volt megígérni a G épületet. Mi lesz, ha meg akarja nézni?
PAP GEDEON
Legyint. Ez…? Majd könnyedén magához inti az egyik búvárt.
Bódis a háttérben a lányok között iszik, nevetgél.
PAP GEDEON
A búvárhoz. Mennyit kapnak maguk az intézetnél?
PAP GEDEON
Én adok maguknak négyezret, speciális munkáról lenne szó.
BÚVÁR
Mit kellene csinálni?
PAP GEDEON
Elfalaznak nekünk ebből a barlangból egy darabot.
BÚVÁR
Nem értünk a téglához, uram.
PAP GEDEON
Betonnal dolgozunk, speciális, víz alatt szilárduló betonnal leválasztjuk a mi barlangrészünket… Veszélyességi pótlékot kapnak és pénzt mindenféle címen. Innen mehetnek nyugdíjba… Na?
BÚVÁR
Megbeszélem a társammal. Elmegy.
MUSTOS
Kár volt megígérni neki, hogy reggel megnézheti a G épületet.
A háttérhól a lányok és Bódis hangja hallatszik.
BÓDIS
Kórusban. Csak a páros számú páratlan számok összege páros…
PAP GEDEON
Előhúzza a zsebéből a pénzesborítékot és legyezgeti magát vele. Hallod… A páros számú páratlan számok… Ettől féltünk…
MUSTOS
És ha reggel mégis meg akarja nézni a G épületet?
PAP GEDEON
Nem akarja. Ez örül, hogy él.
Pap Gedeon a lányokhoz lép, a tálcáról leemel egy pezsgőspoharat.
Zene, zaj, nevetés, forog a színpad.
Függöny
Vidéki fürdő vendégszobája. Az ablak előtt függöny, az ajtó az emeleti galériára nyílik, ahonnan az előcsarnokba látni. A bútorzat szolid, csak a legszükségesebb. Egy heverő ágyneművel, pokróccal letakarva. Kis társalgóasztal, két székkel, egy szekrény, függöny mögött mosdó, a sarokban fogas. A heverő vagy az asztal felett valamilyen plakát látható. Kintról váltakozó hangerővel zene hallatszik be, időnként nevetés, vagy hangosabb szó. Bódis Imre főhatósági ellenőr csüggedten ül a heverő szélén. A pokróc már elcsúszott, és előfehérlik a paplan és a lepedő. Amikor felmegy a függöny, Bódis mezítláb, spiccesen ül a heverő szélén. Előregörnyed és szagolgatja a zokniját.
BÓDIS
Lekésették velem ezt a rohadt vonatot. Megszagolja a zokniját. Különös, egészen különös. Elneveti magát, vigyorog, körülnéz. Ez nem a Fehér Hajó. Nincs is Fehér Hajó. Lehet, hogy volt, de elsüllyedt. Zoknijával körbe int. Ez van, addig a falig tart az élet. Ezek a fürdősök azért kedves emberek. Hét páratlan szám összege ezeknek páros. Nevet. De van kaviárjuk. És a lányok, ez igen. Maga az éden. Megszagolja a zoknit. Reggel húztam fel… Nem lehet egész nap cipőben lenni. Újra megszagolja. Ki kellene mosni, vagy venni egy újat. Csüggedten nézi a kezében lógó zoknit. Mennyibe kerülhet egy új zokni?
Kopognak, lassan kinyílik az ajtó. Bódis zoknival a kézben ül, és értetlenül odapillant. Ancsa jelenik meg az ajtó nyílásában. Rövid, fehér köpenyt visel, sárga kombinéja elővillog. Kezében tálca, rajt sült csirke, bor, kenyér, pohár, evőeszközök. A tálcára figyel, nehogy leboruljon.
ANCSA
Még az ajtó nyílásában. Jó estét kívánok, a vacsorát hozom. Az igazgató elvtárs megkért, hogy kívánjak jó étvágyat kedves vendégünknek.
Ancsa betegszi maga mögött az ajtót, s amikor megpillantja Bódist, csaknem kiejti a tálcát a kezéből. Elcsúszik a tányér és a poharak. Bódis összerezzen, nem tudja, mit csináljon. Keserűsége hirtelen fokozódik.
BÓDIS
Zoknit tartó kezével a lányra mutat és elneveti magát. Fogadni mernék, hogy valahol már találkoztunk.
ANCSA
Jól tetszik emlékezni, délelőtt beszélgettünk a restiben.
BÓDIS
Letargikusan. Maga is emlékszik? Akkor ez egy szerencsés nap.
ANCSA
Nem tudhattam, hogy éppen ide tetszik jönni. Előbbre lép a tálcával. Tessék, a csirke.
Bódis a csirkéről egyáltalán nem vesz tudomást. Zoknijára pillant, megszagolja.
BÓDIS
A lány lábára néz. Magának persze nem izzad a lába.
Ancsa hallgat.
BÓDIS
Mondjon már valamit, izzad vagy nem izzad?
ANCSA
Kérem szépen, én azt nem tudom.
BÓDIS
Szóval nem izzad. Gondolhattam volna.
ANCSA
Mentegetőzve. Én azt nem mondtam, hogy nem izzad.
BÓDIS
Megszagolja a zokniját. Iszonyú élet az enyém.
ANCSA
Kérem szépen, én szívesen kimosom azokat a zoknikat. Majd kiterítjük az ablakpárkányra, és reggelre megszáradnak.
BÓDIS
Nem, nem erről van szó, Hanyagul, undorral ledobja a zoknit. én is kimoshatnám. Néhány perc az egész. Csak nem értem. A test… Milyen a mi testünk? Néhány óra alatt a zokni… Érthetetlen… Olyan ideiglenes minden, az arcunk, a kezünk, a testünk. Először a gondolataink esnek szét, aztán a mozdulataink lesznek bizonytalanok, és végül…
ANCSA
Kérem, ahogy az igazgató elvtárs kívánta, behoztam a csirkét. Én egyébként igazság szerint szabadnapos lennék.
BÓDIS
A lány arcára pillant, majd a lábára. Fogadni mernék, hogy a maga lába nem izzad.
ANCSA
Lehet, hogy izzad, de nekem soha nem jut eszembe ilyesmi.
BÓDIS
Mereven nézi a lány lábát. Lenne szíves odaadni nekem azt a harisnyát?
BÓDIS
Néhány mozdulat az egész.
Ancsa kényszeredetten leteszi a tálcát az asztalra, aztán tanácstalanul megáll.
ANCSA
A harisnyámat vessem le?
BÓDIS
Csak, ha nem okoz kellemetlenséget.
Ancsa elszántan felemeli a lábát, és fél lábon egyensúlyozva le akarja vetni a harisnyát, de ez nem megy. Egyensúlyát vesztve leül Bódis mellé, a heverő végére. Zavartan Bódisra pillant, aki figyeli minden mozdulatát. Nekilát és sietve, ügyetlenkedve, lehúzza a harisnyát és Bódisnak nyújtja. Bódis átveszi, néz egy ideig, majd megszagolja. Elégedetlenül csóválja a fejét, majd a lányhoz fordul.
BÓDIS
Magának nem izzad a lába. Lassan a földre ejti a harisnyát.
ANCSA
Mentegetőzve. Higgye el, én ezt nem tudtam.
BÓDIS
Szemrehányóan bólogatva. A végeredmény szempontjából mindegy. A maga lába nem izzad.
ANCSA
Mentegetőzve. Tessék nekem elhinni, nem tehetek róla.
BÓDIS
Semmiről sem tehetünk. Megszületünk, élünk egy ideig, közben vagy izzad a lábunk vagy nem. Pedig szebben is lehetne élni.
ANCSA
Közelebb húzódik Bódishoz, a harisnyáját szeretné visszaszerezni. Én mindig egy szép élet után vágytam.
BÓDIS
A lány meztelen lábszárára pillant. Mondja, hisz maga a reinkarnációban?
ANCSA
Nem érti. Én… Én hiszek.
BÓDIS
Óvatosan a lány térdére teszi a kezét, melléje ül. Tudja Ancsa, amikor délelőtt megpillantottam magát a restiben, hirtelen úgy éreztem, hogy zebrává változtam.
ANCSA
Kuncog, csiklandik a lába. Zebrává?
BÓDIS
Bányalóból fiatal, szerelmes zebrává. Fél karral átöleli a lányt, másik kezével is szorgalmasan működik. És vágtatok a szabad mezőkön.
ANCSA
Egyre engedékenyebben. Én is szeretek kirándulni.
BÓDIS
Nagyon közel érzem magát, lelkileg. Meg akarja csókolni, a lány behunyja a szemét.
Nyikorogva kinyílik az ajtó és bekúszik rajt az egyik búvár térképpel, iránytűvel, villanylámpával, s valamilyen nyílás vagy lejárat után kezd kutatni a szobában. A búvárral együtt betör a kinti zaj. Ancsa és Bódis szétrebbennek. Ancsa felugrik és felkapja a tálcát. Bódis ingerülten a búvárra támad.
BÓDIS
Mit akar itt, jóember?!
BÚVÁR
Ez itt a barlang vagy szifon?
BÓDIS
Barlang. A szifon az ott van kint.
Bódis kituszkolja, közben zsörtölődik.
BÓDIS
Barlangok, átjárók, szifonok, ez a fürdő az őrültek gyülekező helye. Ingerülten beteszi a búvár után az ajtót.
ANCSA
Szifonunk nincs, de van borunk meg csirkénk, tessék fogyasztani.
BÓDIS
Letargikusan. Barlangi csirke.
Bódis leül a heverő szélére.
ANCSA
Kérem szépen, ez grillcsirke, Brigitta jól átsütötte. Odavigyem az ágyhoz?
BÓDIS
Ne, semmi esetre se. Tegye inkább oda az asztalra. Majd később talán…
ANCSA
Leteszi a tálcát. Menjek el?
BÓDIS
El tudna menni most, amikor kezdek visszaváltozni? Ha nem tudok megkapaszkodni egy mosolyban, biztató szóban, a maga közelségében, akkor… akkor…
ANCSA
Tanácstalanul. Bányaló lesz.
Ancsa tétován eléje lép, és két kézzel megsimogatja Bódis fejét.
ANCSA
Szegénykém… Nem is értem, miért féltek magától annyira.
BÓDIS
Lassan maga mellé húzza Ancsát az ágyra. Csodálatos kezek. A lélek és a finom ujjak cirmos érintése egyetlen pillanat alatt. Mondja Ancsi, maga mi volt az előző életében, valamilyen cirmosféle?
ANCSA
Csak otthon voltam. Segítettem az anyukámnak, de nem vagyok Ancsi. Ancsa, olyan nehéz ezt megjegyezni?
BÓDIS
Simogatja a lányt. Csak a lénye miatt. Azt hittem, előző életében cica volt. Vadmacska, cirmoscica, esetleg tigris, hiúz vagy talán oroszlán?
ANCSA
Álmatagon. Milyen furcsákat tud maga mondani. Nem is igen értem, mégis olyan ez az egész, mintha… mintha régen… valami szép…
Bódis a nyakához hajol, megcsókolja, átölelik egymást. Ekkor a folyosóról női sikítás, majd nevetés hallatszik. Hirtelen kivágódik az ajtó, és a szobába ugrik egy hiányos öltözetű, vizes nő. Vele együtt beárad a kinti zaj. Becsukja maga után az ajtót és fülel. Hallani, hogy valakik elfutnak az ajtó előtt. A nő húsz és harminc között van, városi jellegű, szépsége pikáns. Magyarázólag Ancsához fordul.
ANCI
Ezek a hülyék beledobtak a vízbe.
A hiányos öltözetű nő a folyosó felé figyel. Kint lábdobogás hallatszik.
ANCSA
Gyűlölködve, vadmacskává változva. Fojtottak volna bele, te állami gyöngytyúk. Idejössz sárlani és elveszed a tisztességes lányok vőlegényét!
ANCI
Gúnyosan. Cö-cö, a tisztességet vegyük le a műsorról. Takács II. belémszeretett. Megérezte rajtam, hogy…
ANCSA
Mit érzett meg rajtad?! Olyan részeg volt, mint a segg! Itattátok!
Bódis meghökken.
ANCI
Nem kellett itatni. Amikor megtudta, hogy repi kurva vagy, ivott magától is.
BÓDIS
Kérem, azt hiszem, a kisasszony túlmegy azon a határon…
ANCI
Kuss! Papa, maga vegye fel szépen a lélekmelegítőjét és hajcsikázzon.
ANCSA
Hazudsz! Te világ szajhája, minden szavad hazugság!
ANCI
Ennek is te hoztad be a csirkét.
Ancsa hirtelen felkap valamit és hozzávágja a nőhöz. Anci kiugrik az ajtón és elszalad.
ANCSA
Elsírja magát. Ez kellett neki, ez a vacak nő.
ANCSA
Szipogva az ágyra ül. Láthatta, egy szajha. Az Anci! A Frőhlich hozta magával Pestről. Kiszagolta a zűrt és bevetette magát. Mindenről az a dög Ibolya tehet.
BÓDIS
Aki megmutatta magának a staférungját?
ANCSA
Gyűlölködve. A staférunggal kezdte. Aztán megirigyelte a vőlegényemet. Úgy intézte, hogy kettesben maradjanak, de hiába, a vőlegényem látta, hogy nem igazi nő, inkább egy csökött tehén. Erre bosszúból megmondta a vőlegényemnek, hogy én szoktam behozni a vendégeknek a csirkét, és itt maradok a vendégekkel a szobában.
BÓDIS
Reménykedve. Ez persze nem igaz.
ANCSA
Sírva, dühösen. Nem érti?! Én hozom be a csirkét és itt maradok! Ez az egyetlen dolog, amin csodálkozik? G épület nincs, csak a papírokon.
Bódis megrökönyödik.
BÓDIS
Én meg azt hittem ezekről az emberekről, hogy tisztességesek, csak nem tudnak számolni. Ancsára néz. Egy finom, kedves lány így él. Ez képtelenség.
ANCSA
Nehezen szólal meg. Ha az Ibolya nem mondja meg a vőlegényemnek, soha nem tudja meg senki.
BÓDIS
Kétségbeesetten. De hát maga egy finom lélek… Egy szép lány… Nem értem. Ilyesmire senkit sem lehet kényszeríteni.
ANCSA
Feljebb ül, falnak veti a hátát, lábát maga alá húzza. Nem kényszerítettek.
BÓDIS
Nem tudom elhinni, hogy magának érzelem nélkül ilyesmi eszébe juthatna. Lehetetlen. Ennyire nem ismerhetek félre egy embert. Egy lányt, akiben ilyen finom szépség van.
ANCSA
Engem nem kényszerítettek. Az igazgató elvtárs csak azt mondta, ha lehet, legyek kedves a vendégekhez, ez a fürdő érdeke.
BÓDIS
Csalódottan. És maga, a fürdő érdekében képes volt…
ANCSA
Az igazgató elvtárs azt ígérte, hogy lakást kapok majd az ELEKTROTEX egyik épületében.
BÓDIS
Nem értem. Mi köze van Pap Gedeonnak az ELEKTROTEX házaihoz?
ANCSA
Sok… Azokat a házakat a fürdő kőművesei építik. Ennyit sem vett észre? Mi a fenét csinált itt egész nap?
BÓDIS
Úgy értsem, hogy a fürdőkombinát karbantartó részlege valójában egy építési vállalkozás?
ANCSA
Nem értek én az ilyesmihez. A mi kőműveseink Frőhlichnek házakat építenek, az ELEKTROTEX lakatosai pedig nálunk végzik a szerelési munkákat. Hogy ez most vállalkozás vagy nem, azt mi itt nem tudjuk.
BÓDIS
Izgatottan járkál. Hát ez fantasztikus! Jó, hogy lekéstem a vonatot. Egész nap éreztem, hogy itt valami nem stimmel. Keserűen felnevet. Hét páratlan szám összege ezeknél páros szám. Léman sem vette észre, fantasztikus. Hirtelen megáll, a lányhoz beszél. Tudja, én azért vagyok itt, hogy néhány dolognak utánanézzek. Már lezárult a vizsgálat, de a gyógyrészlegből beírtak hozzánk egy levelet.
ANCSA
Nem, erről a levélről itt senki sem hallott. Elsírja magát. Ez a piszok Ibolya, ez a korcs tehén tönkretette az életemet.
BÓDIS
Zavartan megsimogatja a hátát. Ne sírjon kislány, az úgysem segít. Majd én holnap… holnap…
ANCSA
Bódishoz bújik, a mellén sír. Szabadítson ki innen, nem bírom tovább ezt az életet.
BÓDIS
Holnap kislány, holnap valamit kitalálunk, és…
ANCSA
Váratlanul megcsókolja Bódist. Vigyen el innen magával!
BÓDIS
A lány haját simogatja, majd hirtelen felriad. Vigyem el magammal? Elengedi a lányt. Hová vigyem el?
BÓDIS
Hogyhogy Pestre? Pest egy idegen város magának. Valahol lakni kell, aludni, dolgozni.
ANCSA
Hízelkedve Bódishoz bújik. Olyan szépen beszélt a latinokról, én magára bízom a sorsomat.
BÓDIS
Igyekszik a lánytól eltávolodni, de nem sikerül. Rám bízza? Hogyhogy rám? Vigyem haza és mutassam be a feleségemnek?
ANCSA
Nem bánom, mutasson, csak előbb vigyen el innen.
BÓDIS
Eredeti. Hirtelen otthagyja a lányt, és egy széles mozdulatot végez. Drágám, engedd meg, hogy bemutassam neked Ancsit, a kontrollrevíziónál találtam két kartoték között, remélem jól meglesztek majd… Így képzeli?
ANCSA
Duzzogva. Drágámnak szólítja a feleségét?
BÓDIS
Hogyan kellene szólítanom?
ANCSA
Nem tudtam, hogy ennyire szereti.
ANCSA
Szólíthatná a nevén is. Irma kérem, vagy Gizella kérem…
BÓDIS
Ironikusan, ingerülten. Hát persze, vagy elvtársnőnek, szaktársnőnek. A kartárs sem rossz. Figyeljen ide, Bódisné kartárs! Így képzeli?
ANCSA
Hízelkedve újra odabújik Bódishoz. Nekem mindegy, szólíthatja a feleségét drágámnak is, csak vigyen el innen. Maga olyan kedves, finom ember. Nem is tudja, mennyire vártam ebéd után a Fehér Hajóban, de nem jött. Gondoltam, ha eljön, tényleg megszeretett, és akkor elmondok magának mindent őszintén. Az egész rohadt életemet.
Hirtelen belökik az ajtót. Takács II. nevetve megáll az ajtóban.
TAKÁCS II.
Mi van nyuszi?! Bonyolódik a bábolnai csirkeprogram?
TAKÁCS II.
A bábolnai csirkeprogram.
Takács II. a választ meg sem várja, beteszi maga után az ajtót, majd hirtelen kinyitja és újra bedugja a fejét.
TAKÁCS II.
Nem láttad az Ancit?
ANCSA
Mérgesen. Nem. Kidugja utána a nyelvét.
Takács II. elviharzik, az ajtót be sem teszi maga után. Mozgatja a huzat. Majd újra megjelenik.
TAKÁCS II.
Apuskám, koncentráljon a püspökfalatra!
Bódis elengedi Ancsát és becsukja az ajtót.
BÓDIS
Ki volt ez a megfontolt elvtárs?
ANCSA
Elsírja magát. A Takács II.
BÓDIS
Maliciózusan. Kitűnő férfiú.
Ancsa szipog, a szemét törölgeti, de közben Bódisra leseget.
BÓDIS
Járkál, keserűen mondogatódik. A csirke. Mai tárgyunk kérem, a csirke. A tudomány két fő csoportra osztja a csirkét, úgy mint közönséges csirkére és parlagi csirkére. A parlagi csirkének három alcsoportja van, a grillcsirke, a barlangi csirke és a közéleti csirke. Ancsához fordulva. Mi az ördögnek sír? Felesleges.
ANCSA
Szipogva. Nem sírok.
BÓDIS
Látom. Mondja, a közéleti csirkének mindene megvan? Úgy értem, hogy mája, szíve, zúzája?
ANCSA
A sült csirke felé mutat. Hogyan lenne ennek szíve, meg zúzája… Ez kérem szépen tisztított csirke. Mi már belsőség nélkül kapjuk.
BÓDIS
De azért ezeknek a csirkéknek is volt valamikor szívük, meg zúzájuk, nem?
ANCSA
Talán régebben, amikor még éltek.
BÓDIS
Én is így gondolom. Mondja, Ancsa… Mindenkinek maga hozza be a csirkét, aki itt alszik?
ANCSA
Önérzetesen. Hova tetszik gondolni? Csak az országos elvtársaknak.
BÓDIS
És ha jön egy fontos, de nem országos elvtárs, az nem kap csirkét?
ANCSA
Nálunk minden fontos elvtárs kap csirkét… Hát, aki ugye igényli… Az a rend, hogy a megyei elvtársaknak Pötyi, a járási elvtársaknak meg az Ibolya hozza be.
BÓDIS
És a helyi elvtársaknak?
ANCSA
Azok hoznak magukkal.
ANCSA
Kicsit ironikusan. Van úgy, hogy tyúkot. Tetszik tudni, hogy van…
BÓDIS
Értem… Az országos elvtársaknak maga, a megyeieknek Pötyi… Pötyi…? Hogy néz ki ez a Pötyi?
BÓDIS
Szőke… Nem láttam. És a járásiaknak az Ibolya. Töpreng, idegesen járkál, majd megáll és merően Ancsára néz. Mondja, amikor Léman itt volt, akkor…? Úgy értem, Léman kapott csirkét?
BÓDIS
Idegesen nyomoz. Mindig… És ki vitte be neki a csirkét?
ANCSA
Vállat von. Léman országos elvtárs.
BÓDIS
Megáll, hitetlenkedve néz Ancsára. Borzasztó! Borzasztó az én életem. Ez a fürdő…
ANCSA
Hosszú csend után. Most haragszik rám?
BÓDIS
Keserűen nézi a lányt, majd elmozdul. Soha az életemben nem eszem többet csirkét! Nosztalgikusan, járkálva, meg-megállva. Pedig a grillcsirke az ételek királya. Sült csirke vörösborral. Délben, időnként vacsorára. Ez egy életforma volt, valamikor…
ANCSA
A bor felé int. Ez sajnos fehér, de ha akarja, azonnal kicserélem vörösborra. Elindul az asztal felé.
BÓDIS
Nem a borról van szó. Legyint. A bor mindegy. De az élet… Tudja, hogy magát én tényleg megkedveltem? Úgy értem, hogy lelkileg bizonyos közelségbe kerültem… Azt hittem, hogy maga naiv, tiszta álmodozó… És kiderül, hogy…
ANCSA
Értetlenül. Mi derül ki?
BÓDIS
Letargikusan. A csirke.
ANCSA
Megsértődik. Ha nem akar magával vinni, nyugodtan megmondhatja. Nem kell itt ilyen sóhajtozást csapni. Szerettem volna elmenni magával Pestre, de ha nem visz el, úgy is jó. Nem olyan nagy szám az a Pest. Volt nekem egyszer egy finom udvarlóm, az Velencébe akart magával vinni. Már az otthonunkat is elterveztük. Szép terítő lett volna az asztalon, vágott virág, és az ablakból beláttunk volna esténként abba a kanálisba, amibe maga a tenger folyik.
BÓDIS
És elvitte magát Velencébe?
ANCSA
Nem. Közbejött valami. Áthelyezték és nem kapott útlevelet az új helyen.
BÓDIS
Fogadni mernék, hogy ezzel a velenceivel itt ismerkedett meg a fürdőben…
ANCSA
És ha itt? Mi van abban? Ne legyen ilyen maradi.
BÓDIS
Keserűen. Maradi?… Nem érti, hogy én magát tényleg megszerettem? Olyan volt az egész, mint az álom. Találkozik az ember valakivel, aki szép életről álmodik, finom érzései vannak, csak egy kicsit még… Aztán kiderül, hogy nem igaz a szép finom élet, nem igaz a vőlegénye, nem igaz, hogy asszisztens egy intézetben, semmi sem igaz. Mondja, a paplanja legalább sárga?
Kint növekszik a zaj. Zene, nevetés, sikítás.
ANCSA
Képzelje, sárga. Leül a heverő szélére, kitör belőle a sírás, felnéz. És az a kép is igaz, az erdő, a kanyargó patak, a szarvasok. Vigyen el magával!
A zaj fokozódik a fürdőben. Bódist idegesíti a lány sírása, a zaj és a helyzet, amibe keveredett.
BÓDIS
Mi a fene van ebben a nyavalyás fürdőben?
Ancsa lassan felnéz, zsebkendőjével megtörölgeti a szemét, arcát.
BÓDIS
Szerda? Na és, ha szerda van?
ANCSA
Pap Gedeon és a Frőhlich szerdán állítják össze a futballcsapatot. A játékosok is bejönnek.
BÓDIS
Azok is beleszólnak?
ANCSA
Nem, azok csak ülnek a vízben.
ANCSA
Ülnek és isznak. Melléje lép, karját simogatja. Tudom, hogy most nem vihet magával, de talán egy hónap múlva… Írna nekem egy levelet. És én akkor elutaznék innen. Valahogy szeretnék elmenni, de nem tudom, hogyan kell. Még soha nem mentem el véglegesen.
Bódis együttérzően rápillant, bólint. Kintről női kiáltás hallatszik be.
NŐI HANG
Itt vannak a vadászok! Itt vannak a vadászok!
Ancsa határozottabb biztatást vár Bódistól. Elsírja magát. Bódis a kinti zajokra figyel. Csörömpölés hallatszik, majd hangoskodás.
BÓDIS
Ingerülten az ajtó felé lép. Hová kerültem? Ebben a gyógyfürdőben csak megőrülni lehet!
Feltépi az ajtót, indul kifelé. Az ajtó nyílásában ott áll az igazgató.
PAP GEDEON
Sápadtan. Azért jövök, hogy elnézését kérjem. Ma itt egy kicsit nagy a zaj. Nem értem, mi történt.
Csörömpölés, zörgés hallatszik a folyosóról.
VADŐR
Hangja kintről. Világfürdő!… Hol az a híres Pap Gedeon?
PAP GEDEON
Bódishoz. Ilyenekkel vagyok körülvéve. Kifelé kiabál. Mit akar?!
Ancsa hangosan felzokog, Bódis és Pap Gedeon között kiszalad a szobából. Pap Gedeon utánalép, elkapja a karját.
PAP GEDEON
Szelíden. Menj vissza, kislányom.
PAP GEDEON
Szigorúan. Menj vissza hozzá!
ANCSA
Nem! Elegem van ebből az életből! Kitépi magát és hangos zokogással elszalad.
VADŐR
Hangja kintről. Hol van Pap Gedeon? Bujkál előlünk?
PAP GEDEON
Kifelé. Mit óhajt?
VADŐR
Kintről. Adják vissza az agácásunkat!
Pap Gedeon, hogy lezárja a hangoskodást, erélyesen becsapja az ajtót.
PAP GEDEON
Bódishoz. Láthatja, részegek mind!
BÓDIS
Ezek részegek, de itt a fürdőben néhány csaló és tolvaj is akad.
PAP GEDEON
Kizárt dolog. A belső ellenőrzés már rég elkapta volna őket.
BÓDIS
Tegnapelőtt névtelen feljelentést kaptunk a fürdőből.
PAP GEDEON
Sápadtan. Érthetetlen, itt mindenki megőrült. Nem tudják, hol vannak.
BÓDIS
Így van, megőrültek. Nem tudják, hol vannak és azt sem, hogy már 1976 van.
PAP GEDEON
Mondja, próbált már maga felépíteni egy üzemet?
BÓDIS
Nem értem, mit akar.
PAP GEDEON
Akkor házat… Mondjuk, egy egészen kicsi nyaralót, víkendházat csak felépített már?
BÓDIS
Semmit sem építettem. De hogy jön ez ide?
PAP GEDEON
Akkor maga nem fog megérteni minket. Csak az ütközik a szabályokba, aki csinál valamit. Csak annak fáj, hogy nincs elég cement és tégla, aki épít valamit, aki minden zsák cementért felárat fizet. Aki nem épít semmit, annak mindegy, hogy a ház 1976-ban vagy 86-ban épül fel. Aki nem épít üzemet, házat, annak mindegy, hogy a kőmívesek bérét miből fizetik. Aki nálunk nem akar semmit, nyugodtan él, mint maga!
PAP GEDEON
Mit akar maga? Egy szelet vajas kenyeret és húsz cigarettát. Ezt nálunk már nem kell akarni. Adják.
BÓDIS
Én a rendet akarom. A tisztaságot!
PAP GEDEON
Rokonszenves gondolat…
Bódis hirtelen felemeli a tálcát és a bontatlan csirkével, borral az igazgató kezébe nyomja.
BÓDIS
A G épületet, ha ugyan van ilyen, holnap megnézem. A szemle után újra átvizsgálom a könyveiket, az összes dokumentációt, bizonylatokat, mindent.
PAP GEDEON
Dühödten áll a tálcával a kezében. Maga nem tudja, hogy én ki vagyok! Én úgy kirúgatom a főhatóságtól, hogy a szakszervezet sivatagi rókának álcázva, hason csúszva, titokban viszi maga után a gyorssegélyt!
BÓDIS
Hidegen, nyugodtan. Az lehet. De előbb én gondosan átnézem a tervidőszak egész dokumentációját, és megírom a jelentésemet négy helyre, négy példányban.
Kint lövések hallatszanak. Pap Gedeon rémülten az ajtó felé ugrik. Színpad fordul.
BÓDIS
Fáradtan, keserűen. Kirúgat?… Nem rúgathat ki egy becsületes embert… Nem hinném.
Forog a színpad, előtűnik a fürdő előcsarnoka. A vadászt Mustos és Buzsáki lefogják. Puskáját elveszik tőle.
VADŐR
Világfürdő?! Hol az a híres Pap Gedeon? Bujkál előlünk?
A forgószínpad megáll.
PAP GEDEON
Mit akar itt? Óhajt valamit?
VADŐR
Az agácásunkat óhajtom! Az agácásban szokott végződni a nyúlstráf. Amióta a báró elment, ez a mi területünk. Az öreg vadászok itt már levetették a csizmájukat és belógatták a lábukat a kifolyóárok meleg vízébe. Órákig elüldögéltek itt. Kis tüzeket raktunk, a nyúlpaprikás hamar elkészült. A demizsonok is kifogytak. Alig daloltunk. Bűn ez? Tilos énekelni? A fürdőbe csak néha mentünk be melegedni.
PAP GEDEON
Ledobálták a döglött nyulakat meg a fácánt a pult elé. Csupa vér lett a kövezet.
VADŐR
Ledobáltuk, ha gyűlés volt! Régen itt közösen határoztunk. De maga kitiltotta innen a népet. Az agácást meg elkezdte pusztítani. Mondták, hogy messzire ér a keze, de azt nem gondoltam, hogy a vadászgyűlésig elér! Ráijesztettek az emberekre, a többit megvették! Kicsoda maga? Mit akar minálunk!
Bódis megjelenik az ajtóban.
PAP GEDEON
Fürdőt! Világszínvonalat! Valamit, ami… Legyint, Bódishoz. Részegek. A vadőrhöz. Mit óhajt?
VADŐR
Adják vissza az agácásunkat!
PAP GEDEON
Kivágatom! Arra terjeszkedik a fürdő. Azért nem fogunk lemondani az idegenforgalmi bevételekről, mert maguk hajdan a fürdő kifolyóárkában áztatgatták a bütykös lábukat.
BÓDIS
Bizonytalanul. Ha a kölcsönös bizalom alapján megvizsgálnánk, akkor talán…
VADŐR
Maga ne vernyákoljon itt. Megszolgálta már a jutalmát. A cicababa este bent lesz az ágyában. A nép meg keresheti az igazságot.
BÓDIS
A népet hagyjuk ki a dologból. Maga állatokat tarthat, legeltetési joga van és a fia állatorvos lesz.
BÓDIS
És a hallgatása által! Pap Gedeonhoz. Telekkönyvileg kié az erdő?
PAP GEDEON
Ne vegye komolyan, ez csak formalitás.
VADŐR
Formalitás? A mi erdőnk magának formalitás? A puskájáért rohan, lefogják. Rendet csinálok itt! Rendet csinálok az emberek nevében!
A színpad végső forgásba kezd.
PAP GEDEON
Rendet csinál? Magának itt nem kell rendet csinálni. Magának aztán nem. Ebben a fürdőben rend van.
A színpad tejesen elfordul. Bódis az előszínpadra lépett, csak rajta van fény. A színpad forog hátul, a zaj és éneklés erősödik.
BÓDIS
Magának és a közönségnek ironikusan. Nem kell itt rendet csinálni… Nálunk rend van.
Függöny
|