Az őr
Lokátoros szoba. Katonák ülnek a képernyő előtt, készülékek, berendezések monoton zúgása betölti a szobát. A MIR-ek hol halkabban, hol hangosabban búgnak.
SINKÓ HONVÉD
Tizedes! A bécsi járat már elment…?
Erősödik a műszerek búgása.
SINKÓ HONVÉD
Az amszterdami járat is elment…?
TIZEDES
Hét perccel ezelőtt…
SINKÓ HONVÉD
Látja a gépeket, tizedes?
Tovább erősödik a búgás.
SINKÓ HONVÉD
Halkan, akadozva énekel, érezni, hogy feszülten figyeli a képernyőt. Sárpilisi… kertek alatt… három legény zabot arat… Hirtelen megváltozott hangon. Kettő… négy… Ezek nem fordulnak vissza, tizedes…
TIZEDES
Visszafordulnak… A kritikus pontot még nem érték el.
Nagyon felerősödik a műszerek búgása, aztán hirtelen csökken a hangerő.
SINKÓ HONVÉD
Amikor a kritikus ponton megfordulnak a gépek. …Zabot arat a lovának… Szeretőt keres magának… Mit gondol tizedes, kitörhet most a háború…?
SINKÓ HONVÉD
A főhadnagy azt mondta, hogy feszült a helyzet…
TIZEDES
Lekicsinylően. Ja… Van ez a zsidó buli az aqabai öbölnél… Valahol mindig van valami…
SINKÓ HONVÉD
Jön az újabb hullám… Azok még le sem merültek egészen, de ezek már felettük szállnak…
Újra erősödik a műszerek búgása.
TIZEDES
Nagyon rájuk jött a röpködés… Hónap vége van, kell nekik a felszállási pótlék… Nem tudom, mennyit kaphatnak egy felszállásért…?
A búgás erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi kertek alatt… három legény zabot arat… zabot arat a lovának… szeretőt keres magának… Mit gondol tizedes, ezek a pilóták tudják, hogy figyeljük őket?
TIZEDES
Persze hogy tudják… Nem hülyék…
A búgás a maximálisra erősödik, aztán hirtelen elcsendesedik. Ez idő alatt mindkét katona hallgat.
SINKÓ HONVÉD
Vicces dolog, állandó kapcsolatban állok ezekkel a pilótákkal, mégsem ismerem őket… Talán olyan is van közöttük, aki hetente feltűnik a képernyőmön… Nem tudom milyen emberek lehetnek… Néha arra gondolok, hogy mit ebédezhet egy ilyen pilóta? Paprikás csirkét vagy osztrigát? Maga evett már osztrigát, tizedes?
TIZEDES
Nem ettem, Sinkó… Verje ki ezeket a marhaságokat a fejéből… Csak a kritikus pontot figyelje, és ha túllépik… Köpök az osztrigájukra… Nem emberek ezek, Sinkó honvéd: Repülőerődök!
SINKÓ HONVÉD
Nem tudom, mi történne…
TIZEDES
Úgy gondolja, ha belépnének a légiterünkbe…?
TIZEDES
A fiúk szeretnek célba lőni…
SINKÓ HONVÉD
Úgy gondolom, hogy a pilótával…
TIZEDES
A pilóta kaput… Ezek azt hiszem mind Starfighterek, azoknak pedig rossz a katapultjuk… A pilóta bent ég…
SINKÓ HONVÉD
Honnan veszi ezeket?
TIZEDES
Olvastam valahol, megírták a lapok… Nem emlékszik Kohnle törzsőrmester esetére…?
SINKÓ HONVÉD
Ki a fene az a Kohnle?
TIZEDES
A Bundeswehr megbízható pilótája volt, de aztán a Starfighterek hatvanhetedik balesete után gyanakvó lett… Beadvánnyal fordult a minisztériumhoz, hogy szereljék le, mert át akar menni a polgári repüléshez… Nagy sikert aratott… Gúnyosan. A németek szeretik az ilyen fiúkat…
A zúgás átmenetileg ismét erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Van ezeknek Európában másféle repülőjük is…
TIZEDES
Biztosan van nekik… A NATO-nak… A B-52-eseknek jó a katapultja és a Mach I.-nek is. Ezekből a katapult százhetven kilométeres sebességgel lövi ki a pilótát… Nincs sok esélye az ipsének. Olyan nyomás nehezedik rá, hogy nem működnek az izmai. A karja is leszakadhat, ha nem simul a mellére. Aztán úgy tízezer méter felett már nagyon alacsony a légnyomás. Az ipsének zúg a füle, és csaknem felrobbannak a belei. Amikor pedig végre kinyílik az esernyője, esetleg kettészakad…
SINKÓ HONVÉD
De ha kinyílik és az ernyője nem szakad ketté…? Élve maradhat…
TIZEDES
Ha nem fullad meg… Fent baromi oxigénhiány van… Kényelmesebb bent égni a gépben…
SINKÓ HONVÉD
Szegény Kohnle…
TIZEDES
Megint kezdi…? Hagyja ezeket a hülyeségeket. Gondoljon másra…
SINKÓ HONVÉD
Gondoljak a menyasszonyomra?
TIZEDES
Ne gondoljon semmire, figyelje az eget!
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi kertek alatt… három legény za…
A műszerek búgása hirtelen a maximálisra erősödik. Sinkó honvédnak elakad a lélegzete, a szó kettétörik a nyelvén. Amikor a zúgás eléri a maximumot, hirtelen csendesedik, és a honvéd folytatja a népdalt.
SINKÓ HONVÉD
…bot arat a lovának… szeretőt keres magának…
A műszerek halk zúgása fölé fokozatosan mezei hangok épülnek… Madárhangok, bogárzümmögés, egy fürj berregő repte, aztán pittyegése, és közben a kasza ütemes surrogása a sarjúban. Majd abbamaradnak a suhintások és a fenőkő csattogása hallatszik a kasza élén, és közben Sinkó régi derűs éneke: „Sárpilisi kertek alatt három legény zabot arat, zabot arat a lovának…” Távoli nevetés hallatszik, aztán egy lány kiáltása.
ILDIKÓ
Sinkó!… Incselkedve. „Zabot arat a lovának, szeretőt keres magának…”
SINKÓ
Ildikó… Hová ebben a melegben?
ILDIKÓ
Megyünk a patakra fürdőzni… Nem jössz velünk?
Közben a többi lány nevetgél.
SINKÓ
Részes sarjú… Nem lehet vele várni…
Lányok távolodó nevetése, aztán a kasza suhogása hallatszik. Átmenetileg a műszerek felerősödő zúgását halljuk, majd váratlanul vízcsobogást, olyanszerű csobbanásokat, mint amikor valaki hirtelen beleszalad a folyóba. Közben halk nevetgélések.
ILDIKÓ
Jézusom… Sinkó! Úgy megijedtem…
SINKÓ
Ne bújj a vízbe Ildikó… Dikó, hallod-e, mutasd már magadat. Jó, hát én is lemerülök…
ILDIKÓ
Engedj Sinkó… Nem szabad… Meglátják Sinkó… Sinkó… Jaj hát…
Menekülő lábak csobogása, majd hirtelen a lány felszabadult, boldog nevetése, melyben van valami sejtelmes is.
SINKÓ
Megszöktél, Dikó… Szabad ezt…?
ILDIKÓ
Édesanyám megmondta, hogy óvakodjak az ilyen dolgoktól…
SINKÓ
Ilyeneket mondott szegény Liska mama…? Óóóó… Hát azt nem mondta, hogy a fejecskédet lehetőleg a cekkerben hordozgasd, mert ha az a pokolra való Sinkó meglátja, biztosan beleszeret a búzavirág szemedbe, cseresznye szádba, szőkeségedbe, feszes bőrödbe. Szegény-szegény Liska mama, azt nem mondta, hogy páncélban járj? A páncélon talán nem dudorodnának át ezek a halmok. De én bizony isten megsejteném, hogy ott vannak a páncél alatt… Persze az is lehet, hogy ezek a barna halmok kiégetnék a páncélzatot… Ugye Dikó…?
ILDIKÓ
Te ronda Sinkó… Ne nézz már így… És megint itt vagy… A lányok meg nevetnek engem…
ILDIKÓ
Van eszükbe… Temiattad mi… Hát Sinkó… Engedj… Nem… Nem kapok levegőt így… Menj vissza a sarjúdhoz… Ronda…
SINKÓ
Elküldesz magadtól…
ILDIKÓ
Nem küldelek el… De páncélban járok…
Sinkó nevet.
ILDIKÓ
Igenis, hogy páncélban járok…
SINKÓ
Jó, hát járj csak páncélban… De egy este majd…
A víz csobogása halkul, és vele egy időben megerősödik a műszerek búgása.
SINKÓ
Halkan, képzeletben a múltban maradva. Sárpilisi… kertek alatt… három legény…
A műszerek zúgása újra eléri a maximumot, s ahogy visszaesik a hang, a helyét fokozatosan esti tücsökzene, tikkadt falusi este hangjai foglalják el, néha egészen halk vízcsobbanás.
ILDIKÓ
Hallod a patakot, Sinkó?
ILDIKÓ
Ez egy mezítlábas patak… De azért én hallom… Surrog egy kicsit, gyöngyözik a partnak ütődve és megy, örökké megy valahová… De hová…?
SINKÓ
Biztosan folyókat keres…
SINKÓ
A folyók meg tengereket. A vizek szeretik egymást, akár az emberek…
ILDIKÓ
Az emberek szeretik egymást?
SINKÓ
Apád szerette anyádat, és te megszülettél, hogy aztán én szerethesselek… Mindenki szeret valakit… Az egész együtt olyan mint a tenger…
SINKÓ
Aztán visszajövök hozzád, és feleségül veszlek…
ILDIKÓ
Katonának mész… Ha egyszer az emberek annyira szeretik egymást, miért kell katonának menni?
SINKÓ
Mert nem bíznak a szeretet erejében…
SINKÓ
Nem is tudom… Talán azt gondolják, hogy a pénz, vagy úgy általában a tárgyak, házak, gőzgépek, autók fontosabbak, mint a szeretet… Fontosabbak, mint ami két ember között történik…
ILDIKÓ
Te csak mondod ezeket, aztán lehet, hogy nem is így van…
SINKÓ
Így gondolom… Ránk most ez az érvényes…
ILDIKÓ
De itt hagysz és elmész katonának.
ILDIKÓ
Törvény… Törvény… Itt hagysz…
SINKÓ
Apád is elment katonának… Aztán hazajött és feleségül vette édesanyádat… Láttam nálatok a képet. Ott áll édesapád katonaruhában, hegyesre vikszolt bajusszal, és fogja szegény Liska mama kezét…
ILDIKÓ
Csakhogy neked még bajuszod sincs… Bajusz nélkül akarsz feleségül venni…?
SINKÓ
Áááá… Te bajuszos csókokat akarsz…
ILDIKÓ
Igenis, hogy azt akarok… Rendes bajuszos csókokat akarok…
SINKÓ
És ezek… Szeretkezés neszei, ruhasúrlódás. Ezek nem rendes csókok, Dikó…
Csend… csak a tücsökzene és a patak halk csobbanásai hallatszanak.
ILDIKÓ
Érezhetően ölelésből kibontakozva. Nézd… Árnyak úsznak a vízen…
SINKÓ
Lótuszlevelek… Fent a hídnál Zimits Káró belegázolt a patakmederbe és lekaszálta a növényeket… Két csukát is megvágott… Szép nagy csukák voltak…
SINKÓ
Megsütötték és megették…
ILDIKÓ
Másféle árnyak is úsznak itt…
SINKÓ
Tündérárnyak… Vízitündérek járnak a patak hátán, és táncra gyülekeznek…
ILDIKÓ
Ezek lánytündérek?
SINKÓ
A tündérek azt hiszem se fiúk, se lányok…
ILDIKÓ
Te jó ég… Mit veszítenek…
ILDIKÓ
És olyan nincs, hogy először lányok voltak, és csak később változtak tündérré…?
SINKÓ
Kérdezzük meg őket… Belemegyünk a patakba és megszólítjuk a tündéreket…
ILDIKÓ
És ha mégis akad közöttük egy lánytündér… akkor…
SINKÓ
Egy pedig alighanem akad… Egy Dikó nevű tündér, akinek olyan forró a nyaka, hogy az már egy tündérhez nem is illik… Így ezt levetjük…
ILDIKÓ
De nekem nincs itt a fürdőruhám.
SINKÓ
Minek kell ide fürdőruha…? Sötét van Dikó…
ILDIKÓ
Engedj… Ezt már nem szabad…
SINKÓ
De ezt is… Így… Te… Te Dikó tündér…
ILDIKÓ
Jézusom… Hát nincs bennem erő… és…
SINKÓ
Mi is csak árnyak vagyunk… Két emberi árny a szénaillatú éjszakában… Kis Dikó… Szerelmem…
ILDIKÓ
Sinkó! Te ördög… Hát hová viszel… Ne…
Csobogás hallatszik, a lány izgatott, ijedt nevetése, aztán egy nagy csobbanás, a fiú vízbe merül a lánnyal. Erősödik a műszerek hangja.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisiiii… Érezhetően feszülten figyeli a képernyőt.
TIZEDES
Kíváncsi vagyok, mi lesz a vacsora…? Szombat van.
SINKÓ HONVÉD
…kertek alatt
Amíg a zúgás a maximumra erősödik, mindketten hallgatnak, aztán újra Sinkó honvéd szólal meg.
SINKÓ HONVÉD
Azt hiszem, hamarosan bajuszt növesztek…
TIZEDES
Rosszallóan, mint aki valami hülyeséget hall. Bajuszt…?
SINKÓ HONVÉD
Nagy harcsabajuszt, csáléra…
TIZEDES
Ahogy elnézem magát, elég nehéz lesz.
SINKÓ HONVÉD
Talán nem szabad?
TIZEDES
Dehogynem… Csak az a tempó, ahogyan a maga szakálla nődögél…
SINKÓ HONVÉD
A menyasszonyom bajuszos esküvőt akar…
SINKÓ HONVÉD
Mivelhogy az apjának is nagy harcsabajsza volt, amikor megházasodott… A szándék komolysága nála a bajusznál kezdődik…
TIZEDES
Eszelős menyasszonya lehet magának Sinkó…
SINKÓ HONVÉD
Dehogy, még egészen kislány… Az ősszel lesz 16 éves…
TIZEDES
Nahát… Julcsa, Böske, Marcsa…?
SINKÓ HONVÉD
Ildikó… De én csak úgy hívom, hogy Dikó… Tudja, mifelénk a kisebb heverőket hívják dikónak, és mindig nevetek magamban, de nem veszi észre. Ártatlan szegénykém…
TIZEDES
Ártatlan…? Az ilyent már ismerem… Majd ráheveredik valaki, mire maga innen hazavánszorog…
SINKÓ HONVÉD
Ne mondjon ilyeneket tizedes! Rendes lány az, rendes családból származik… Amíg én innen haza nem érek, páncélban jár…
TIZEDES
Hát… Talán ilyen is van… Ha maga megbízik benn…
SINKÓ HONVÉD
Nézze csak ezt a pénzt…
TIZEDES
Egykoronás… Ezüstpénz ugye…?
TIZEDES
Ez meg itt Ferencz József… Király és császár…
SINKÓ HONVÉD
Az nem érdekes… Azt olvassa el, ami az élére van írva.
TIZEDES
Élére… Nincs itt semmi… Rovátkolás…
SINKÓ HONVÉD
Nézze csak meg jobban.
TIZEDES
Megvakulok… De alighanem van itt valami… Ahaaa… „Bizalmam az ősi erényben…”
SINKÓ HONVÉD
Amikor eljöttem, a menyasszonyom csúsztatta a kezembe… Nem tudtam, miért adja… Eltelt egy hónap, mire megtaláltam az élén ezt a feliratot.
TIZEDES
Értem most már… Hömmm… Állati kopasz volt ez a császár… …Úgy látszik a történelem folyamán volt néhány kopasz császárunk… Na, tegye el… A pénz megpendül az asztal sarkán, ahogy visszadobja Sinkónak.
SINKÓ HONVÉD
Magának nincs menyasszonya, tizedes?
TIZEDES
Dehogynincs… Van úgy két-három ezer…
A műszerek erősen zúgnak, s egy új gépi hang is jelentkezik. Olyanszerű, mint a telex kopogása. A két katona néhány pillanatig csendben figyel, aztán a tizedes hangja.
SINKÓ HONVÉD
…zabot arat… a lovának… Mik ezek?!
SINKÓ HONVÉD
Repülőgépek ezek…?
TIZEDES
Nyilván repülőgépek…
SINKÓ HONVÉD
Letargikusan. Megbolondul az ember…
Enyhül a műszerek zúgása, és a kattogás abbamarad.
TIZEDES
Nyugi-nyugi… Mások a laposkúszást gyakorolják a táborban… Maga meg itt üldögél a tévé előtt, mint egy angol milliomos és álmodozik… Whiskyt ne hozassak…?
SINKÓ HONVÉD
Ne játssza meg magát, tizedes… Úgyis tudja, hogy mi van…? Ül itt az ember a képernyő előtt és bámulja az eget. Kívülről tudom már az összes repülőtársaság menetrendjét. De elmennek a polgári járatok, aztán nem csinálunk semmit…
TIZEDES
Ma aztán igazán nem mondhatja, hogy unatkozunk…
SINKÓ HONVÉD
Egyáltalán… De repülőgépek ezek?
TIZEDES
Naná… Majd poszméhek… Egyébként teljesen mindegy… A parancsnok megmondta, hogy tudtunk nélkül még egy szúnyog sem kerülhet a légiterünkbe. Tehát bármi történik, riasztunk…
SINKÓ HONVÉD
Ezek a pilóták soha nem lépik túl a kritikus pontot…
TIZEDES
A pilóták az életükkel játszanak.
SINKÓ HONVÉD
Persze… De így olyan valószínűtlen az egész… Napokig semmi, aztán órákon át gépek és gépek. De csak egy bizonyos pontig… Attól félek, hogy megszokjuk ezeket a pilótákat, és nem veszzük majd észre, ha átrepülnek a zónahatáron.
TIZEDES
Őrségben vagyunk…
SINKÓ HONVÉD
Furcsa őrség ez… Az én apám annak idején eleget állt őrségben. Laktanya előtt, lőszerraktárak sarkánál, bunkerok mentén kint a vonalban, házak előtt, melyekben ideiglenes parancsnokságok voltak… Mindig tudta, hogy mi felett őrködik. De mi itt tulajdonképpen mire vigyázunk? A hazára…? Szocializmusra…? Vagy a békére? Azt hiszem valójában már nincs is béke…
SINKÓ HONVÉD
Elég furcsa béke… Otthon nem merném megmondani, hogy őr vagyok… Sinkó honvéd az őr, aki csak üldögél egy televízió előtt, és nem lehet tudni, hogy jól őrködik vagy rosszul… Úgy érzem, néha teljesen felesleges vagyok a hadseregben. Nem csinálok semmit. Egy képzeletbeli határt figyelek az égen, melyen egy képzeletbeli ellenség esetleg átrepülhet…
TIZEDES
Honvéd!… Maga megbolondult?!
SINKÓ HONVÉD
Jó… Hát akkor mondja meg, milyen őrök vagyunk mi?
TIZEDES
Kitűnő őrök… Modern felszereléssel, mindenre felkészülve… Ezt nyugaton is tudják… Ha mi nem üldögélnénk itt a képernyő előtt, akkor azok naponta sétarepülést végeznének az ország felett… Egyelőre… De mi itt ülünk, s ez a puszta tény lehetetlenné teszi a berepüléseket. Ezek szerint jól dolgozunk. Mit akar még?
SINKÓ HONVÉD
Nem tudom, mi lehet ezeknek a repülőgépeknek a belsejében…? Ha ugyan gépek…?
TIZEDES
A stratégiai bombázókra gondol…?
SINKÓ HONVÉD
Mondjuk azokra, ha azok…
TIZEDES
Természetesen mézeskalácsot szállítanak a bombakamrájukban. Direkt magának hozzák és a menyasszonyának. A mézeskalács közepén egy hanglemez lesz a következő Árpád-kori népdallal: „Mézeskalács szívet küldök neked… tükör lesz a közepén…” De mire maga abba a tükörbe belenézhetne, Sinkó honvéd lelkével egy nagy csőrű, fekete holló messzire száll.
SINKÓ HONVÉD
Úgy gondolja, hogy ezek a gépek bombákkal röpködnek…?
TIZEDES
Pontosan így gondolom…
SINKÓ HONVÉD
És ha lelőnénk egyet…?
TIZEDES
Jobb ha az ilyen gépeket az ember nem a saját feje felett durrantja le… Ámbár ez a hely elég biztonságosnak látszik…
SINKÓ HONVÉD
Az ember nem is bánná, ha átrepülne egy repülőgép a zónán… Úgy tűnik, néha már kívánom, hogy túllépjenek a kritikus ponton és cselekedhessek. Igazság szerint csak akkor derülne ki, hogy milyen őrök vagyunk. Akkor riasztanánk és mindenki azt mondaná, hogy „igen, az őrök a helyükön voltak…” De az ilyen érzések csak percekig tartanak. Amikor megjelennek ezek a gépek a képernyőn és jönnek, egyre jönnek… Ilyenkor az ember keze önkéntelenül is elindul az asztal felé, ahol a készülékek állnak…
TIZEDES
Ezek a bárányhimlő tünetei…
SINKÓ HONVÉD
Maga is így van, tizedes… Emlékszem, a múlt hónapban egyszer, amikor együtt voltunk szolgálatban, összeütközött a kezünk az asztal felett…
TIZEDES
A cigarettámért nyúltam…
SINKÓ HONVÉD
Másnap aztán rossz a lelkiismeretem… Az emberekre gondolok, akik nyugodtan aratnak, csépelnek, autóznak a városokban. De azok a pillanatok, amikor minden megtörténhet, kísértésbe viszik az embert. Olyan érzése támad két-három percre, hogy talán jobb lenne túlesni rajt… Nem lenne azért világháború, ha egy gép berepülne és lelőnénk…
A készülékek lassan erősödve búgnak, és a kattogó hang is jelentkezik. A katonák elnémulnak. A zúgás eléri a maximumot és megszűnik a kattogással együtt.
SINKÓ HONVÉD
Tegnap azt álmodtam, hogy bekövetkezett… Mondja tizedes, milyen most a nemzetközi helyzet?
SINKÓ HONVÉD
Álmomban átlépték a gépek a kritikus pontot. Riasztottunk és a gépeket azonnal lelőttük… De aztán újabbak jöttek… Furcsán döngtek, mint egy-egy lódarázs… Akkor már nem is a képernyőn néztük őket, hanem az ablakon át… Egyszercsak nagy csend lett…
TIZEDES
Milyen ablakon át…?
SINKÓ HONVÉD
Álmomban ablaka volt ennek az instrumentumnak, és a patakra lehetett látni, ami a falunk alatt folyik… Nagy csend lett, és hirtelen semmivé olvadtak a nyárfák, a patakból kis párafelhő szállt fel, s hamu hullott fémesen a kopár tájra… Agyonizzadtam a pokrócomat. Örültem, amikor felébredtem. De még messze volt a reggel. Újra elaludtam, és folytatódott ez a marha álom… Valami bizottsággal jártunk itt, idegen tisztekkel… Mintha ENSZ-katonák lettek volna, vagy valami vöröskeresztes társulat. Mindent hamu borított itt, az asztalt, a földet… Az egyik idegen tiszt az ablakkal szemben álló falra mutatott, melyen egy emberi árnyék körvonalai látszottak. Valahogyan odaégett a falra ez az emberfolt. – „Az őr körvonalai” – mondta az ENSZ-tiszt, aztán mindjárt a földre néztek, a hamut keresték. Nem mertem megszólalni, mert tudtam, hogy a falon az én árnyékom látszik, halott vagyok. Szomorú voltam, és végleg megsemmisültem. Közben szerettem volna az ablak felé fordulni, hogy még utoljára lássam a patakot, a berekfákkal, de már nem tudtam mozdulni… Közben eszembe jutott, hogy a berekfák is meghaltak…
TIZEDES
Engem nem látott…?
SINKÓ HONVÉD
Maga, tizedes, nem volt itt…
TIZEDES
De itt voltam, csak nem álmodta végig… Még ki sem mentek innen a maga ENSZ-tisztjei, én már megjelentem az új készülékekkel… Lefújtam a maga hamvait az asztal sarkáról, és bekapcsoltam a műszereket… A pilóták cikkcakkban repdestek az égen, de a kritikus pontot már nem merték megközelíteni…
SINKÓ HONVÉD
Valami hasonlót vártam magától…
TIZEDES
Minek ennyit töprengeni, Sinkó…? Ha örökké arra gondol, hogy a maga éberségétől függ az ország épsége, rossz őrré válik… Tudni kell persze, de valahol a szíve alján legyen ez a tudás. Nem lehet örökké erre gondolni. Ha nem tűnődik ezen, kiderül majd, hogy az egész nem nagy ügy…
SINKÓ HONVÉD
Nekem nagy ügy.
SINKÓ HONVÉD
Igen, mint katonának és mint embernek. Számomra az élet az egyetlen lehetőség…
TIZEDES
A maga számára lehet… Magával még soha semmi nem történt, ezen kívül, hogy most katona… Gondoljon néha azokra is, akiknek az élet már nem jelent lehetőségeket, azokra, akik valahogyan csődbe jutottak… Akik saját erejükből már soha többet nem tudnak kimászni a slamasztikából… Gondoljon az alkoholistákra, azokra, akiket elárultak a kedveseik, és meggyűlölték a világot… Az ópiumszívók… Kábítószeresek… Vagy akik elvesztették a vagyonukat… Mit gondol, akik sikkasztásért börtönben ülnek, azok hogyan vélekednek? A bukott káderek világszerte…? A trónkövetelők, Európában és Afrikában?… Vagy akik kereshetnek az óvóhelyeken… Azokat azt hiszi érdekli, hogy maga ragaszkodik a faluja alatt sorakozó berekfákhoz, a bokáig érő patakjukhoz…?
SINKÓ HONVÉD
Hogy érti az óvóhelyeket…?
TIZEDES
Új iparág… Ha az emberek eléggé félnek majd a háborútól, óvóhelyeket építtetnek…
SINKÓ HONVÉD
És maga tizedes… Maga melyik csoporthoz tartozik?
TIZEDES
Egyikhez sem Sinkó… Én technikus vagyok egy nagy gyárban. Szürke ember. Szeretem a műszereket, szeretek enni, lányokkal bajmolódni és vége… Minden érdekel egy kicsit, így elfogadom az életet ahogyan van. Nem akarok semmi különöset… Vesztenivalóm sincs… A lányokat nem sajátítom ki, a patakokat sem, fákat sem. Ha arra járok éppen, leülök a fa alá vagy belemegyek a patakba és megfürdök…
SINKÓ HONVÉD
Nem értem egészen.
TIZEDES
Ne erőltesse… Minek kell mindent megérteni…?
SINKÓ HONVÉD
Könnyen lehet, hogy igaza van…
TIZEDES
Persze hogy lehet… Mit gondol, mi lesz a vacsora…?
SINKÓ HONVÉD
Valami tészta.
SINKÓ HONVÉD
Akkor talán hús…
TIZEDES
Biztosan hús lesz…
A műszerek halkan zúgnak. Léptek hallatszanak a folyosóról.
TIZEDES
Na… Jön a váltás…
Léptek egészen közel, aztán ajtó nyikordul.
Társalgó, melynek egyik végében rexasztal áll, másik végében pedig a kantin üzemel. A főhadnagy Sinkó honvéddal rexezik. A golyók koppanása hallatszik, zuhanásuk. A közelből katonák halk beszélgetése, távolabbról pohárcsengések, szódaspriccelés hangja. Állandó hang a dákók és a golyók koppanása, bolyongása az asztalon.
FŐHADNAGY
Ma nem megy ez magának honvéd…
SINKÓ HONVÉD
Nagy a hőség, főhadnagy elvtárs…
SINKÓ HONVÉD
Harminc fok árnyékban…
FŐHADNAGY
Akkor tényleg meleg van… De látja, én megint szériát csinálok…
Sűrűn kopognak a csontgolyók.
SINKÓ HONVÉD
Igen… Főhadnagy elvtársnak megy a játék…
FŐHADNAGY
Az előbb találkoztam a tizedessel…
Golyók koppanása, majd zuhanása.
…Azt mondta, hogy baj van a maga idegeivel…
SINKÓ HONVÉD
Néha úgy érzem, nem csinálok semmit… Pontosabban… Valami ismeretlennel állok szemben és hát…
FŐHADNAGY
Na mit szól ehhez az álláshoz…?
Egy pillanatig csak a rexasztal órájának a ketyegése hallatszik.
SINKÓ HONVÉD
Tessék megvárni a pirosat…
FŐHADNAGY
Jó, hát kihozzuk a pirosat… Megy ez így?… Nem megy… Mandinerről kell játszani…
Koppannak a golyók, aztán lezuhannak.
…Így… Ötvenkettő… Azt mondja, hogy valami ismeretlennel…?
SINKÓ HONVÉD
Igen, főhadnagy elvtárs… Néha már azt sem bánnám, ha történne valami és megérteném az összefüggéseket, tehetnék valamit az őrhelyemen…
FŐHADNAGY
Ide erős idegek kellenek… Békében ez az első vonal… Legalábbis egyik első… A béke és a háborús konfliktus határai könnyen összemosódhatnak… De a jó katona egy olyan figyelőállásban, mint a magáé, következtetni tud a béke méreteire, és pontosan tudja, hogy hol van a véletlen és a tervszerű határa… Így van ez, honvéd… Most azok vannak az első vonalban, akik figyelnek… Megvannak persze az ártalmai… Az idegek felmondhatják a szolgálatot… Na végre… Már azt hittem, nem tudok felírni… De most kiszálltam… Maga következik, honvéd…
SINKÓ HONVÉD
Értettem, főhadnagy elvtárs.
FŐHADNAGY
Azt, hogy első vonal?
FŐHADNAGY
A krétát keresi?
SINKÓ HONVÉD
Kopottak ezek a dákók, állandóan krétázni lehet őket, mert elcsúsznak a golyón… Na, talán majd most…
Golyók koppannak, majd zuhanásuk hallatszik.
FŐHADNAGY
Na, most megindult a maga szériája is… Az ember bízzon a saját képességeiben.
SINKÓ HONVÉD
Milyen most a nemzetközi helyzet, főhadnagy elvtárs?
FŐHADNAGY
Mit érdekli az magát, katona?
SINKÓ HONVÉD
Ha az ember az egekre vigyáz…
FŐHADNAGY
Itt kezdődnek a bajok, honvéd… Ha az ember az eget figyeli, akkor elkedvetlenedik… de ha az emberi szándékokra, szavakra gondol, feltámad benn a remény… Mi az, befejezte?
SINKÓ HONVÉD
Főhadnagy elvtárs következik… Húszat azért felírok…
Koppan a dákó, aztán a golyók karamboloznak. Az egyik lyuk felett két golyó találkozik és megáll. Egyik sem esik bele, hanem a lyukba lógva fennakad.
FŐHADNAGY
Na látja Sinkó, ilyen a világhelyzet…
SINKÓ HONVÉD
Meg tetszett nyerni a partit.
Sűrű óraketyegés, aztán kattanás.
FŐHADNAGY
Na, lezárt az asztal… Még jobb… De látja, a két golyó mozdulatlan. Mint két nagyhatalom. Erejük, tömegük akkora, hogy a szakadék szélén is képesek megőrizni egyensúlyukat. Fölényük azt is megakadályozza, hogy mások a szakadékba hulljanak. Látja… Ezen a ponton befagyott a játszma, nem lehet folytatni… Ez a rex, honvéd, olyan egyszerű, mint az atomsorompó-egyezmény. Bizonyos szinten megáll a játék, ideiglenesen befejeződik…
SINKÓ HONVÉD
Tessék hagyni, már bedobtam egy forintot, csak ki kell húzni…
Kattanás, csörrenés, ahogyan az automatában leesik a forint.
SINKÓ HONVÉD
Elég egy aláírás, és nem lesz háború?
A golyók ismét mozgásban vannak, koppannak, karamboloznak és hullanak.
FŐHADNAGY
Egy aláírás nem elég, de nyolc-tíz aláírás már sokat jelent…
SINKÓ HONVÉD
Ha aláírják az atomsorompó-egyezményt, nem szállnak fel többet a repülőgépek?
FŐHADNAGY
Felszállnak, Sinkó… Ezt eladtam, maga következik…
SINKÓ HONVÉD
Hallani, ahogy lihegve összpontosít, aztán ellöki a golyót. És ha felszáll egy olyan pilóta, akinek adósságai vannak…?
Karamboloznak a golyók, aztán hullanak a lyukakba.
…Kétségbeesésében kioldhatja a bombáit…
FŐHADNAGY
Nem szállhat fel… Akinek adósságai vannak, nem ülhet repülőgépbe.
SINKÓ HONVÉD
De a felettesei nem tudnak róla…
Golyók koppannak és hullanak.
FŐHADNAGY
Mindent tudnak ma már… Mindenkiről mindent tudnak…
SINKÓ HONVÉD
Ha mégis sikerül neki eltitkolni…
FŐHADNAGY
Milyen adósságai lennének egy pilótának? Mi az, maga most szériát csinál?
SINKÓ HONVÉD
Hatvanhárom…
A dákó koppan egy golyón, de utána csend.
…Volt…
FŐHADNAGY
Milyen adósságai lehetnek egy pilótának…?
SINKÓ HONVÉD
Nők… Ital… Kártya…
FŐHADNAGY
Mese… Minden lépésükről tudnak… De ha nem tudnak is…
Golyók karamboloznak és hullanak, az óra egyenletesen ketyeg.
…Az alacsony nyomású kamrában minden kiderül… Tudja, amikor a pacáknak ott lóg a luftballon a feje felett és egyre tágul… És úgy tágulnak a belei is… És az erek, a szív, a tüdő… És kint ül az orvos és figyel… És a műszerek mindent jegyeznek… A pofa…
Golyók koppanása, hullanak.
…Kihűl, vagy átforrósodik… Részeg lesz… Elájul… A párttitkárnak lehet hazudni, de az alacsony nyomású kamrának nem. Kimutatja az szépen a nőket, az adósságot, és mindent… Nem ül az többet gépbe fiam, erre mérget vehet…
FŐHADNAGY
Sehol… Tudja, mibe kerül egy repülőgép?… És mibe kerül egy konfliktus: Idegbetegek, nem szállhatnak fel.
Egy százados jelenik meg az asztal mellett.
SZÁZADOS
Jó estét, főhadnagy… Egyéni foglalkozás a katonákkal?
SINKÓ HONVÉD
Erőt, egészséget százados elvtárs…
FŐHADNAGY
Szervusz, százados elvtárs… Egy kis idegnyugtató beszélgetés…
SZÁZADOS
Mi a problémája, honvéd?
SINKÓ HONVÉD
Minden rendben van, százados elvtárs.
FŐHADNAGY
Azt kérdi, hogy milyen a világhelyzet…
SZÁZADOS
Ahhoz képest, hogy honvéd, szép kérdései vannak…
Ekkor már csak nagy néha löknek egyet-egyet a dákóval, általában csak a rexasztal órájának a ketyegése hallatszik.
FŐHADNAGY
Azt hiszem, az atomsorompó-egyezményben bízhatunk…
SZÁZADOS
Mit gondol honvéd?
SINKÓ HONVÉD
Jelentem százados elvtárs, a háború veszélye csökken… Ha aláírják…
SZÁZADOS
Azért ne élje bele magát egészen… A katona csak készüljön fel minden eshetőségre, és akkor nyugodtan alhatunk… Ne felejtse el, hogy a történelem folyamán idáig még minden háború kitört… Bár az utolsó húsz évben lehet, hogy olyan háború is akadt, amit sikerült elhalasztani…
SINKÓ HONVÉD
Értettem, százados elvtárs.
FŐHADNAGY
Azért lökhet… lejár az óra…
SZÁZADOS
Érezhetően a főhadnagyhoz, halkabban. Járt itt a múlt héten egy hadmérnök… A polgári elhárítás egyik bizottságában is dolgozik, mint tanácsadó…
FŐHADNAGY
Polgári védelem…?
SZÁZADOS
Igen… Azt mondja, hogy a rakétaelhárító rakéták mellett előtérbe kerülhet a polgári védelem néhány olyan kérdése is, mint a robbanásbiztos óvóhelyek, a radioaktív csapadékmentes raktárak ügye, vagy az evakuálási tervek begyakorlása… És hát az újjáépítés…
FŐHADNAGY
Ebből pánik lenne…
SZÁZADOS
Ez sajnos nem tekinthető tisztán katonai kérdésnek… Ezek a gondok tucatnyi politikai és társadalmi, mi több, gazdasági problémával vegyülnek… Jelenleg mindez semmi esetre sem tartozik ránk… Bár egyes vonatkozásai…
FŐHADNAGY
Igen… Igen… Az a kérdés, hogy miből indulunk ki…? Lélektanilag nézzük az eseményeket, vagy a tényekkel számolunk?
SZÁZADOS
Szigorú tények állnak előttünk… A nukleáris támadófegyverek léteznek, és pillanatnyilag nincs arra semmi garancia, hogy egyszer, mondjuk tíz év múlva azokat egy elkeseredett helyzetben nem vetik be. Így nem elég felkészülni a katonai elhárításra, ellencsapásokra… A polgári lakosságra is gondolnunk kell… És ha teszünk valamit a lakosságért, nem veheti ezt zokon éppen a lakosság…
Nagy kattanás, a rexasztal órája lezárt.
SINKÓ HONVÉD
Lezárt az asztal, főhadnagy elvtárs…
FŐHADNAGY
Rakja el a golyókat és kész… Úgy látom, ezt maga nyerte…
Néhány golyó gurulása és koppanás.
…Bonyolult ügy… És nem tekinthető tisztán védelmi kérdésnek sem…
SZÁZADOS
Azt mondják, hogy Edward Teller nyilatkozott az egyik amerikai lapnak…
SZÁZADOS
Igen, Teller… Megcsinálta a hidrogénbombát, most pedig évi húszmilliárd dollárt kér a kormányától a polgári védelem céljaira…
SZÁZADOS
Nem hiszem… Ennyibe kerül nekik Vietnam…
FŐHADNAGY
Van azért ebben valami kísérteties… Nem is tudom…
SZÁZADOS
Az erkölcsi oldalára gondolsz?
FŐHADNAGY
Így is lehet nevezni… Azt mondta idáig mindenki, hogy az atomháború világkatasztrófát jelent… Lehet, hogy idáig ez akadályozta meg a háború kirobbanását… Félelem a teljes pusztulástól… A közös végzet elkerülhetetlensége…
SZÁZADOS
És a diplomácia… A bölcsesség… Az emberszabású hasznos javaslatok…
FŐHADNAGY
Igen… Igen… De mi történik, ha kiderül, hogy a nukleáris fegyverek ellen lehet védekezni… Csak le kell menni a pincébe és várni, aztán vigyázni az étellel, vízzel… Így az egész hasonlít már a hagyományos háborúkra, és a politikusok adott esetben majd nem éreznek megfelelő erkölcsi felelősséget…
SZÁZADOS
Értem… Ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot… Nagy az EMBER gondja… És mégis dönteni kell…
FŐHADNAGY
Egyelőre senki nem fogadta el egy esetleges atomháború gondolatát… De ha lehet ellene védekezni, ha kidolgozható az ellenszere… Csökken a félelem és…
SZÁZADOS
Az atomfegyvereket egyszer már szemrebbenés nélkül bevetették… Azt mondják Teller például ellenezte… És?… Bevetették! – De ne feledkezzenek meg a többi úrról sem. Van például egy Herman Kahn nevű pofa, aki mint az egyik amerikai háborús laboratórium tagja, kidolgozta az eszkaláció 44 lépcsőfokát… Most éppen azt sürgeti, hogy a tudósok készítsenek egy világpusztító gépet, amivel az Egyesült Államok háborús csődje esetén fel lehet robbantani a földet… Így állunk… Mondja honvéd, magának mi a véleménye Kahnról? Nem fél tőle?
SINKÓ HONVÉD
Tele van a világ vadmarhákkal.
FŐHADNAGY
Kahn egy tudós…
SZÁZADOS
Teller is az… Szilárd Leó is… De mit számít mindez azoknak a szegény ferdeszeműeknek, akik 1945. augusztus 6-án éppen Hirosimában voltak…?
FŐHADNAGY
És ott a békeharc…
SZÁZADOS
Sokat ér… Óriási erkölcsi erő.
Katonák állnak meg a rexasztal mellett és Sinkó honvédhoz fordulnak.
EGY KATONA
Szabad az asztal…?
SINKÓ HONVÉD
Szabad… Tessék a dákó…
Hallani, hogy kihúzzák az órát, majd elindulnak a golyók.
SZÁZADOS
Igen… Herman Kahn, ne felejtsék el ezt a nevet…
Csontgolyók koppanásai… Pohárcsengések távolról…. Halk, általános zaj.
Sinkó honvéd és a tizedes ismét a képernyők előtt ülnek. Figyelik a nyugati égboltot. A műszerek halkan búgnak. Búgásuk erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi… kertek alatt…
A műszerek zúgása eléri a maximumot. Amikor enyhül a zúgás, a katona tovább énekel.
…Három legény zabot arat… Azt hiszem, a pilóták is az első vonalban vannak…
TIZEDES
Is…? Akit az első hullámban bevetnek, nyugodtan holttá lehet nyilvánítani.
SINKÓ HONVÉD
A főhadnagy tegnap azt mondta, hogy békeidőben azok vannak az első vonalban, akik figyelnek…
TIZEDES
A főhadnagy…? Láttam, rexeztek.
SINKÓ HONVÉD
Igen… Nagy okos ez a főhadnagy… Azt mondta, lehet hogy nem is lesz háború…
TIZEDES
Világháború, nem…?
A műszerek zúgása fokozatosan ismét erősödni kezd.
SINKÓ HONVÉD
Igen, világháborút mondott… De meddig mehet ez így…?
A műszerek zúgása eléri a maximumot, majd lassan halkulnak.
TIZEDES
Tíz-húsz évig biztosan, és az alatt annyi minden történhet…
TIZEDES
Például eljutunk a holdra… Vagy a földre jutnak el valahonnan… A szovjet tudósok évek óta figyelnek már egy különös rádiójelet, ami a világűrből érkezik… Annyit már bebizonyítottak, hogy a rádiójelek mesterséges eredetűek, élőlényektől származnak… Képzelje el, ha egy szép éjszaka megjelenik itt néhány űrhajó, ellenséges érzelmű, sugárfegyverekkel felszerelt marslakókkal…?
SINKÓ HONVÉD
A földön kitörne a világbéke… De marslakók nélkül?
TIZEDES
Változik a világ… Ma már mindenütt beszélnek a demokráciáról, szocializmusról… Az elosztási viszonyokról…
TIZEDES
Az anyagi javak igazságos elosztásáról… Most már a nyugati országokban is előfordulnak államosítások… És még mi minden előfordul, ami húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt…
SINKÓ HONVÉD
Csakhogy a tudósok közben olyan fegyvereket találnak el, hogy az ember már nem is érti…
TIZEDES
A tudósok egyik része… A többi közben azt kutatja, hogyan lehet többet termelni a földeken, milyen élelmiszer- és energiatartalékok vannak a földön, vagy a tengerek mélyén…? Vagy a holdon…?
A műszerek zúgása erősödik, majd a kellemetlen kattogó hang is jelentkezik. A tizedes néhány pillanatig hallgat.
TIZEDES
Hasonló napunk lesz, mint a tegnapi…
SINKÓ HONVÉD
Úgy látszik… Sárpilisiiii kertek alatt… három legény zabot arat… Szegény pilóták… Nem tudom, nekik mennyit ér az életük…?
TIZEDES
Ezek az égen élnek… Ha egyszer majd nem repülhetnek, belehalnak… Tele van a világ kiszuperált pilótákkal, artistákkal, élsportolókkal… Legtöbbje megkeseredik… Romba dőlnek.
TIZEDES
Maga is romba dőlne… Az embernek mindig érezni kell, hogy amit csinál fontos, használ vele a népének vagy saját magának… Úgy szokták mondani, hogy értelme van az életének… Így vagyunk ezzel az őrséggel is.
SINKÓ HONVÉD
Gondolja, hogy ez tényleg az első vonal…?
TIZEDES
Az egyik legelső…
A műszerek most halkan, egyenletesen zúgnak. A folyosóról léptek zaja hallatszik, aztán az ajtó nyikordulása. Belép a főhadnagy.
FŐHADNAGY
Jó napot katonák! Mi újság?
SINKÓ HONVÉD
Jelentem főhadnagy elvtárs, minden rendben van… Semmi különös nem történt.
FŐHADNAGY
Látnak mindent?
SINKÓ HONVÉD
Igen, főhadnagy elvtárs, mindent látunk.
FŐHADNAGY
Jól van, honvéd, folytassa a munkát… És maga, tizedes?
TIZEDES
Jelentem, rend van az egész vonalon…
FŐHADNAGY
Kitűnő… Ha megengedik, egy kicsit én is szemügyre veszem a látóhatárt…
Székhúzás zaja hallatszik, és nyikorgás, ahogy a főhadnagy helyet foglal. A műszerek zúgása ismét erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi… kertek alatt… három…
A zúgás eléri a maximumot, amíg a hang csökken, a honvéd feszülten figyel, aztán folytatja az éneket.
… legény zabot…
A hang elúszik… Majd fokozatosan erősödő elektronikus zene, mely hangulatával a technikai forradalom nagy korszakát reprezentálja.
|