Három néger vagyok
Második nagyságos asszony
Tágas, zegzugos manzardszoba. Nevetgélés, hangfoszlányok, táncolók csoszogása. Szól a zene, néhányan énekelnek.
A dallam bizonytalan, ismétlődik.
SOKAN
„Bele a folyóba
egyen a piranha
maxhúst, maxhúst
maxhúst, maxhúst
maxhúst, maxhúst
........................
Kígyó, cápa piramis
Kígyó, cápa piramis…”
Ingerült dobszóló, mely elakad s böfögő tevehangot utánozva abbamarad.
DORÁDÓ
Álljunk meg, álljunk meg… Figyeljetek a dobra.
Hangzavar, megpendül egy gitár.
DORÁDÓ
Álljunk meg, nem értitek…
ELSŐ LÁNY
Mit nem értünk? Mit kell érteni?
DORÁDÓ
Nyers, formátlan hús az élet…
ELSŐ LÁNY
Hülyén. Kinek az élete?
DORÁDÓ
Az egész élet… nyers, formátlan hús… Ebből a nyers húsból kell megszületni a mi zenénknek, tudományunknak, művészetünknek…
MÁSODIK LÁNY
Ne táncoljunk?
DORÁDÓ
De táncoljatok… Együtt, egymással… Egyszerre improvizáljuk a ritmust, a dallamot és a táncot is. Ahogy szuszogunk…
KABA
Az a baj, hogy mi tánc közben a zenére figyelünk…
DORÁDÓ
Az nem baj… Mi benneteket nézünk közben, egymást inspiráljuk… Ha ez bejön… Ha ez nekünk bejön…
KABA
Nem jön be… Vannak emberek, akiknek semmi nem jön be.
DORÁDÓ
Ne gondoljatok arra, hogy ezek itt hangszerek. Ez a dob például lehet, hogy nem is dob, hanem teve… Egy szomjas teve… Haldokló, kivénült sivatagi teve.
KABA
Húzz rá egy jégeralsót…
GITÁROS
A kövértől kérjetek egy jégeralsót…
KÖVÉR
Közömbösen. Van ott a szekrényben…
Ajtónyikorgás.
GITÁROS
Ennek foltos a térde…
KABA
Nem baj, húzd rá a dobra.
Matatás nesze, majd néhány dobütés.
DORÁDÓ
Ez egy teve, még fél óra és összeesik…
GITÁROS
Figyelj csak, leeresztettem a húrokat.
Elasztikus, nyúlós pendülések.
SOVÁNY LÁNY
Állati fejek ezek, mi, Kaba?
KABA
Van ott még egy üveg a szekrény mellett, hozd ide…
SOVÁNY LÁNY
Az a kövér piája…
KABA
Mondom, hogy hozd ide.
Csoszogás, hangzavar, suttogás, majd kortyolás.
SOVÁNY LÁNY
Iszok egy kicsit…
Újabb kortyolás, majd taps hallatszik.
DORÁDÓ
Figyelem, indulunk… Nyers, formátlan hús, értitek…?
Elasztikus pendülések, dobszó és csoszogás kezdődik. Néhányan dúdolni, énekelni kezdenek. A hangsor bizonytalan, tévelyeg, szép dallamok is hallatszanak.
SOKAN
„Bele a folyóba
egyen a piranha
Maxhúst, maxhúst
maxhúst, maxhúst
maxhúst, maxhúst
Kígyó, cápa piramis
Kígyó, cápa piramis…”
DORÁDÓ
Tovább, tovább, ne álljatok le: „maxhús, maxhús, maxhús, maxhús…”
SOVÁNY LÁNY
Állati izgi… Ne szoríts annyira, így nem tudom átélni…
SOVÁNY LÁNY
A számot, ahogy születik…
SOVÁNY LÁNY
Nagyon drukkolok ezeknek a Dorádóknak… Nagyon drukkolok…
SOVÁNY LÁNY
Ezek nagyon nagy fejek lesznek… Lehet, hogy olyan nagy fejek lesznek, mint a kövér…
SOVÁNY LÁNY
Ne szoríts ennyire…
KABA
Improvizálok… Ha folyton lotyogsz, elrontod a számot… Maxhús, maxhús, maxhús, maxhús…
SOVÁNY LÁNY
Te Kaba, mi az a Maxhús?
SOVÁNY LÁNY
Muris fejek vagytok… Bírom az ilyen fejeket…
Cseng a telefon, majd elhallgat, s néhány pillanatig hallani ahogy a kövér a kagylóba beszél.
KÖVÉR
Hg1-f3… Mondom Hg1-f3… Hideg van otthon? Ne mondja, esik a hó? Akkor meglátszanak a lábnyomok… Na, igyekezzen csak, elkaphatja még…
SOVÁNY LÁNY
Te Kaba, mit csinál ez a kövér?
KABA
Ne állj le, csoszogjunk nekik…
SOVÁNY LÁNY
Észre sem veszik…
KABA
Figyelnek… Csoszogjunk csak nekik, hátha lesz belőle valami… Maxhús, maxhús, maxhús…
DORÁDÓ
Na… Na… Mindenki, mintha homokviharba kerültünk volna… Homokvihar… Homokvihar… „Maxhús, maxhús
Maxhús, maxhús
Kígyó, cápa piramis
Kígyó, cápa piramis…”
Cseng a telefon, újra a kövér hangja.
KÖVÉR
Na, sikerült? Gratulálok, dokikám… Mennyi vért vesztett…? Na, az nem sok… Egy kis infúzió nem árt azért… Persze… Gondoltam, hogy rákapcsolták… Ilyenkor legjobb mindjárt rákapcsolni… Diktálhatom? Figyeljen: Fc1-g5… Igen… jól tette… Nézzen be közben a nőhöz, jó, jó, tudom, hogy benéz…
SOVÁNY LÁNY
Te Kaba, mit telefonálgat ennyit ez a kövér?
SOVÁNY LÁNY
Ne fűzd az agyamat…
KABA
Maxhús, maxhús, maxhús, maxhús…
DORÁDÓ
Most bele… A tevék már négykézláb kúsznak… Betemet bennünket a homok… Alig kapunk levegőt… Mindenki hasal… Araszolunk, ég a szemünk: „a folyóba, a folyóba
a piranha, a piranha
maxhúst, maxhúst
maxhúst, maxhúst…”
SOVÁNY LÁNY
Ilyen pofát még nem láttam, csak ül abban a nádszékben és egész este telefonálgat. Itt ődöng körülötte a sok bige szárazon. Vigyetek neki oda valakit Kaba…
KABA
Nem kell neki senki…
SOVÁNY LÁNY
Állati fejek vannak… Te Kaba, ez a kövér nem hekus?
SOVÁNY LÁNY
Állati fejek vannak… Itt a sok bige és ez sakkozik… Nem vágsz át, Kaba?
KABA
A kövér nagyon nagy játékos… Szimultánt játszik egész éjszaka, fejből… Egyszerre játszik egy portással, egy rendőrrel, egy ügyeletes orvossal és egy tanárral. Az orvost, a tanárt és a portást a kövér hívja tizenöt percenként, de a rendőrt nem tudja hívni, mert az utcai járőr. A rendőr az utcai fülkékből kurblizza be magát, ahogyan tudja…
SOVÁNY LÁNY
Állati fej… Mi van neki ebből?
KABA
Semmi… Az egészből nincs semmi…
DORÁDÓ
Maxhús, maxhús, maxhús, maxhús… Vonaglunk a homokban… Csak a testek és a homok… Hús, nyers hús… Tevehús, emberhús… Nyögjetek…
A gitár leeresztett húrjai vijjognak, s úgy tűnik, elszakadnak. A dob böfög. Valami furcsa zúgás, süvöltés hallatszik a suttogás, csoszogás és a rekedt énekszó közben.
SOVÁNY LÁNY
Ide sem figyel…
KABA
Az állásaira figyel, de közben dúdol, énekel. Figyeld csak: Maxhús, maxhús, maxhús, maxhús.
Hangok és szuszogás.
SOVÁNY LÁNY
Jó kéglije van, gyógyszerész és begyűjti ide ezt az állatseregletet… Ha én lennék a kövér helyében…
KABA
A saját magad helyében vagy…
SOVÁNY LÁNY
Minek neki ez a hepaj, nem értem…
KABA
Nem bírja a magányt… Ha egyedül maradna éjszakára, lehet, hogy átvágná a torkát.
SOVÁNY LÁNY
De miért Kaba? Itt a jó kéglije, telefonja… Melója is van…
KABA
Az életről… Tudja, hogy mi lesz a vége.
SOVÁNY LÁNY
Mondd meg, Kaba…
SOVÁNY LÁNY
Mindig hülyülsz… Mire észreveszem, átejtesz a dumáddal… Figyeld a Dorádót, alig liheg…
KABA
Tüdejére ment a homok.
SOVÁNY LÁNY
Ha bírnák szuflával, nagy szám lehetne ebből… Egyszer láttam egy angol krapekot, az a feje tetején állt és úgy fújta a szaxofont… Nagyon nagy művész volt…
KABA
Hiába… Ha arra gondol az ember, hogy mire mennek ki a dolgok? Add ide azt az üveget…
Kortyolás, nyögés.
KABA
Olyan meleg, mint a tevehúgy…
SOVÁNY LÁNY
Add ide, kiteszem a háztetőre.
SOVÁNY LÁNY
Na… Add már ide… Behűtöm…
Ablaknyikordulás.
SOVÁNY LÁNY
Kaba… Esik a hó…
SOVÁNY LÁNY
Ha én most végigsétálhatnék a tetőn… Figyeld, ott megy egy galamb.
SOVÁNY LÁNY
Én lemegyek az utcára Kaba… Szevasz, én lemegyek a hóba….
KABA
Várj… Mivégre mennél le a hóba?
SOVÁNY LÁNY
Szevasz Kaba… Én…
KABA
Várj, szólok a kövérnek…
Csend.
KABA
Maga elé halkan. Meghülyült a hótól.
A gitár leeresztett húrjai furcsán, dallamtalanul megpendülnek.
Szűk, fűtetlen szoba. Csend, majd kopogás. Az ajtó megnyikordul a sarokvasakon.
PÓPA
Jó reggelt, Kaba úr… Hoztam egy csésze kávét magának, biztosan jólesik… Hidegek az éjszakák…
Megnyikordul az ágy.
KABA
Jó reggelt, tisztelendő úr!
PÓPA
Fogja ezt a csészét…
KABA
Elkávézom a nyugdíját, aztán étlenhal.
PÓPA
Óóó… Kaba úr, marad nekem még annyi… Ha nem kellene albérletben laknom, egészen jól élnék… Tegnap szóltam a háziasszonynak, hogy merő szociális érzékből télen csökkenthetné a lakbérünket. Tudja mit mondott?
KABA
Fáradtan, lemondóan. Tudom tisztelendő úr… Nem baj… Úgy hallani, a kövér öregasszonyokat hamarabb magához szólítja az úr…
PÓPA
Az a szoba, Kaba úr, kisebb, mint egy családi kripta…
Bizonytalan csoszogás, kis csend.
PÓPA
Nem hinném, hogy nagyobb… De annak kéménye is van… Rendes kéménye, s ha az idő tényleg hidegre fordul, délutánonként be tudok fűteni…
KABA
Sóhajt, nyög. Megmértem… Unalmamban már tízszer is megmértem a falakat… Ez itt két méter hosszú és másfél méter széles. A kályha már be sem férne. Amikor kirúgtak az egyetemről, a kollégiumból egyenesen ide költöztem… Az anyagi helyzetemnek ez a verem jól megfelel… Lassan teljesen kiszorulok a vasútra, vagonrakónak…
PÓPA
És az újság Kaba úr, ahová be szokta vinni a cikkeit?
KABA
Nem szeretnek ott… Sokszor öt hét is elmúlik, mire leközölnek valamit… Rühellik a hajamat… Azt gondolják koszos vagyok.
PÓPA
Hát Kaba úr, ahogyan elnézem magát…
KABA
Csak néznek rám, ha bemegyek, néznek, mint egy pigmeusra.
PÓPA
Fogja már ezt a kávét, kihűl… Szegény öreg pópa szívesen adja. És nekem is jobban esik, ha nem magamban kell kávéznom… A kávé illata számomra bűnös gyönyörűséget okoz. Az élethez hozzátartozik a kávé. Kávé, egy-egy jó szivar, kis brevizés… Csak a magány ne lenne akkora… Isten társas életre teremtette az embert, és végül mindenki egyedül marad. Ha én ilyen fiatal ember lennék, mint Kaba úr, jobban élnék.
Kanálcsendülés, majd az üres csésze koppanása a bádogtálcán.
KABA
Köszönöm, tisztelendő úr.
Csend, majd a vízvezeték zubogása távolról.
PÓPA
Kaba úr, ha az ember ilyen meredten nézi a mennyezetet, akkor jobb, ha… Új feliratok? Hogyan mászott fel a plafonra?
Csend, érezni, hogy a pap a mennyezetet nézi.
PÓPA
„Fogyasszunk zebrasza…” Nahát, Kaba úr, ön filozófus… Komolyan mondom filozófus… Az ön gondolatai… De én még azt a múltkori feliratot sem értem…
KABA
Nem is kell, tisztelendő úr.
PÓPA
Három néger vagyok - jelent ez valamit? Még ha egy néger lenne? Mondja, kik ezek a négerek? S ez a fehér nő itt? És ezek a torzonborz fiatalemberek? Mennyi kép… Mennyi kép? Kaba úr, bemutathatna a barátainak…
Megnyikordul az ágy.
KABA
A barátaimnak? Nem hinném, hogy ezek a barátaim…
KABA
Talán az egyik néger, az egyik néger, de annak nincs itt a képe.
KABA
Az ott Cassius Clay a Fekete Muzulmán szervezet tagja, ökölvívó, világbajnok… 1964-ben félholtra verte a szorítóban Sonny Listont…
KABA
Az ott, Clay mellett… Már halott… Torkos volt a csúnya medve… Akkora adag kábítószert nyalt be Las Vegasban, hogy örökre elaludt… Harmincnyolc éves volt… Öreg, mi?
PÓPA
Talán inkább fiatal…
KABA
Nyögdécsel. 1962-től 1964-ig világbajnok volt. Látszik rajt?
PÓPA
Szomorú embernek vélem…
KABA
St. Louis… Mond ez a tisztelendő úrnak valamit?
KABA
Ott született, huszonöten voltak testvérek. Örökre analfabéta maradt. S ráadásul néger volt…
PÓPA
S az a másik néger, az a lány?
KABA
Donyale Luna, manöken… Egy fekete csoda…
KABA
És magas… Nézze meg a száját… Vagy inkább nézze meg ezt a fehér lányt, az is manöken…
KABA
Twiggy… Különös lány, ugye?
PÓPA
A lányok, Kaba úr, mind különösek… Különösek, de egy-két dologban hasonlítanak a házi macskára. A házi macskában pedig van valami érthetetlenül közönséges.
KABA
Ezek itt a Beatles-ek, de csak George Harrison és John Lennon látszik, a többieket eltakarja ez a hulla… Ismeri ugye, Dallas…
KABA
Beletrafált főtisztelendő úr… John Fitzgerald Kennedy.
PÓPA
S az a fehér nyíl ott, és a számok?
PÓPA
1.580.000 bruttó-regisztertonna… Hogy jön ez ide?
KABA
Onassis hajóflottájának ennyi a hasznos tere… S mint ez ismeretes, Jacqueline, ez a kedves katolikus lány a maradékot…
PÓPA
Kennedy özvegye ugye…?
KABA
Igen, a maradékot… S a görög… Ez a görög milliomos az Olimpia Airways társaság, s még vagy száznyolcvan vállalat tulajdonosa kötött ezzel a katolikus lánnyal egy házassági szerződést… Mert tudja főtisztelendő úr, guba gubával, suba subával… És nézze meg a hullát!? Na milyen?
KABA
A hulla… Milyen? Egyházilag vagy így teljesen átmenetileg?
PÓPA
Nem értem egészen Kaba úr a gondolatmenetét…
KABA
Mert aztán elföldelik… S a katolikus lány a maradékot… Azt hallom egyébként… Na, ide figyeljen tisztelendő úr: El tudja képzelni, hogy valaki havonta 160.000 schillinget költ a masszőrre és az orvosra? Mennyi az, számítsa át…
PÓPA
Nem ismerem az árfolyamokat… Valamikor azt hittem, hogy a lélek árfolyamát, azt igen. Azt ismerem. Most, hogy itt egyedül élek ebben a folyosóról nyíló szobában… S az ott, az a sültös sapkás kövér arcú ember?
PÓPA
Van az arcában valami…
KABA
Nagy érdeklődéssel. Van?
PÓPA
Keleti arc… Átlagon felüli…
KABA
Hogyan lehet ennyire kövér? A forradalmárt én mindig soványnak, szikár, kemény embernek képzelem…
PÓPA
Talán sovány volt korábban…
KABA
De most, per ma? Mindig a mai napról van szó.
PÓPA
Ne gondolja, hogy a kövérek hülyék, a soványak pedig okosak… Volt nekem egyszer egy sovány egyházi felettesem, az nemcsak hülye volt, hanem rosszindulatú is… Az utóbbi években mindenkit feloldozok… A bűn annyira relatív… Mihez viszonyítva bűnös az ember? Én már rég nem értem az egészet… Mindenki akar valamit, egyik sovány, másik kövér… Akik pedig nem akarnak semmit, csak élni éppen egy keveset, azok a hívők… Hívők… Érti? Osztályhelyzete: hívő… Nem szeretném, ha félreértené.
KABA
Nézze meg ezt a nőt. Szép? Szerintem átlagos. Addig masszíroztatja magát, amíg foszforeszkál az ülepe… Havonta százhatvanezer schilling… S ez a kínai… Olvas maga újságot, tisztelendő úr?
PÓPA
Nem, Kaba úr, újságot nem olvasok… Nem szeretném megsérteni Kaba úr, de…
KABA
Gondolja meg, ha kövér valaki egy éhező országban…?
PÓPA
Alkati kérdés is lehet… Nem szeretném megsérteni Kaba úr, de Magyarországon egyetlen egy ember sem akadt, aki felkeltette az érdeklődését?
KABA
Megdermedve, arrogánsan. Hogy érti ezt?
PÓPA
Nem, nem gondolok egyházi méltóságokra… De valaki, egy helyi néger? Egy helyi személy, egy genus feminínum, aki, vagy ami bizonyos vonatkozásban…
PÓPA
Akár egy nő… Nincs itt Pesten egy sovány nő?
KABA
Vannak itt nők… Sok olcsó nő… Nem elég szépnek lenni… Mondja az a kövér kínai nem unszimpatikus magának?
PÓPA
Mentalitásban azt hiszem a négerek közelebb állnak hozzám.
KABA
Talán fordítva… A négerek egészen feketék.
PÓPA
Ezt nem színre és árnyalatra játsszák. Az előbb én csak arra utaltam, hogy szellemileg jelentős személyiség az illető… A szín semmit sem számít. Én a papneveldében fehérekkel voltam összezárva, így tőlük borzongok…
KABA
Ha akarja, leveszem ezt a képet… Bár…
PÓPA
Hagyja csak… Jól mutat ezek között.
KABA
Néha úgy érzem, megőrülök.
PÓPA
Ne tegye. Ha én ilyen fiatal ember lennék, istenem… Várnám a tavaszt, a nyarat, az őszt, a telet… Azt hiszem, megismerkednék valakivel… Férfiakkal, talán hölgyekkel is… S akkor…
KABA
Több ezer embert ismerek Budapesten. Nem ér semmit. Hiába zárnak össze ötven embert egy szobába, az továbbra is ötven darab külön ember marad…
PÓPA
Ez természetes… Mindig csak néhány emberről van szó… Egy férfi, egy nő… Úgy értem, ha az ember barátokat, társakat választ. Rátalál egy nőre, egy barátra… Együtt feketéznek, beszélgetnek…
KABA
Hány óra van magánál?
PÓPA
Tizenegy óra… Nem akarom zavarni, Kaba úr… A türelmével azt hiszem máris visszaéltem…
KABA
Jókor jött… Ezt az egyet kell megtanulni, a belépést. Mikor kell belépni… Érti?
PÓPA
Nem értem, Kaba úr… Alig értek valamit abból, amit itt… De szomszédok vagyunk… S énbennem a rokonszenv néha többet ér, mint a vallás…
KABA
Én most szépen kiugrom az ágyból, és kiáltok egy nagyot.
PÓPA
Örültem, Kaba úr… Köszönöm a vendéglátást…
KABA
Én köszönöm… Maga hozta a kávét… Az egyház kávéja és a forradalom. Jó cím, ugye, tisztelendő úr?
PÓPA
A humora Kaba úr, az átvészel mindent… Isten áldja…
Nyikordulás, rövid csend. Majd megreccsen az ágy, dobbanás a földön.
KABA
A szentségit, ilyen hideg van itt?
Ruhák surrogása, a feldűlő szék és a kapkodó öltözködés zaja. Majd dúdolás és énekszó.
KABA
„Fel vörösök, proletárok… Csillagosok, katonák… Nagy munka vár ma ti rátok…”
Astoria aluljáró. Zsivaj, beszédfoszlányok, fentről lehallatszik a villamosok csikorgása, csengetése és az autók morajlása is. Rikkancs kiabál és árusok.
RIKKANCS
A Hétfői Hírlap… Itt a Hétfői Hírlap… Megölte, aztán felgyújtotta… Itt a Hétfői Hírlap… Megölte, aztán felgyújtotta… Szenzációs sporthírek… Mi történt Almássy Zsuzsával?… Itt a Hétfői… Megölte, felgyújtotta…
ÁRUS
Villamosjegyek, buszjegyek… Sárgával a sárga kocsira, kékkel a kék kocsira… Villamosjegyek, buszjegyek… Amíg a készlet tart… Amíg a vételár stabil… Villamosjegyek, buszjegyek…
RIKKANCS
…megölte, felgyújtotta… Itt a Hétfői…
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Nyuszi, itt van a kéglim a Keletinél…
SOVÁNY LÁNY
Az a maga baja.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Feljöhetsz a Pityu bácsihoz melegedni… Teát is adok… Látom lilák a virgácsaid…
SOVÁNY LÁNY
Összetéveszt valakivel.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Nyuszi, jó meleg a kéglim…
SOVÁNY LÁNY
Akkor menjen haza és melegedjen.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Feljössz a Pityu bácsihoz és átmelegszel egy kicsit… Adok teát… Na gyere fel, nem bánod meg… Kajolhatsz is nálam…
SOVÁNY LÁNY
Gondolja, hogy a teára bukok?
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Átmelegszel egy kicsit, nyuszi… Van otthon még fél üveg verpeléti, megforraljuk… És tudod mit? A végén adok neked egy húszast…
SOVÁNY LÁNY
Vihog. Egészen megszédít…
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Ha én a hónod alá nyúlok, kibontakozol… Na, topogjunk innen, nyuszi…
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Nyuszi, ne szórakozz… Nem tesz jót neked ez a nagy nyilvánosság… Jön a járőr, kérik a cetlit… Bár ha velem látnak… Én ismerem az őrmestert, ha én szólok az őrmesternek… Na gyere nyuszi, ne játszd az eszedet…
SOVÁNY LÁNY
Menjen a búsba…
RIKKANCS
…A Hétfői… Megölte, felgyújtotta…
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Gyere nyuszi, eltrappolunk… Jó meleg a kéglim…
KABA
Apukám, hurcolkodjon odább, ha lehet!
SOVÁNY LÁNY
Szevasz, Kaba.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Magáé ez a csontkollekció?
KABA
Söprés apuci, amíg finom vagyok.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Végre egy úrifiú a Pasarétről… Velem lehet tárgyalni… Feljöhetnek hozzám mind a ketten, melegedhetnek, amíg jól esik.
SOVÁNY LÁNY
Vágd most már szájon, Kaba.
RESZELŐS HANGÚ ÖTVENÉVES
Na… Na… Engedje el a kabátomat… Azonnal engedje el a kabátomat… Rohadt taknyos… Ezek maguk, ezek, az egész fiatalság… Engedjen el, mert kiáltok…
SOVÁNY LÁNY
Mire te ideérsz…
SOVÁNY LÁNY
Úgy látszik én vagyok a zsánere. Mindent bedobott. Azt mondja, adna egy csésze teát, ha felmennék hozzá… Meginogtam…
KABA
Tényleg sovány vagy… Mint egy skicc Dior rajzfüzetében… Halkan folytatja, belső monológra váltva. Persze divatos cuccok nélkül. Csak maga a váz, melynek ágbogait a ruhának kellene eltüntetni. Ebben a hidegben valójában egy meleg nő kellene az embernek, egy rendes párnáshúsú teremtés.
A lány szörcsög, az orrát fújja. Közben a rikkancs és az árusok kiáltozása is hallatszik.
SOVÁNY LÁNY
Szürcsögve. Jön egy bige, kassa kalap a fején és belém ütközik… Taszít rajtam egyet… Állatian ki volt dekorálva, tudod az a harmincéves széria, tele dohánnyal, gyűlölettel… Nem bírta megállni, lökött rajtam egyet… Elküldtem… Azt mondja erre, hogy én egy rohadt proli vagyok… Mondom neki, hogy nyert. Erre azt mondja, hogy ne szemtelenkedjem… Elindultam feléje, hogy megigazítom a kalapját… Kivágott egy kis trappot a lépcsőig… Nem szeretem a színházat. Aztán jön ez a rekedt krampusz a teával. Az élet, Kaba, a kora reggeli órákban rohadtul kifáraszt.
KABA
Tizenegy óra van… Kis híján dél… Halkan folytatja, belső monológra váltva. Náthás, sovány… Feleségül veszem… Ne álljon itt szegény… De hol álljon, hol üljön, hol melegedjen…?
SOVÁNY LÁNY
Nem szivárgunk elő?… Kezdem unni ezt az aluljárót…
SOVÁNY LÁNY
Akkor menjünk… Nézzünk kirakatokat.
Lépések, csoszogás, változik a hangzavar, zsibongás, lassan elhalkul a rikkancsok kiáltozása, s a villamosok zaja felerősödik.
KABA
Mondom, sokra vitte az apád.
A lány elneveti magát, aztán szürcsög, majd az orrát fújja a zsebkendőbe.
SOVÁNY LÁNY
Jók ezek a Dorádóék…
KABA
Belső monológ. Komikusan sovány… Az arca csaknem szép… Azzá válhat bármelyik pillanatban… Csak egy fűtött szoba kellene hozzá, heti fél kiló vaj, fél kiló narancs, és néhány szelet hús… Hacsak nem gyomorbajos… Hangosan a lányhoz fordulva. Te… Nem sok egy kicsit a savad?
KABA
Emelt hangon. A gyomrod nem ég néha?
SOVÁNY LÁNY
Nevet. Miért égne?
KABA
Csak úgy kérdem… Be kellene ülni valahová, csupa latyak a járda…
SOVÁNY LÁNY
Mert sózzák a barmok.
KABA
Van egy húszasom, beülhetünk valahová…
SOVÁNY LÁNY
Abból majd enni kellene valamit… Nézd csak…
SOVÁNY LÁNY
Ilyen csizmája volt annak a bigének, aki nekem jött… Bőrcsizma…
KABA
Ezerkétszáz egy ilyen topogó…
SOVÁNY LÁNY
Honnan a rohadt anyjából van ennyi dohánya egy nőnek?
SOVÁNY LÁNY
Ezek a cifra nők az idegeimre mennek… Magukra húzzák a legdrágább cuccokat, aztán taszigálódnak… Ha még egyszer nekem jön egy ilyen bige, megtépem.
KABA
Tegnap láttam a Kígyó utcában egy bundát… Valami pézsma-, vagy egérbőrből volt… Rá volt téve egy üvegtábla: 60.000 Ft. Húsz percig néztem azt a bundát…
SOVÁNY LÁNY
Mit néztél rajt?
KABA
Azt hiszem nem is a bundát néztem, csak azt a kis üvegtáblát, amire felírták az árát.
SOVÁNY LÁNY
Valami vicc lehet…
KABA
Én is gondoltam, hogy marhulnak… Talán az inas, vagy a segédek. Este is visszamentem, de még kint volt az ára… Napok is beletelnek mire az üzletvezető észreveszi… Gondolom hatezer lehet… Az is sok…
SOVÁNY LÁNY
Aztán majd betoppan egy puccos bige, és ledellázza a hatvanezret…
KABA
Akkor nyernek rajt az eladók ötvennégyezret… Kizárt dolog, hogy megmondják neki… Besöprik a dohányt és kussolnak…
SOVÁNY LÁNY
Fázik a lábam…
KABA
Ez a rohadt hó… Te… Mi lenne, ha beugranánk valamelyik tanácsra az anyakönyvvezetőhöz…
SOVÁNY LÁNY
Aztán ha kérdezősködnek?
KABA
Majd azt mondjuk, hogy feliratkozni jöttünk, mert meg akarunk esküdni…
SOVÁNY LÁNY
Jó kis hecc… Nem rúgnak ki bennünket onnan?
KABA
Dehogy, az ilyesmit komolyan veszik… Vagy együnk előbb valamit?
SOVÁNY LÁNY
Enni három óra tájban kellene, akkor egyúttal az már…
KABA
Na én akkor telefonálok a tanácsra, hogy melyik kerületben vállalnak egy gyors esküvőt…
SOVÁNY LÁNY
Toppanjunk be…
KABA
Várj, itt egy fülke, telefonálok…
Ajtónyikordulás, majd a tárcsázás nesze. Csend.
Utcai zaj, HÉV-szerelvény csikorgása, fékezése.
SOVÁNY LÁNY
Most aztán merre…?
KABA
Gyere gyorsan, felszállunk a HÉV re, aztán majd átszállunk egy autóbuszra.
Sietős léptek, ajtócsapódás. Járműzaj.
SOVÁNY LÁNY
Zavartan, elbizonytalankodva. Figyelted az ürgét?
SOVÁNY LÁNY
A tanácson, azt az anyakönyvvezetőt…
KABA
Kicsit ideges volt. Állandóan az arcomat nézte. Attól félt, hogy megfordulunk, és röhögve kirohanunk a teremből.
SOVÁNY LÁNY
Az ajtót nézte.
KABA
Nem, az arcomat. Azt gondolta, hogy csak szívességből mondjuk a szöveget… Pofára esett. Lovat váltunk, add ide a kezedet…
KABA
Le… Mitől ilyen hideg a kezed?
SOVÁNY LÁNY
Nincs kesztyűm…
Ajtók csapódása, majd az autóbusz tolakodó utasainak a félmondatai, nyögése, lökdösődése.
KABA
Végre… Húzódj az ablak mellé…
SOVÁNY LÁNY
Csak azt nem értem, miért gratulált nekünk?
SOVÁNY LÁNY
Hát az a pofa a tanácson.
KABA
Mert muszáj neki, bent van a szertartásban. Ha nem gratulál, akkor elvonják a prémiumát vagy a fejpénzt.
SOVÁNY LÁNY
Fejpénzt kap?
KABA
Naná… Mint a vadászok a kányaköröm, vagy a rókaorr után…
SOVÁNY LÁNY
Baromi… Aztán ha kiderül, hogy…?
SOVÁNY LÁNY
Hát hogy… Hogy… Nem is olyan komoly…
KABA
Nyomakodj az ajtóhoz, leszállunk… Szabad, szabad…
SOVÁNY LÁNY
Jaj, összenyomnak…
KABA
Engedjék előre ezt a fiatalasszonyt, nem látják, hogy le akar szállni… Szabad…?!
ELSŐ NAGYSÁGOS ASSZONY
Nem szégyellik magukat?
KABA
Nem… Kis helyet kérek a fiatalasszonynak…
MÁSODIK NAGYSÁGOS ASSZONY
Pedig szégyellhetnék… Mit tolakszanak itt? Mások is le akarnak szállni… Két taknyos… Amikor meglett emberek állnak itt mindenhol.
KABA
Ahelyett, hogy utat engednének. Összemaszítják a feleségemet.
ELSŐ NAGYSÁGOS ASSZONY
Szégyentelenek… A felesége… Hallották? A felesége…
Ajtónyílás, nyögés, káromkodás, toppanás.
SOVÁNY LÁNY
Na végre… Az a kövér maskara kinyomta a belemet. Hol vagyunk?
Várótermi zaj, edénycsörömpölés, a hangosbemondó recsegése.
Hangosbemondó: Figyelem, figyelem! Az első vágányra vonatot tolnak, kérném a vágány mellett vigyázni… Az első vágányra vonatot tol…
KABA
Na, itt vannak a jegyek… Olyan sor áll a pénztár előtt… Milyen nap van ma?
KABA
Na, gyere, beállunk ide…
Pénztárgép csattogása.
KABA
Két pár virsli dupla mustárral, dupla kenyérrel és két üveg sör.
SOVÁNY LÁNY
Honnan van ennyi dohányod?
SOVÁNY LÁNY
De éhes vagyok… Csak azt nem értem, honnan van ennyi dohányod… Tegnap még sóher voltál…
KABA
A különleges eseményekre való tekintettel kértem a kövértől ötszázat… Itt a blokk, állj be a virsliért.
Üvegcsörömpölés, söntésneszek.
ELSŐ FÉRFI
Két kevert, meg két sör…
MÁSODIK FÉRFI
Nagyfröccs, kisasszonykám…
KABA
Két üveg sor… Köszönöm, szabad egy kis helyet, szabad…
SOVÁNY LÁNY
Kaba… Fogd meg ezt…
KABA
Gyere csak… Ez nekik dupla mustár?
SOVÁNY LÁNY
Dupla, a többieknek ennyit sem adtak…
KABA
Már a mustárt is lopják… Jó étvágyat akkor. Ezt most megesszük, aztán beszállunk.
SOVÁNY LÁNY
Én nagyon szeretem a mustáros virslit…
KABA
Igyunk egy kortyot először. Szia, kisanyám… Ne szopogasd, az egész üveggel meg kell innod.
SOVÁNY LÁNY
Szia Kaba… Mi lesz most?
KABA
Semmi. Megesszük ezt a virslit, aztán elutazunk valahová.
Nyelés, rágás, kortyolás, halk bizonytalan neszek, a háttérzajba vegyülve.
SOVÁNY LÁNY
Nagyot alakítottál ma Kaba… Ha látnák ezt a heccet a Dorádóék…?
SOVÁNY LÁNY
Ahogy állt a tanácson az a pasas, és nézte az ajtót…
KABA
Az arcunkat. Minket nézett egész idő alatt. Hagyd most a szövegedet, kisanyám. Takarmányozz szépen, tunkold a virslit a dupla mustárba és harapj melléje kenyeret is. Sokára lesz este… A vonaton nem lehet kajálni. Úgy, takarmányozz csak szépen, takarmányozz.
Motorvonat duda, mozdonypöfögés, tolató szerelvény zaja, vasutasok szaggatott sípjele.
Hangszóró: Pusztaszabolcs, Pécs felé beszállás… A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll… Csatlakozás Szigetvár, Darány, Barcs felé…
Ajtónyílás, csoszogás, a vonatba szállás hangjai.
SOVÁNY LÁNY
Jó lesz, én szeretek ablak mellé ülni.
KABA
Na, akkor telepedjünk le… A táskádat tedd fel a csomagtartóba…
SOVÁNY LÁNY
Nincs táskám.
KABA
Akkor a retikülödet.
SOVÁNY LÁNY
Retikülöm sincs… Üljek le?
KABA
Ülj… Fura helyzet, nincs csomagunk… Se táskánk, se szatyrunk, se retikülünk…
KABA
Jegyünk van, de a társadalom szereti, ha az ember megjelenése konszolidált…
KABA
Szóval, szeretik az emberek, ha van kabátunk, táskánk, arcunk, fülünk…
SOVÁNY LÁNY
Fülünk van, arcunk is…
KABA
Csak ez így külön nem számít… Az arcot csak a télikabáttal és a vastag bőrtáskával együtt jegyzik. Külön nem…
SOVÁNY LÁNY
Az idegeimre mész Kaba… Hová utazunk most, és mi van velünk?
KABA
Semmi… Elutazunk… Azt hiszem egy kis faluba… Vagyis inkább egy majorságba, közel a nagy határ menti erdőkhöz. Az apám meghalt, és az anyám is… Mondtam már?
SOVÁNY LÁNY
Nem… Ezt nem mondtad.
KABA
De a nagyapám él, és a nagyanyám is… Ebben a majorságban laknak az erdők között… A nagyapám vadőr…
SOVÁNY LÁNY
Nem is tudják, hogy megyünk…
KABA
Hát nem tudják, ez igaz… Engem már évek óta nem láttak, talán azt sem tudják, hogy élek… Lehetséges, hogy nem maradunk a majorságban, éppen csak benézünk egy napra, aztán továbbutazunk…
KABA
Nem tudom még… De ez a jó az egészben… Csak felemelem a kezemet és odanyúlok valahová, de amikor a kezem már mozdul, még akkor sem tudom, hogy hová nyúlok… Felszállunk egy vonatra, aztán eldübörgünk… Bele az éjszakába, nappalokba, föl a hegyek közé, vagy le az Alföldre…
SOVÁNY LÁNY
Egyszer az anyuval elutaztunk Vácra…
SOVÁNY LÁNY
Hát semmi… Ott volt Vác.
Utasok szállnak fel. Kint gőz sistereg. Bőröndök ütődnek az ülésekhez.
FÉRFI UTAS
Szabad ez a hely itt?
NŐI UTAS
Ide inkább… Ide gyere, Jenő… A fejükre akarsz ülni? Tedd már fel azt a bőröndöt…
Megmozdul a vonat. Gőz sivít, zakatolás.
SOVÁNY LÁNY
Ujjaival az ablakon dobol. Pam, pa, pam, pám, pá, pám… Nézd csak, máris elfelejtettem…
SOVÁNY LÁNY
Megvan: „egyen a piranha
maxhúst, maxhúst
Kígyó, cápa piramis
Kígyó, cápa piramis…”
A lány hangja elcsuklik, zokogni kezd. Szipog, szörcsög, sír.
A lány sír.
KABA
Nézz ide… Nézz rám, mi történt…
A lány hüppögő sírása, ahogy igyekszik úrrá lenni érzékenységén.
KABA
Ne a kezeddel… Csupa kosz a kezed… Milyen lett az arcod. Ne kend szét, itt egy zsebkendő…
Szipogás, sóhaj.
SOVÁNY LÁNY
Azt hittem, hecc az egész…
SOVÁNY LÁNY
Gondoltam csak hülyéskedsz, és valami jó hecc lesz a dologból… De úgy látszik ez a buli komoly volt.
SOVÁNY LÁNY
Ja, a mi bulink… Állandóan vártam, hogy elröhögöd magadat és beintesz… El sem tudom hinni, hogy ez igaz… Tényleg megy ez a vonat?
SOVÁNY LÁNY
Én most már feleség vagyok?
KABA
Igen, egy vadonatúj feleség.
SOVÁNY LÁNY
Irtó jó dolog ez nekem… De tudja rosseb, én azért nem vettem volna magamat feleségül.
KABA
Hát persze… Az ember saját magát nem veheti feleségül…
SOVÁNY LÁNY
Még mindig hüppögve. Nem is az… De tudod, milyen állati egy spiné vagyok én…
SOVÁNY LÁNY
Beadtál magadnak… Ott volt a jó kéglid. Most majd lehervadsz.
KABA
Kétszer másfél méteres hideg verem…
SOVÁNY LÁNY
Menő hely volt… Azok a képek… Az ember úgy kapkodta a fejét, mint a pingpongmeccsen… Nem is tudom, miért csinál ilyent egy menő fej… Rövidzárlat, mi?
SOVÁNY LÁNY
Fűzöd az agyamat, mi?
KABA
Minek fűzném? Amikor fönt a manzardban elengedtelek, és kinyitottam az ablakot, úgy belém vágott valami…
SOVÁNY LÁNY
Láttam, kivoltál.
KABA
Lelkileg voltam ki… Mondom magamban, mire megy ki ez az egész? Mások kuliznak, fényesednek, mi meg rohadunk a dolgainkkal…
SOVÁNY LÁNY
Felélénkülve. Viszont, ha azt veszed, hogy a Dorádóék milyen állati nagyok lehetnek…
KABA
Na és? Mi van abból nekem?
SOVÁNY LÁNY
Pódiumot kapnak, fél év múlva forog a nagylemezük…
KABA
Az sem megy ki semmire. Kiöregszenek és kész. Attól félek, hogy kimaradunk az igazi életből.
SOVÁNY LÁNY
A nagyobbik buliból? Gondolod, hogy van valami jó nagy buli?
KABA
Biztosan van… Amerre csak nézek, fényesednek a pofák… Mi van itt? Kérdem magamtól… Csak fekszem otthon és bámulom a mennyezetet. Két hete hangosan beszélek: „Mi van itt? Mire megy ki az élet? Mit kell tenni?”
SOVÁNY LÁNY
„Kígyó, cápa piramis
Kígyó, cápa piramis…”
KABA
Ha együtt nekivágnánk valaminek…
SOVÁNY LÁNY
Boldogan. Te Kaba! Az a pofa ott az anyakönyvvezetőségen tudta, hogy a mi bulink komoly…?
SOVÁNY LÁNY
Komolyan ment az egész, a zászlóval és hogy a Magyar Népköztársaság nevében…?
KABA
Mondom, hogy komolyan.
SOVÁNY LÁNY
Állati… Ha ezt a muter sejtené, örömében megcsókolná a hátsó felemet…
KABA
Pszt… Meghallják te… És egyébként is, most már asszony vagy, szépen kell beszélned…
SOVÁNY LÁNY
Jól van Kaba, de tudod, hogy a muter állandóan azzal jött nekem, hogy a legbutább repedés vagyok a székesfővárosban.
KABA
Nem ismerem a drága anyádat.
SOVÁNY LÁNY
Nem vesztettél vele semmit… Az én anyám olyan, mint egy intézmény…
KABA
Hányan vagytok testvérek?
SOVÁNY LÁNY
Hát… Most már öten.
Gyufa sercen, hallani, ahogy a fiú cigarettára gyújt.
KABA
Mi az, hogy most már?
SOVÁNY LÁNY
Ugye meghaltak páran, meg van egy kicsi is… Elviszel onnan, ugye…?
SOVÁNY LÁNY
Adj egy slukkot.
SOVÁNY LÁNY
Mondd, hogy tessék, én most már asszony vagyok, velem szépen kell beszélni.
A lány szipákol, fújja a füstöt, a kocsi himbálózva nyikorog.
SOVÁNY LÁNY
Nagyon utáltam már otthon az egészet… Te Kaba, ha akarod én talán még dolgozni is elmegyek… Neked nem is kell csinálnod semmit… Összehozok én annyi dohányt, hogy kijövünk valahogyan.
KABA
Majd bedobom magamat, dohányunk lesz elég… Tudod, hogy én egyetemista voltam?
SOVÁNY LÁNY
Persze… Mondták a fejek, hogy te majdnem olyan fej lettél, mint a kövér…
KABA
Az orvosira jártam, aztán a harmadik évben sutty… De azért még sok mindenre emlékszem, ha egyszer átolvasnám a könyveket, újra tudnék mindent, amit addig leadtak…
SOVÁNY LÁNY
Kis szerencsével orvos is lehetnél…
KABA
Csakhogy nekem nincs szerencsém…
SOVÁNY LÁNY
Nem baj, Kaba. Én majd elmegyek melózni, és összehozok egy kis dohányt… Nagyon jó helyek vannak a városban… A muter ismer egy olyan nőt, aki kétezer forintot keres havonta… Állati, mi…?
SOVÁNY LÁNY
Rengeteg, Kaba… Ha én ezerkétszázat megkeresnék… Tudod mit ennénk? Egy egész grillcsirkét… Csak bemennék és rámutatnék a tyúkra: azt. A nő levenné, feldarabolná…
KABA
Majd én kitalálok valamit… Nem kell neked melózni…
SOVÁNY LÁNY
De Kaba… Én teérted még dolgozni is elmegyek… Meglátod…
KABA
Nézd csak, esik a hó… Hóvihar van…
SOVÁNY LÁNY
Töröld le valamivel az ablakot…
Papírcsikorgás az üvegen.
KABA
Na, mit szólsz hozzá…? A falvakat arra bent már elnyelte a hó… A bokrok is nyakig ülnek már a fujátban.
SOVÁNY LÁNY
Állati… Ha ez betemeti a vonatot…
KABA
Be is temetheti… Ennél szebbet aligha láthat az ember.
SOVÁNY LÁNY
Szép, csak nagy vele a cidri… Pesten elhányják a havat, de itt a mezőkön… Aztán majd ebből a sok fehérségből jön a hideg…
KABA
A mezőkről nem kell elhányni a havat… A hó a vetések takarója… A hó védi meg a búzaföldeket a fagytól.
SOVÁNY LÁNY
Jól adod… A hó pont olyan hideg, mint a fagy… A lábam bütyke tavaly is a hóban fagyott el…
KABA
Pszt… Nézd a lidérceket, ott jönnek a füzesek szélén… Négy méteres lidércek, s a fátyluk a berket söpri…
Kicsi, vidéki állomás. Fúj a szél. Emberek rakodnak a rámpa mellett és szólongatják egymást.
RAKODÓ EMBER
Na még egyet… Na még egyet… Elég lesz, Miska bácsi…
KABA
Jó estét… Jár még a trezina?
RAKODÓ EMBER
Ehun gyün e… Az akácos mellett…
Benzinmotor pöfögése, és az üres csillék kondulásai.
KABA
Ez a lóré utóda… Tudod, mi volt a lóré?
KABA
Keskenyvágányú vasút, csak a szerelvényt ló vontatta. Ezek még ugyanazok a kocsik. A gazdaság vett egy benzinmotort, most az erőlködik a ló helyén.
SOVÁNY LÁNY
Mit csinálnak ezek, Kaba?
KABA
Tápot szállítanak a gazdaságba…
SOVÁNY LÁNY
És az meg mire jó?
KABA
A tápot megeszik a disznók, meghíznak. Az emberek pedig megeszik a disznókat.
Tolatás zaja, ütközők csattannak.
KABA
Jó estét, főnök… Az erdészházig mennénk…
GÉPÉSZ
Üljenek fel ide mögém, de erősen kapaszkodjanak, mert megereszkedett a sín…
Indítás, pöfögés, csattogó zajok.
SOVÁNY LÁNY
Odanézz, Kaba… Pónilovak… Ott, ott az erdőszélen…
KABA
Őzek… Húzódnak befelé az erdőbe. S ez itt, nézd csak, ez az Almás-patak.
SOVÁNY LÁNY
Az a jég ott?
KABA
Az a jég… Befagyott… Itt szoktam én csukákat fogni… Ősszel sok csuka van ebben a patakban… Az erdőből ide járnak az őzek, meg a szarvasok inni.
SOVÁNY LÁNY
Ez igazi erdő?
KABA
Igazi… Nagy bükkös van itt… A majorság másik oldalán pedig már az ártéri erdők kezdődnek…
SOVÁNY LÁNY
Most látok először erdőt… Állati…
KABA
Úristen, nem jártál még erdőben?
SOVÁNY LÁNY
Csak a Szigeten és a Népligetben… Az is erdő, igaz?
KABA
Szegénykém… Na az ott, a mi házunk… A majorság és az erdő között.
Megáll a trezina, csikordulnak a csillék, süvölt a szél.
GÉPÉSZ
Nincs mit… Isten velük…
Ropog a hó a talpuk alatt. A magányos ház udvarán felugatnak a kutyák, aztán nagy csaholással a kerítésnek ugranak.
SOVÁNY LÁNY
Kaba… Álljunk meg… Kaba…
KABA
Gyere csak, már nyílik az ajtó… Itthon vannak.
Csikordul a léckapu.
A kutyák vadul ugatnak.
KABA
Csókolom nagyapa, meg sem ismer…?
VADŐR
Istenuccse nem. Te lennél az, Laci?
KABA
Én vagyok nagyapa, ez a lány pedig a feleségem.
VADŐR
Hozott isten benneteket, fiam. Kerüljetek beljebb…
Hallani, ahogy megöleli és megcsókolja őket, a kutyák nyüszítenek, ugrálnak körülöttük.
VADŐR
Zavartan kiált befelé. Ilonka… Ilonka… Meggyütt a Laci…
Ropog a hó a talpak alatt, a kutyák csaholnak, nyikordul a konyhaajtó.
A VADŐR FELESÉGE
Összecsapja a kezét. Gyertek beljebb… Édes gyerekeim… Édes gyerekeim… Ilyen időben útra kelni… Búcsúkor kellett volna jönnötök… Akkor még az idő is szép… És te lányom ebben a maskarában… Megfagytál, meg kellett fagynod. Na ülj ide gyorsan a tűzhely mellé…
Pattog a tűz, a szél a kürtőbe táncol, süvöltöz. A tűzhelyen takarmánykrumpli fől, fortyog, s ahogy a víz kifut a fazékból, sistereg.
KABA
Nem akarunk itt alkalmatlankodni… Csak benéztünk egy napra, esetleg kettőre…
A VADŐR FELESÉGE
Hová gondoltok, édes fiam… Ha már betoppantatok… Helyünk van, ételünk van…
VADŐR
Hús van itt elég. Ilona, terítsd meg az asztalt, biztosan éhesek a gyerekek. Van egy kis borom is, igaz fixlis, de a vadhúsra jól csúszik… A szarvasbőgés után megajándékoztak vele a vadászok…
A VADŐR FELESÉGE
Szereted kislányom az őzgerincet?
SOVÁNY LÁNY
Biztosan szeretem, még soha nem ettem vadhúst.
VADŐR
Na, akkor most belekóstolsz… Ilona nénéd erdei füvekkel ízesíti… Nekem ízlik, éppen a gusztusom szerint való. Na, gyertek, üljetek az asztalhoz.
Székhúzogatás, pohárcsengés.
VADŐR
Egészségetekre… Az első poharat legjobb még a pecsenye előtt kiüríteni.
SOVÁNY LÁNY
Juj, de finom ez a hús…
A VADŐR FELESÉGE
Pácoljuk először… Egy hétig áll a pácban…
VADŐR
Van már két éve is, hogy írtál Laci…
KABA
Mit is írhattam volna?
Csend, evőeszközök diszkrét csendülése.
VADŐR
Most mivel foglalkozol?
KABA
Leteszi a villát. Most nagyapa…?
KABA
Még kialakulóban vagyok… A fiatalság az egész világon előre lépett. A fiatalság helyet követel magának… Olvas a nagyapa újságot?
VADŐR
Hány éves vagy most, fiam?
VADŐR
Szép férfikor… Azért néha írhattál volna… Az élet nem egyformán sikerül az embereknek…
A VADŐR FELESÉGE
Egyél Lacikám, itt van egy szép szelet, ezt vedd ki… S ezt a kis áfonyát is… Áfonyával a legfinomabb az őzgerinc… Te is kislányom, szedjél csak. Falatozzatok.
VADŐR
Miből élsz, fiam? Van azért valamilyen kereseted?
KABA
Az újsághoz szoktam cikkeket vinni, s ha valami akad alkalmilag…
KABA
Keveset, nagyon keveset…
SOVÁNY LÁNY
De a Kabának van egy kassa kéglije.
KABA
Azt mondja, hogy jó lakásom van.
A VADŐR FELESÉGE
Hja, a városi embereknek könnyű… Kapják a szép lakásokat, fűteni sem kell bent, meg vizet hordani sem… Éppen meséli a Bucsi Mariska, hogy fent volt Pesten a húgáéknál… Hát olyan lakásuk van, olyan egy lakásuk… Bent van a melegcső, a meleg víz, hideg víz, villany, gázkályha…
VADŐR
Nahát… Lakásod van. Így már nem is olyan szomorú az egész. Akinek lakása van, az megél valahogyan. Vidéken is így volt ez mindig. A legények arra törekedtek, hogy az asszonnyal kapjanak egy kis házat, akármilyen kicsit, de ház legyen. Porta… Ezt a házat én az erdészettől kapom, de a sajátomban jobban érezném magamat…
A VADŐR FELESÉGE
Lacikám, emeleten van a lakásotok?
A VADŐR FELESÉGE
És milyen?
SOVÁNY LÁNY
Egy kassa lakás… És a képek… Aki azokat meglátja, megborzong… Ez a Kaba állatira ért a feketékhez… Minden feketét ismer New York-tól Louisianaig…
VADŐR
Négerek is laknak a házban?
SOVÁNY LÁNY
Liston… Tetszik ismerni?
KABA
Kisanyám, hagyd ki Listont a buliból, meghalt.
A VADŐR FELESÉGE
Uram Jézus, egy halott néger? Miért nem szóltok valakinek…
A VADŐR FELESÉGE
El tudom képzelni…
VADŐR
Ha jól értem, külföldiek is laknak abban a házban…
SOVÁNY LÁNY
Külföldiek…? Egy pap…
KABA
Néhányan, alkalomszerűen…
A VADŐR FELESÉGE
Papok és négerek?
KABA
A falatozást abbahagyva, ingerülten. Néger papok… Sokáig lakott ott egy néger püspök…
SOVÁNY LÁNY
És az a nyugalmazott pap ott a csap mellett…
A VADŐR FELESÉGE
Gázcsap… A Bucsi Mariska mesélte…
KABA
Vízcsap… A muzulmánok miatt… Mert azoknak már a folyosón lábat kell mosni, mert koszos lábbal nem léphetnek a szobákba.
A VADŐR FELESÉGE
Különleges ház, igazi pesti ház…
KABA
Nekibátorodva. Sokáig lakott ott egy püspök, a Fekete Muzulmán Szerzetes Rend tagja… A neve Cassius Clay… Híres afrikai… A nevét biztosan tetszettek hallani… Nagy hittérítő volt…
A VADŐR FELESÉGE
Ez is meghalt?
KABA
Ez még nem, csak az a Liston…
VADŐR
És mondd fiam, mennyi lakbért fizetsz?
VADŐR
Sok… Mi ezért a házért semmit sem fizetünk a gazdaságnak…
A VADŐR FELESÉGE
De ebben a négyszázban biztosan bent van a fűtés, világítás, a gázcső…
VADŐR
És ha jól nekigyürkőzöl, akkor mennyit tudsz egy hónapban megkeresni?
KABA
Hát összegszerűen nagyon változó… De átválthatóságában van valami állandóság…
VADŐR
Igen… Hát, akkor Laci fiam, egészségtekre…
Pohárcsendülés.
SOVÁNY LÁNY
Juj, de finom ez a bor…
VADŐR
Kicsit fixlis… Pesten finomabbak a borok, ugye?
SOVÁNY LÁNY
Ó, én aztán ritkán iszom bort… Ha csak két év múlva nem. Tetszik tudni, hogy a Kaba csaknem olyan nagy fej lett, mint a kövér?
SOVÁNY LÁNY
Mert a Kaba évekig járt az orvosira… És éppen most a vonaton említette nekem, hogy…
A VADŐR FELESÉGE
Ilyen finom emberekkel barátkoztok?
SOVÁNY LÁNY
És ha még tetszene látni a Dorádóékat…
A VADŐR FELESÉGE
Az is néger?
KABA
Igen, egy néger megyés püspök… Hiányzik a bal füle…
A VADŐR FELESÉGE
Csak nem…?
KABA
De… Megette a sekrestyés… Ott kint persze… Azóta ez a püspök mindig egy mondókát ismételget: „Egyen a piranha, Maxhúst, maxhúst, maxhúst.”
A VADŐR FELESÉGE
Ugye, Max a neve?
KABA
Persze… Max Doreádó… Dorádónak kell ejteni. A sekrestyést pedig Piranhának hívták. Ennek csak egy neve volt, mert a közép-afrikai törzsi szervezetben két neve csak azoknak lehet, akik kiállták a tűzpróbát…
VADŐR
Fehérek nem laknak abban a házban?
SOVÁNY LÁNY
Dehogynem… Ott lakik az a nyugalmazott pap… És az öregasszony, aki…
KABA
Egy idős hölgy… Nagyon választékosan öltözik…
A VADŐR FELESÉGE
Te Laci… És lift van ebben a házban? A Bucsi Mariska meséli…
KABA
Kettő is… Egy ünnepi, meg egy hétköznapi…
VADŐR
Igyuk meg ezt a kis bort, fiam… Jót tesz az emésztésnek…
KABA
Egészségére, nagyapa…
VADŐR
Lefekszünk, fiam… Nekem korán kell kelni, megyek selejtezni… Ti a szobában alszotok, mi öreganyáddal itt a konyhában… Az ajtó nyitva van, a meleg behúzódott…
Csend. A tűz pattogása, s a kéményben orgonáló szél hangja a szomszéd szobából áthallatszik. A szalmazsákokban zizeg a szalma.
SOVÁNY LÁNY
Suttogva. Te Kaba… Miért lógnak itt ezek a puskák a falon…?
KABA
Ásítva. Mi… A puskák?… Mert ide akasztották…
SOVÁNY LÁNY
Milyen szag van itt, Kaba?
SOVÁNY LÁNY
Kaba, milyen szag van itt?
KABA
Olaj, fegyverolaj… És a gereznák szaga… Az ágy előtt ez a szőrös bőr egy farkas gereznája… Odább, az a másik rókáé…
SOVÁNY LÁNY
Te Kaba… Miért nincs itt padló?
KABA
Padló?… Miért lenne itt padló…? Rendes tapasztott földje van ennek a szobának…
Csend… Tűzpattogás, szuszogás.
SOVÁNY LÁNY
Én most már tényleg a feleséged vagyok?
SOVÁNY LÁNY
Olyan hihetetlen… Mi lesz most velünk?
KABA
Semmi… Aludj már el végre…
SOVÁNY LÁNY
Nem tudok… Olyan furcsa szaga van ezeknek a puskáknak…
KABA
Akkor fogd be a szád, és hagyj engem szunyálni…
Kint felugatnak a kutyák.
SOVÁNY LÁNY
Kaba, ugatnak a kutyák…
KABA
Nem baj… Az a dolguk…
KABA
Ee… Dehogy… Talán csak egy róka… Hunyd már be a szemedet…
SOVÁNY LÁNY
Gyere közelebb, Kaba. Bújjunk össze… Azt akarom, hogy…
Csend, csak a kutyák szűkölnek odakint.
SOVÁNY LÁNY
Szeretsz engem, Kaba?
KABA
Szeretlek… Aludj már…
SOVÁNY LÁNY
Gyere… Bújjunk össze egészen… Így…
SOVÁNY LÁNY
Kaba, ugye orvos leszel…
SOVÁNY LÁNY
Befejezed ugye az egyetemet?
SOVÁNY LÁNY
Ugye Kaba, befejezed az egyetemet…. És majd aztán én is megtanulok valamit…
SOVÁNY LÁNY
Mondd, hogy igen…
Hó ropogása, lovak prüszkölése, topogása.
KABA
Kiabálva, futva. Nagyapa… Nagyapa…
VADŐR
Megyek fiam selejtezni… Délre itthon leszek…
KABA
Lihegve a szán mellett. Nagyapa, nem mehetnénk mi is…? A feleségem még nem látott erdőt.
KABA
Sem erdőt, sem patakot…
VADŐR
Na akkor gyorsan, mert indulnom kell…
KABA
Itt van már… Felvette azt az öreg kocsisbundát…
SOVÁNY LÁNY
Jó reggelt kívánok… Nem tetszett haragudni… Ha…
VADŐR
Ülj fel, lányom… Laci te meg kanyaríts magadra egy erdészköpenyt, ott lóg a fogason…
Kapucsapódás, lovak prüszkölése, majd nyargalása.
VADŐR
Na lányom, milyen alvás esett nálunk?
SOVÁNY LÁNY
Jó alvás, csak féltem azoktól a bőröktől…
VADŐR
Azt a farkast tíz esztendeje lőttem az ártéri erdőben… Tél volt, akárcsak most…
SOVÁNY LÁNY
Jaj, itt nagyon szép a tél… Olyan, mint a mesében…
VADŐR
Csak hideg… Tavaly huszonnyolc fokos fagyok voltak…
KABA
Nézd csak, szarvasok… Ott a fák között… Egész csorda…
SOVÁNY LÁNY
Jaj, de aranyosak… Mint a mesében, vagy a képeken…
Motozás zaja, aztán az öreg vadőr kezében kétszer egymás után eldördül a vadászpuska.
Hallani, ahogy az idősebb és a fiatal Kaba leugrik a kocsiról, és becsörtet az erdőbe. Kis csend, aztán hollókárogás. Kis idő múlva nyögés, a cipekedés zaja.
VADŐR
Most emeld, Laci… Úgy… Még egy kicsit…
Zöttyenés a szánon, majd a megkönnyebbedés sóhaja, lihegés.
VADŐR
Naaa szürke… Ostorpattogás.
Fújnak a lovak, siklik a szán. Fent varjak kárognak.
SOVÁNY LÁNY
Miért tetszett lelőni ezt az őzet?
VADŐR
Szarvas volt. Hibás az agancsa… Haszontalan jószág. Az ilyent ki kell lőni, mert rontja az állományt… Ez a rend… Az ilyen rosszul fejlődött bikák kárt okoznak az erdőnek…
SOVÁNY LÁNY
Szegény szarvas… Tehet ez róla, hogy milyen?
VADŐR
Ha tehet, ha nem tehet… Ki köll selejtezni, ez a rend.
Lovak nyargalásának a zaja… Hollók kárognak…
Az őr
Lokátoros szoba. Katonák ülnek a képernyő előtt, készülékek, berendezések monoton zúgása betölti a szobát. A MIR-ek hol halkabban, hol hangosabban búgnak.
SINKÓ HONVÉD
Tizedes! A bécsi járat már elment…?
Erősödik a műszerek búgása.
SINKÓ HONVÉD
Az amszterdami járat is elment…?
TIZEDES
Hét perccel ezelőtt…
SINKÓ HONVÉD
Látja a gépeket, tizedes?
Tovább erősödik a búgás.
SINKÓ HONVÉD
Halkan, akadozva énekel, érezni, hogy feszülten figyeli a képernyőt. Sárpilisi… kertek alatt… három legény zabot arat… Hirtelen megváltozott hangon. Kettő… négy… Ezek nem fordulnak vissza, tizedes…
TIZEDES
Visszafordulnak… A kritikus pontot még nem érték el.
Nagyon felerősödik a műszerek búgása, aztán hirtelen csökken a hangerő.
SINKÓ HONVÉD
Amikor a kritikus ponton megfordulnak a gépek. …Zabot arat a lovának… Szeretőt keres magának… Mit gondol tizedes, kitörhet most a háború…?
SINKÓ HONVÉD
A főhadnagy azt mondta, hogy feszült a helyzet…
TIZEDES
Lekicsinylően. Ja… Van ez a zsidó buli az aqabai öbölnél… Valahol mindig van valami…
SINKÓ HONVÉD
Jön az újabb hullám… Azok még le sem merültek egészen, de ezek már felettük szállnak…
Újra erősödik a műszerek búgása.
TIZEDES
Nagyon rájuk jött a röpködés… Hónap vége van, kell nekik a felszállási pótlék… Nem tudom, mennyit kaphatnak egy felszállásért…?
A búgás erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi kertek alatt… három legény zabot arat… zabot arat a lovának… szeretőt keres magának… Mit gondol tizedes, ezek a pilóták tudják, hogy figyeljük őket?
TIZEDES
Persze hogy tudják… Nem hülyék…
A búgás a maximálisra erősödik, aztán hirtelen elcsendesedik. Ez idő alatt mindkét katona hallgat.
SINKÓ HONVÉD
Vicces dolog, állandó kapcsolatban állok ezekkel a pilótákkal, mégsem ismerem őket… Talán olyan is van közöttük, aki hetente feltűnik a képernyőmön… Nem tudom milyen emberek lehetnek… Néha arra gondolok, hogy mit ebédezhet egy ilyen pilóta? Paprikás csirkét vagy osztrigát? Maga evett már osztrigát, tizedes?
TIZEDES
Nem ettem, Sinkó… Verje ki ezeket a marhaságokat a fejéből… Csak a kritikus pontot figyelje, és ha túllépik… Köpök az osztrigájukra… Nem emberek ezek, Sinkó honvéd: Repülőerődök!
SINKÓ HONVÉD
Nem tudom, mi történne…
TIZEDES
Úgy gondolja, ha belépnének a légiterünkbe…?
TIZEDES
A fiúk szeretnek célba lőni…
SINKÓ HONVÉD
Úgy gondolom, hogy a pilótával…
TIZEDES
A pilóta kaput… Ezek azt hiszem mind Starfighterek, azoknak pedig rossz a katapultjuk… A pilóta bent ég…
SINKÓ HONVÉD
Honnan veszi ezeket?
TIZEDES
Olvastam valahol, megírták a lapok… Nem emlékszik Kohnle törzsőrmester esetére…?
SINKÓ HONVÉD
Ki a fene az a Kohnle?
TIZEDES
A Bundeswehr megbízható pilótája volt, de aztán a Starfighterek hatvanhetedik balesete után gyanakvó lett… Beadvánnyal fordult a minisztériumhoz, hogy szereljék le, mert át akar menni a polgári repüléshez… Nagy sikert aratott… Gúnyosan. A németek szeretik az ilyen fiúkat…
A zúgás átmenetileg ismét erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Van ezeknek Európában másféle repülőjük is…
TIZEDES
Biztosan van nekik… A NATO-nak… A B-52-eseknek jó a katapultja és a Mach I.-nek is. Ezekből a katapult százhetven kilométeres sebességgel lövi ki a pilótát… Nincs sok esélye az ipsének. Olyan nyomás nehezedik rá, hogy nem működnek az izmai. A karja is leszakadhat, ha nem simul a mellére. Aztán úgy tízezer méter felett már nagyon alacsony a légnyomás. Az ipsének zúg a füle, és csaknem felrobbannak a belei. Amikor pedig végre kinyílik az esernyője, esetleg kettészakad…
SINKÓ HONVÉD
De ha kinyílik és az ernyője nem szakad ketté…? Élve maradhat…
TIZEDES
Ha nem fullad meg… Fent baromi oxigénhiány van… Kényelmesebb bent égni a gépben…
SINKÓ HONVÉD
Szegény Kohnle…
TIZEDES
Megint kezdi…? Hagyja ezeket a hülyeségeket. Gondoljon másra…
SINKÓ HONVÉD
Gondoljak a menyasszonyomra?
TIZEDES
Ne gondoljon semmire, figyelje az eget!
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi kertek alatt… három legény za…
A műszerek búgása hirtelen a maximálisra erősödik. Sinkó honvédnak elakad a lélegzete, a szó kettétörik a nyelvén. Amikor a zúgás eléri a maximumot, hirtelen csendesedik, és a honvéd folytatja a népdalt.
SINKÓ HONVÉD
…bot arat a lovának… szeretőt keres magának…
A műszerek halk zúgása fölé fokozatosan mezei hangok épülnek… Madárhangok, bogárzümmögés, egy fürj berregő repte, aztán pittyegése, és közben a kasza ütemes surrogása a sarjúban. Majd abbamaradnak a suhintások és a fenőkő csattogása hallatszik a kasza élén, és közben Sinkó régi derűs éneke: „Sárpilisi kertek alatt három legény zabot arat, zabot arat a lovának…” Távoli nevetés hallatszik, aztán egy lány kiáltása.
ILDIKÓ
Sinkó!… Incselkedve. „Zabot arat a lovának, szeretőt keres magának…”
SINKÓ
Ildikó… Hová ebben a melegben?
ILDIKÓ
Megyünk a patakra fürdőzni… Nem jössz velünk?
Közben a többi lány nevetgél.
SINKÓ
Részes sarjú… Nem lehet vele várni…
Lányok távolodó nevetése, aztán a kasza suhogása hallatszik. Átmenetileg a műszerek felerősödő zúgását halljuk, majd váratlanul vízcsobogást, olyanszerű csobbanásokat, mint amikor valaki hirtelen beleszalad a folyóba. Közben halk nevetgélések.
ILDIKÓ
Jézusom… Sinkó! Úgy megijedtem…
SINKÓ
Ne bújj a vízbe Ildikó… Dikó, hallod-e, mutasd már magadat. Jó, hát én is lemerülök…
ILDIKÓ
Engedj Sinkó… Nem szabad… Meglátják Sinkó… Sinkó… Jaj hát…
Menekülő lábak csobogása, majd hirtelen a lány felszabadult, boldog nevetése, melyben van valami sejtelmes is.
SINKÓ
Megszöktél, Dikó… Szabad ezt…?
ILDIKÓ
Édesanyám megmondta, hogy óvakodjak az ilyen dolgoktól…
SINKÓ
Ilyeneket mondott szegény Liska mama…? Óóóó… Hát azt nem mondta, hogy a fejecskédet lehetőleg a cekkerben hordozgasd, mert ha az a pokolra való Sinkó meglátja, biztosan beleszeret a búzavirág szemedbe, cseresznye szádba, szőkeségedbe, feszes bőrödbe. Szegény-szegény Liska mama, azt nem mondta, hogy páncélban járj? A páncélon talán nem dudorodnának át ezek a halmok. De én bizony isten megsejteném, hogy ott vannak a páncél alatt… Persze az is lehet, hogy ezek a barna halmok kiégetnék a páncélzatot… Ugye Dikó…?
ILDIKÓ
Te ronda Sinkó… Ne nézz már így… És megint itt vagy… A lányok meg nevetnek engem…
ILDIKÓ
Van eszükbe… Temiattad mi… Hát Sinkó… Engedj… Nem… Nem kapok levegőt így… Menj vissza a sarjúdhoz… Ronda…
SINKÓ
Elküldesz magadtól…
ILDIKÓ
Nem küldelek el… De páncélban járok…
Sinkó nevet.
ILDIKÓ
Igenis, hogy páncélban járok…
SINKÓ
Jó, hát járj csak páncélban… De egy este majd…
A víz csobogása halkul, és vele egy időben megerősödik a műszerek búgása.
SINKÓ
Halkan, képzeletben a múltban maradva. Sárpilisi… kertek alatt… három legény…
A műszerek zúgása újra eléri a maximumot, s ahogy visszaesik a hang, a helyét fokozatosan esti tücsökzene, tikkadt falusi este hangjai foglalják el, néha egészen halk vízcsobbanás.
ILDIKÓ
Hallod a patakot, Sinkó?
ILDIKÓ
Ez egy mezítlábas patak… De azért én hallom… Surrog egy kicsit, gyöngyözik a partnak ütődve és megy, örökké megy valahová… De hová…?
SINKÓ
Biztosan folyókat keres…
SINKÓ
A folyók meg tengereket. A vizek szeretik egymást, akár az emberek…
ILDIKÓ
Az emberek szeretik egymást?
SINKÓ
Apád szerette anyádat, és te megszülettél, hogy aztán én szerethesselek… Mindenki szeret valakit… Az egész együtt olyan mint a tenger…
SINKÓ
Aztán visszajövök hozzád, és feleségül veszlek…
ILDIKÓ
Katonának mész… Ha egyszer az emberek annyira szeretik egymást, miért kell katonának menni?
SINKÓ
Mert nem bíznak a szeretet erejében…
SINKÓ
Nem is tudom… Talán azt gondolják, hogy a pénz, vagy úgy általában a tárgyak, házak, gőzgépek, autók fontosabbak, mint a szeretet… Fontosabbak, mint ami két ember között történik…
ILDIKÓ
Te csak mondod ezeket, aztán lehet, hogy nem is így van…
SINKÓ
Így gondolom… Ránk most ez az érvényes…
ILDIKÓ
De itt hagysz és elmész katonának.
ILDIKÓ
Törvény… Törvény… Itt hagysz…
SINKÓ
Apád is elment katonának… Aztán hazajött és feleségül vette édesanyádat… Láttam nálatok a képet. Ott áll édesapád katonaruhában, hegyesre vikszolt bajusszal, és fogja szegény Liska mama kezét…
ILDIKÓ
Csakhogy neked még bajuszod sincs… Bajusz nélkül akarsz feleségül venni…?
SINKÓ
Áááá… Te bajuszos csókokat akarsz…
ILDIKÓ
Igenis, hogy azt akarok… Rendes bajuszos csókokat akarok…
SINKÓ
És ezek… Szeretkezés neszei, ruhasúrlódás. Ezek nem rendes csókok, Dikó…
Csend… csak a tücsökzene és a patak halk csobbanásai hallatszanak.
ILDIKÓ
Érezhetően ölelésből kibontakozva. Nézd… Árnyak úsznak a vízen…
SINKÓ
Lótuszlevelek… Fent a hídnál Zimits Káró belegázolt a patakmederbe és lekaszálta a növényeket… Két csukát is megvágott… Szép nagy csukák voltak…
SINKÓ
Megsütötték és megették…
ILDIKÓ
Másféle árnyak is úsznak itt…
SINKÓ
Tündérárnyak… Vízitündérek járnak a patak hátán, és táncra gyülekeznek…
ILDIKÓ
Ezek lánytündérek?
SINKÓ
A tündérek azt hiszem se fiúk, se lányok…
ILDIKÓ
Te jó ég… Mit veszítenek…
ILDIKÓ
És olyan nincs, hogy először lányok voltak, és csak később változtak tündérré…?
SINKÓ
Kérdezzük meg őket… Belemegyünk a patakba és megszólítjuk a tündéreket…
ILDIKÓ
És ha mégis akad közöttük egy lánytündér… akkor…
SINKÓ
Egy pedig alighanem akad… Egy Dikó nevű tündér, akinek olyan forró a nyaka, hogy az már egy tündérhez nem is illik… Így ezt levetjük…
ILDIKÓ
De nekem nincs itt a fürdőruhám.
SINKÓ
Minek kell ide fürdőruha…? Sötét van Dikó…
ILDIKÓ
Engedj… Ezt már nem szabad…
SINKÓ
De ezt is… Így… Te… Te Dikó tündér…
ILDIKÓ
Jézusom… Hát nincs bennem erő… és…
SINKÓ
Mi is csak árnyak vagyunk… Két emberi árny a szénaillatú éjszakában… Kis Dikó… Szerelmem…
ILDIKÓ
Sinkó! Te ördög… Hát hová viszel… Ne…
Csobogás hallatszik, a lány izgatott, ijedt nevetése, aztán egy nagy csobbanás, a fiú vízbe merül a lánnyal. Erősödik a műszerek hangja.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisiiii… Érezhetően feszülten figyeli a képernyőt.
TIZEDES
Kíváncsi vagyok, mi lesz a vacsora…? Szombat van.
SINKÓ HONVÉD
…kertek alatt
Amíg a zúgás a maximumra erősödik, mindketten hallgatnak, aztán újra Sinkó honvéd szólal meg.
SINKÓ HONVÉD
Azt hiszem, hamarosan bajuszt növesztek…
TIZEDES
Rosszallóan, mint aki valami hülyeséget hall. Bajuszt…?
SINKÓ HONVÉD
Nagy harcsabajuszt, csáléra…
TIZEDES
Ahogy elnézem magát, elég nehéz lesz.
SINKÓ HONVÉD
Talán nem szabad?
TIZEDES
Dehogynem… Csak az a tempó, ahogyan a maga szakálla nődögél…
SINKÓ HONVÉD
A menyasszonyom bajuszos esküvőt akar…
SINKÓ HONVÉD
Mivelhogy az apjának is nagy harcsabajsza volt, amikor megházasodott… A szándék komolysága nála a bajusznál kezdődik…
TIZEDES
Eszelős menyasszonya lehet magának Sinkó…
SINKÓ HONVÉD
Dehogy, még egészen kislány… Az ősszel lesz 16 éves…
TIZEDES
Nahát… Julcsa, Böske, Marcsa…?
SINKÓ HONVÉD
Ildikó… De én csak úgy hívom, hogy Dikó… Tudja, mifelénk a kisebb heverőket hívják dikónak, és mindig nevetek magamban, de nem veszi észre. Ártatlan szegénykém…
TIZEDES
Ártatlan…? Az ilyent már ismerem… Majd ráheveredik valaki, mire maga innen hazavánszorog…
SINKÓ HONVÉD
Ne mondjon ilyeneket tizedes! Rendes lány az, rendes családból származik… Amíg én innen haza nem érek, páncélban jár…
TIZEDES
Hát… Talán ilyen is van… Ha maga megbízik benn…
SINKÓ HONVÉD
Nézze csak ezt a pénzt…
TIZEDES
Egykoronás… Ezüstpénz ugye…?
TIZEDES
Ez meg itt Ferencz József… Király és császár…
SINKÓ HONVÉD
Az nem érdekes… Azt olvassa el, ami az élére van írva.
TIZEDES
Élére… Nincs itt semmi… Rovátkolás…
SINKÓ HONVÉD
Nézze csak meg jobban.
TIZEDES
Megvakulok… De alighanem van itt valami… Ahaaa… „Bizalmam az ősi erényben…”
SINKÓ HONVÉD
Amikor eljöttem, a menyasszonyom csúsztatta a kezembe… Nem tudtam, miért adja… Eltelt egy hónap, mire megtaláltam az élén ezt a feliratot.
TIZEDES
Értem most már… Hömmm… Állati kopasz volt ez a császár… …Úgy látszik a történelem folyamán volt néhány kopasz császárunk… Na, tegye el… A pénz megpendül az asztal sarkán, ahogy visszadobja Sinkónak.
SINKÓ HONVÉD
Magának nincs menyasszonya, tizedes?
TIZEDES
Dehogynincs… Van úgy két-három ezer…
A műszerek erősen zúgnak, s egy új gépi hang is jelentkezik. Olyanszerű, mint a telex kopogása. A két katona néhány pillanatig csendben figyel, aztán a tizedes hangja.
SINKÓ HONVÉD
…zabot arat… a lovának… Mik ezek?!
SINKÓ HONVÉD
Repülőgépek ezek…?
TIZEDES
Nyilván repülőgépek…
SINKÓ HONVÉD
Letargikusan. Megbolondul az ember…
Enyhül a műszerek zúgása, és a kattogás abbamarad.
TIZEDES
Nyugi-nyugi… Mások a laposkúszást gyakorolják a táborban… Maga meg itt üldögél a tévé előtt, mint egy angol milliomos és álmodozik… Whiskyt ne hozassak…?
SINKÓ HONVÉD
Ne játssza meg magát, tizedes… Úgyis tudja, hogy mi van…? Ül itt az ember a képernyő előtt és bámulja az eget. Kívülről tudom már az összes repülőtársaság menetrendjét. De elmennek a polgári járatok, aztán nem csinálunk semmit…
TIZEDES
Ma aztán igazán nem mondhatja, hogy unatkozunk…
SINKÓ HONVÉD
Egyáltalán… De repülőgépek ezek?
TIZEDES
Naná… Majd poszméhek… Egyébként teljesen mindegy… A parancsnok megmondta, hogy tudtunk nélkül még egy szúnyog sem kerülhet a légiterünkbe. Tehát bármi történik, riasztunk…
SINKÓ HONVÉD
Ezek a pilóták soha nem lépik túl a kritikus pontot…
TIZEDES
A pilóták az életükkel játszanak.
SINKÓ HONVÉD
Persze… De így olyan valószínűtlen az egész… Napokig semmi, aztán órákon át gépek és gépek. De csak egy bizonyos pontig… Attól félek, hogy megszokjuk ezeket a pilótákat, és nem veszzük majd észre, ha átrepülnek a zónahatáron.
TIZEDES
Őrségben vagyunk…
SINKÓ HONVÉD
Furcsa őrség ez… Az én apám annak idején eleget állt őrségben. Laktanya előtt, lőszerraktárak sarkánál, bunkerok mentén kint a vonalban, házak előtt, melyekben ideiglenes parancsnokságok voltak… Mindig tudta, hogy mi felett őrködik. De mi itt tulajdonképpen mire vigyázunk? A hazára…? Szocializmusra…? Vagy a békére? Azt hiszem valójában már nincs is béke…
SINKÓ HONVÉD
Elég furcsa béke… Otthon nem merném megmondani, hogy őr vagyok… Sinkó honvéd az őr, aki csak üldögél egy televízió előtt, és nem lehet tudni, hogy jól őrködik vagy rosszul… Úgy érzem, néha teljesen felesleges vagyok a hadseregben. Nem csinálok semmit. Egy képzeletbeli határt figyelek az égen, melyen egy képzeletbeli ellenség esetleg átrepülhet…
TIZEDES
Honvéd!… Maga megbolondult?!
SINKÓ HONVÉD
Jó… Hát akkor mondja meg, milyen őrök vagyunk mi?
TIZEDES
Kitűnő őrök… Modern felszereléssel, mindenre felkészülve… Ezt nyugaton is tudják… Ha mi nem üldögélnénk itt a képernyő előtt, akkor azok naponta sétarepülést végeznének az ország felett… Egyelőre… De mi itt ülünk, s ez a puszta tény lehetetlenné teszi a berepüléseket. Ezek szerint jól dolgozunk. Mit akar még?
SINKÓ HONVÉD
Nem tudom, mi lehet ezeknek a repülőgépeknek a belsejében…? Ha ugyan gépek…?
TIZEDES
A stratégiai bombázókra gondol…?
SINKÓ HONVÉD
Mondjuk azokra, ha azok…
TIZEDES
Természetesen mézeskalácsot szállítanak a bombakamrájukban. Direkt magának hozzák és a menyasszonyának. A mézeskalács közepén egy hanglemez lesz a következő Árpád-kori népdallal: „Mézeskalács szívet küldök neked… tükör lesz a közepén…” De mire maga abba a tükörbe belenézhetne, Sinkó honvéd lelkével egy nagy csőrű, fekete holló messzire száll.
SINKÓ HONVÉD
Úgy gondolja, hogy ezek a gépek bombákkal röpködnek…?
TIZEDES
Pontosan így gondolom…
SINKÓ HONVÉD
És ha lelőnénk egyet…?
TIZEDES
Jobb ha az ilyen gépeket az ember nem a saját feje felett durrantja le… Ámbár ez a hely elég biztonságosnak látszik…
SINKÓ HONVÉD
Az ember nem is bánná, ha átrepülne egy repülőgép a zónán… Úgy tűnik, néha már kívánom, hogy túllépjenek a kritikus ponton és cselekedhessek. Igazság szerint csak akkor derülne ki, hogy milyen őrök vagyunk. Akkor riasztanánk és mindenki azt mondaná, hogy „igen, az őrök a helyükön voltak…” De az ilyen érzések csak percekig tartanak. Amikor megjelennek ezek a gépek a képernyőn és jönnek, egyre jönnek… Ilyenkor az ember keze önkéntelenül is elindul az asztal felé, ahol a készülékek állnak…
TIZEDES
Ezek a bárányhimlő tünetei…
SINKÓ HONVÉD
Maga is így van, tizedes… Emlékszem, a múlt hónapban egyszer, amikor együtt voltunk szolgálatban, összeütközött a kezünk az asztal felett…
TIZEDES
A cigarettámért nyúltam…
SINKÓ HONVÉD
Másnap aztán rossz a lelkiismeretem… Az emberekre gondolok, akik nyugodtan aratnak, csépelnek, autóznak a városokban. De azok a pillanatok, amikor minden megtörténhet, kísértésbe viszik az embert. Olyan érzése támad két-három percre, hogy talán jobb lenne túlesni rajt… Nem lenne azért világháború, ha egy gép berepülne és lelőnénk…
A készülékek lassan erősödve búgnak, és a kattogó hang is jelentkezik. A katonák elnémulnak. A zúgás eléri a maximumot és megszűnik a kattogással együtt.
SINKÓ HONVÉD
Tegnap azt álmodtam, hogy bekövetkezett… Mondja tizedes, milyen most a nemzetközi helyzet?
SINKÓ HONVÉD
Álmomban átlépték a gépek a kritikus pontot. Riasztottunk és a gépeket azonnal lelőttük… De aztán újabbak jöttek… Furcsán döngtek, mint egy-egy lódarázs… Akkor már nem is a képernyőn néztük őket, hanem az ablakon át… Egyszercsak nagy csend lett…
TIZEDES
Milyen ablakon át…?
SINKÓ HONVÉD
Álmomban ablaka volt ennek az instrumentumnak, és a patakra lehetett látni, ami a falunk alatt folyik… Nagy csend lett, és hirtelen semmivé olvadtak a nyárfák, a patakból kis párafelhő szállt fel, s hamu hullott fémesen a kopár tájra… Agyonizzadtam a pokrócomat. Örültem, amikor felébredtem. De még messze volt a reggel. Újra elaludtam, és folytatódott ez a marha álom… Valami bizottsággal jártunk itt, idegen tisztekkel… Mintha ENSZ-katonák lettek volna, vagy valami vöröskeresztes társulat. Mindent hamu borított itt, az asztalt, a földet… Az egyik idegen tiszt az ablakkal szemben álló falra mutatott, melyen egy emberi árnyék körvonalai látszottak. Valahogyan odaégett a falra ez az emberfolt. – „Az őr körvonalai” – mondta az ENSZ-tiszt, aztán mindjárt a földre néztek, a hamut keresték. Nem mertem megszólalni, mert tudtam, hogy a falon az én árnyékom látszik, halott vagyok. Szomorú voltam, és végleg megsemmisültem. Közben szerettem volna az ablak felé fordulni, hogy még utoljára lássam a patakot, a berekfákkal, de már nem tudtam mozdulni… Közben eszembe jutott, hogy a berekfák is meghaltak…
TIZEDES
Engem nem látott…?
SINKÓ HONVÉD
Maga, tizedes, nem volt itt…
TIZEDES
De itt voltam, csak nem álmodta végig… Még ki sem mentek innen a maga ENSZ-tisztjei, én már megjelentem az új készülékekkel… Lefújtam a maga hamvait az asztal sarkáról, és bekapcsoltam a műszereket… A pilóták cikkcakkban repdestek az égen, de a kritikus pontot már nem merték megközelíteni…
SINKÓ HONVÉD
Valami hasonlót vártam magától…
TIZEDES
Minek ennyit töprengeni, Sinkó…? Ha örökké arra gondol, hogy a maga éberségétől függ az ország épsége, rossz őrré válik… Tudni kell persze, de valahol a szíve alján legyen ez a tudás. Nem lehet örökké erre gondolni. Ha nem tűnődik ezen, kiderül majd, hogy az egész nem nagy ügy…
SINKÓ HONVÉD
Nekem nagy ügy.
SINKÓ HONVÉD
Igen, mint katonának és mint embernek. Számomra az élet az egyetlen lehetőség…
TIZEDES
A maga számára lehet… Magával még soha semmi nem történt, ezen kívül, hogy most katona… Gondoljon néha azokra is, akiknek az élet már nem jelent lehetőségeket, azokra, akik valahogyan csődbe jutottak… Akik saját erejükből már soha többet nem tudnak kimászni a slamasztikából… Gondoljon az alkoholistákra, azokra, akiket elárultak a kedveseik, és meggyűlölték a világot… Az ópiumszívók… Kábítószeresek… Vagy akik elvesztették a vagyonukat… Mit gondol, akik sikkasztásért börtönben ülnek, azok hogyan vélekednek? A bukott káderek világszerte…? A trónkövetelők, Európában és Afrikában?… Vagy akik kereshetnek az óvóhelyeken… Azokat azt hiszi érdekli, hogy maga ragaszkodik a faluja alatt sorakozó berekfákhoz, a bokáig érő patakjukhoz…?
SINKÓ HONVÉD
Hogy érti az óvóhelyeket…?
TIZEDES
Új iparág… Ha az emberek eléggé félnek majd a háborútól, óvóhelyeket építtetnek…
SINKÓ HONVÉD
És maga tizedes… Maga melyik csoporthoz tartozik?
TIZEDES
Egyikhez sem Sinkó… Én technikus vagyok egy nagy gyárban. Szürke ember. Szeretem a műszereket, szeretek enni, lányokkal bajmolódni és vége… Minden érdekel egy kicsit, így elfogadom az életet ahogyan van. Nem akarok semmi különöset… Vesztenivalóm sincs… A lányokat nem sajátítom ki, a patakokat sem, fákat sem. Ha arra járok éppen, leülök a fa alá vagy belemegyek a patakba és megfürdök…
SINKÓ HONVÉD
Nem értem egészen.
TIZEDES
Ne erőltesse… Minek kell mindent megérteni…?
SINKÓ HONVÉD
Könnyen lehet, hogy igaza van…
TIZEDES
Persze hogy lehet… Mit gondol, mi lesz a vacsora…?
SINKÓ HONVÉD
Valami tészta.
SINKÓ HONVÉD
Akkor talán hús…
TIZEDES
Biztosan hús lesz…
A műszerek halkan zúgnak. Léptek hallatszanak a folyosóról.
TIZEDES
Na… Jön a váltás…
Léptek egészen közel, aztán ajtó nyikordul.
Társalgó, melynek egyik végében rexasztal áll, másik végében pedig a kantin üzemel. A főhadnagy Sinkó honvéddal rexezik. A golyók koppanása hallatszik, zuhanásuk. A közelből katonák halk beszélgetése, távolabbról pohárcsengések, szódaspriccelés hangja. Állandó hang a dákók és a golyók koppanása, bolyongása az asztalon.
FŐHADNAGY
Ma nem megy ez magának honvéd…
SINKÓ HONVÉD
Nagy a hőség, főhadnagy elvtárs…
SINKÓ HONVÉD
Harminc fok árnyékban…
FŐHADNAGY
Akkor tényleg meleg van… De látja, én megint szériát csinálok…
Sűrűn kopognak a csontgolyók.
SINKÓ HONVÉD
Igen… Főhadnagy elvtársnak megy a játék…
FŐHADNAGY
Az előbb találkoztam a tizedessel…
Golyók koppanása, majd zuhanása.
…Azt mondta, hogy baj van a maga idegeivel…
SINKÓ HONVÉD
Néha úgy érzem, nem csinálok semmit… Pontosabban… Valami ismeretlennel állok szemben és hát…
FŐHADNAGY
Na mit szól ehhez az álláshoz…?
Egy pillanatig csak a rexasztal órájának a ketyegése hallatszik.
SINKÓ HONVÉD
Tessék megvárni a pirosat…
FŐHADNAGY
Jó, hát kihozzuk a pirosat… Megy ez így?… Nem megy… Mandinerről kell játszani…
Koppannak a golyók, aztán lezuhannak.
…Így… Ötvenkettő… Azt mondja, hogy valami ismeretlennel…?
SINKÓ HONVÉD
Igen, főhadnagy elvtárs… Néha már azt sem bánnám, ha történne valami és megérteném az összefüggéseket, tehetnék valamit az őrhelyemen…
FŐHADNAGY
Ide erős idegek kellenek… Békében ez az első vonal… Legalábbis egyik első… A béke és a háborús konfliktus határai könnyen összemosódhatnak… De a jó katona egy olyan figyelőállásban, mint a magáé, következtetni tud a béke méreteire, és pontosan tudja, hogy hol van a véletlen és a tervszerű határa… Így van ez, honvéd… Most azok vannak az első vonalban, akik figyelnek… Megvannak persze az ártalmai… Az idegek felmondhatják a szolgálatot… Na végre… Már azt hittem, nem tudok felírni… De most kiszálltam… Maga következik, honvéd…
SINKÓ HONVÉD
Értettem, főhadnagy elvtárs.
FŐHADNAGY
Azt, hogy első vonal?
FŐHADNAGY
A krétát keresi?
SINKÓ HONVÉD
Kopottak ezek a dákók, állandóan krétázni lehet őket, mert elcsúsznak a golyón… Na, talán majd most…
Golyók koppannak, majd zuhanásuk hallatszik.
FŐHADNAGY
Na, most megindult a maga szériája is… Az ember bízzon a saját képességeiben.
SINKÓ HONVÉD
Milyen most a nemzetközi helyzet, főhadnagy elvtárs?
FŐHADNAGY
Mit érdekli az magát, katona?
SINKÓ HONVÉD
Ha az ember az egekre vigyáz…
FŐHADNAGY
Itt kezdődnek a bajok, honvéd… Ha az ember az eget figyeli, akkor elkedvetlenedik… de ha az emberi szándékokra, szavakra gondol, feltámad benn a remény… Mi az, befejezte?
SINKÓ HONVÉD
Főhadnagy elvtárs következik… Húszat azért felírok…
Koppan a dákó, aztán a golyók karamboloznak. Az egyik lyuk felett két golyó találkozik és megáll. Egyik sem esik bele, hanem a lyukba lógva fennakad.
FŐHADNAGY
Na látja Sinkó, ilyen a világhelyzet…
SINKÓ HONVÉD
Meg tetszett nyerni a partit.
Sűrű óraketyegés, aztán kattanás.
FŐHADNAGY
Na, lezárt az asztal… Még jobb… De látja, a két golyó mozdulatlan. Mint két nagyhatalom. Erejük, tömegük akkora, hogy a szakadék szélén is képesek megőrizni egyensúlyukat. Fölényük azt is megakadályozza, hogy mások a szakadékba hulljanak. Látja… Ezen a ponton befagyott a játszma, nem lehet folytatni… Ez a rex, honvéd, olyan egyszerű, mint az atomsorompó-egyezmény. Bizonyos szinten megáll a játék, ideiglenesen befejeződik…
SINKÓ HONVÉD
Tessék hagyni, már bedobtam egy forintot, csak ki kell húzni…
Kattanás, csörrenés, ahogyan az automatában leesik a forint.
SINKÓ HONVÉD
Elég egy aláírás, és nem lesz háború?
A golyók ismét mozgásban vannak, koppannak, karamboloznak és hullanak.
FŐHADNAGY
Egy aláírás nem elég, de nyolc-tíz aláírás már sokat jelent…
SINKÓ HONVÉD
Ha aláírják az atomsorompó-egyezményt, nem szállnak fel többet a repülőgépek?
FŐHADNAGY
Felszállnak, Sinkó… Ezt eladtam, maga következik…
SINKÓ HONVÉD
Hallani, ahogy lihegve összpontosít, aztán ellöki a golyót. És ha felszáll egy olyan pilóta, akinek adósságai vannak…?
Karamboloznak a golyók, aztán hullanak a lyukakba.
…Kétségbeesésében kioldhatja a bombáit…
FŐHADNAGY
Nem szállhat fel… Akinek adósságai vannak, nem ülhet repülőgépbe.
SINKÓ HONVÉD
De a felettesei nem tudnak róla…
Golyók koppannak és hullanak.
FŐHADNAGY
Mindent tudnak ma már… Mindenkiről mindent tudnak…
SINKÓ HONVÉD
Ha mégis sikerül neki eltitkolni…
FŐHADNAGY
Milyen adósságai lennének egy pilótának? Mi az, maga most szériát csinál?
SINKÓ HONVÉD
Hatvanhárom…
A dákó koppan egy golyón, de utána csend.
…Volt…
FŐHADNAGY
Milyen adósságai lehetnek egy pilótának…?
SINKÓ HONVÉD
Nők… Ital… Kártya…
FŐHADNAGY
Mese… Minden lépésükről tudnak… De ha nem tudnak is…
Golyók karamboloznak és hullanak, az óra egyenletesen ketyeg.
…Az alacsony nyomású kamrában minden kiderül… Tudja, amikor a pacáknak ott lóg a luftballon a feje felett és egyre tágul… És úgy tágulnak a belei is… És az erek, a szív, a tüdő… És kint ül az orvos és figyel… És a műszerek mindent jegyeznek… A pofa…
Golyók koppanása, hullanak.
…Kihűl, vagy átforrósodik… Részeg lesz… Elájul… A párttitkárnak lehet hazudni, de az alacsony nyomású kamrának nem. Kimutatja az szépen a nőket, az adósságot, és mindent… Nem ül az többet gépbe fiam, erre mérget vehet…
FŐHADNAGY
Sehol… Tudja, mibe kerül egy repülőgép?… És mibe kerül egy konfliktus: Idegbetegek, nem szállhatnak fel.
Egy százados jelenik meg az asztal mellett.
SZÁZADOS
Jó estét, főhadnagy… Egyéni foglalkozás a katonákkal?
SINKÓ HONVÉD
Erőt, egészséget százados elvtárs…
FŐHADNAGY
Szervusz, százados elvtárs… Egy kis idegnyugtató beszélgetés…
SZÁZADOS
Mi a problémája, honvéd?
SINKÓ HONVÉD
Minden rendben van, százados elvtárs.
FŐHADNAGY
Azt kérdi, hogy milyen a világhelyzet…
SZÁZADOS
Ahhoz képest, hogy honvéd, szép kérdései vannak…
Ekkor már csak nagy néha löknek egyet-egyet a dákóval, általában csak a rexasztal órájának a ketyegése hallatszik.
FŐHADNAGY
Azt hiszem, az atomsorompó-egyezményben bízhatunk…
SZÁZADOS
Mit gondol honvéd?
SINKÓ HONVÉD
Jelentem százados elvtárs, a háború veszélye csökken… Ha aláírják…
SZÁZADOS
Azért ne élje bele magát egészen… A katona csak készüljön fel minden eshetőségre, és akkor nyugodtan alhatunk… Ne felejtse el, hogy a történelem folyamán idáig még minden háború kitört… Bár az utolsó húsz évben lehet, hogy olyan háború is akadt, amit sikerült elhalasztani…
SINKÓ HONVÉD
Értettem, százados elvtárs.
FŐHADNAGY
Azért lökhet… lejár az óra…
SZÁZADOS
Érezhetően a főhadnagyhoz, halkabban. Járt itt a múlt héten egy hadmérnök… A polgári elhárítás egyik bizottságában is dolgozik, mint tanácsadó…
FŐHADNAGY
Polgári védelem…?
SZÁZADOS
Igen… Azt mondja, hogy a rakétaelhárító rakéták mellett előtérbe kerülhet a polgári védelem néhány olyan kérdése is, mint a robbanásbiztos óvóhelyek, a radioaktív csapadékmentes raktárak ügye, vagy az evakuálási tervek begyakorlása… És hát az újjáépítés…
FŐHADNAGY
Ebből pánik lenne…
SZÁZADOS
Ez sajnos nem tekinthető tisztán katonai kérdésnek… Ezek a gondok tucatnyi politikai és társadalmi, mi több, gazdasági problémával vegyülnek… Jelenleg mindez semmi esetre sem tartozik ránk… Bár egyes vonatkozásai…
FŐHADNAGY
Igen… Igen… Az a kérdés, hogy miből indulunk ki…? Lélektanilag nézzük az eseményeket, vagy a tényekkel számolunk?
SZÁZADOS
Szigorú tények állnak előttünk… A nukleáris támadófegyverek léteznek, és pillanatnyilag nincs arra semmi garancia, hogy egyszer, mondjuk tíz év múlva azokat egy elkeseredett helyzetben nem vetik be. Így nem elég felkészülni a katonai elhárításra, ellencsapásokra… A polgári lakosságra is gondolnunk kell… És ha teszünk valamit a lakosságért, nem veheti ezt zokon éppen a lakosság…
Nagy kattanás, a rexasztal órája lezárt.
SINKÓ HONVÉD
Lezárt az asztal, főhadnagy elvtárs…
FŐHADNAGY
Rakja el a golyókat és kész… Úgy látom, ezt maga nyerte…
Néhány golyó gurulása és koppanás.
…Bonyolult ügy… És nem tekinthető tisztán védelmi kérdésnek sem…
SZÁZADOS
Azt mondják, hogy Edward Teller nyilatkozott az egyik amerikai lapnak…
SZÁZADOS
Igen, Teller… Megcsinálta a hidrogénbombát, most pedig évi húszmilliárd dollárt kér a kormányától a polgári védelem céljaira…
SZÁZADOS
Nem hiszem… Ennyibe kerül nekik Vietnam…
FŐHADNAGY
Van azért ebben valami kísérteties… Nem is tudom…
SZÁZADOS
Az erkölcsi oldalára gondolsz?
FŐHADNAGY
Így is lehet nevezni… Azt mondta idáig mindenki, hogy az atomháború világkatasztrófát jelent… Lehet, hogy idáig ez akadályozta meg a háború kirobbanását… Félelem a teljes pusztulástól… A közös végzet elkerülhetetlensége…
SZÁZADOS
És a diplomácia… A bölcsesség… Az emberszabású hasznos javaslatok…
FŐHADNAGY
Igen… Igen… De mi történik, ha kiderül, hogy a nukleáris fegyverek ellen lehet védekezni… Csak le kell menni a pincébe és várni, aztán vigyázni az étellel, vízzel… Így az egész hasonlít már a hagyományos háborúkra, és a politikusok adott esetben majd nem éreznek megfelelő erkölcsi felelősséget…
SZÁZADOS
Értem… Ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot… Nagy az EMBER gondja… És mégis dönteni kell…
FŐHADNAGY
Egyelőre senki nem fogadta el egy esetleges atomháború gondolatát… De ha lehet ellene védekezni, ha kidolgozható az ellenszere… Csökken a félelem és…
SZÁZADOS
Az atomfegyvereket egyszer már szemrebbenés nélkül bevetették… Azt mondják Teller például ellenezte… És?… Bevetették! – De ne feledkezzenek meg a többi úrról sem. Van például egy Herman Kahn nevű pofa, aki mint az egyik amerikai háborús laboratórium tagja, kidolgozta az eszkaláció 44 lépcsőfokát… Most éppen azt sürgeti, hogy a tudósok készítsenek egy világpusztító gépet, amivel az Egyesült Államok háborús csődje esetén fel lehet robbantani a földet… Így állunk… Mondja honvéd, magának mi a véleménye Kahnról? Nem fél tőle?
SINKÓ HONVÉD
Tele van a világ vadmarhákkal.
FŐHADNAGY
Kahn egy tudós…
SZÁZADOS
Teller is az… Szilárd Leó is… De mit számít mindez azoknak a szegény ferdeszeműeknek, akik 1945. augusztus 6-án éppen Hirosimában voltak…?
FŐHADNAGY
És ott a békeharc…
SZÁZADOS
Sokat ér… Óriási erkölcsi erő.
Katonák állnak meg a rexasztal mellett és Sinkó honvédhoz fordulnak.
EGY KATONA
Szabad az asztal…?
SINKÓ HONVÉD
Szabad… Tessék a dákó…
Hallani, hogy kihúzzák az órát, majd elindulnak a golyók.
SZÁZADOS
Igen… Herman Kahn, ne felejtsék el ezt a nevet…
Csontgolyók koppanásai… Pohárcsengések távolról…. Halk, általános zaj.
Sinkó honvéd és a tizedes ismét a képernyők előtt ülnek. Figyelik a nyugati égboltot. A műszerek halkan búgnak. Búgásuk erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi… kertek alatt…
A műszerek zúgása eléri a maximumot. Amikor enyhül a zúgás, a katona tovább énekel.
…Három legény zabot arat… Azt hiszem, a pilóták is az első vonalban vannak…
TIZEDES
Is…? Akit az első hullámban bevetnek, nyugodtan holttá lehet nyilvánítani.
SINKÓ HONVÉD
A főhadnagy tegnap azt mondta, hogy békeidőben azok vannak az első vonalban, akik figyelnek…
TIZEDES
A főhadnagy…? Láttam, rexeztek.
SINKÓ HONVÉD
Igen… Nagy okos ez a főhadnagy… Azt mondta, lehet hogy nem is lesz háború…
TIZEDES
Világháború, nem…?
A műszerek zúgása fokozatosan ismét erősödni kezd.
SINKÓ HONVÉD
Igen, világháborút mondott… De meddig mehet ez így…?
A műszerek zúgása eléri a maximumot, majd lassan halkulnak.
TIZEDES
Tíz-húsz évig biztosan, és az alatt annyi minden történhet…
TIZEDES
Például eljutunk a holdra… Vagy a földre jutnak el valahonnan… A szovjet tudósok évek óta figyelnek már egy különös rádiójelet, ami a világűrből érkezik… Annyit már bebizonyítottak, hogy a rádiójelek mesterséges eredetűek, élőlényektől származnak… Képzelje el, ha egy szép éjszaka megjelenik itt néhány űrhajó, ellenséges érzelmű, sugárfegyverekkel felszerelt marslakókkal…?
SINKÓ HONVÉD
A földön kitörne a világbéke… De marslakók nélkül?
TIZEDES
Változik a világ… Ma már mindenütt beszélnek a demokráciáról, szocializmusról… Az elosztási viszonyokról…
TIZEDES
Az anyagi javak igazságos elosztásáról… Most már a nyugati országokban is előfordulnak államosítások… És még mi minden előfordul, ami húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt…
SINKÓ HONVÉD
Csakhogy a tudósok közben olyan fegyvereket találnak el, hogy az ember már nem is érti…
TIZEDES
A tudósok egyik része… A többi közben azt kutatja, hogyan lehet többet termelni a földeken, milyen élelmiszer- és energiatartalékok vannak a földön, vagy a tengerek mélyén…? Vagy a holdon…?
A műszerek zúgása erősödik, majd a kellemetlen kattogó hang is jelentkezik. A tizedes néhány pillanatig hallgat.
TIZEDES
Hasonló napunk lesz, mint a tegnapi…
SINKÓ HONVÉD
Úgy látszik… Sárpilisiiii kertek alatt… három legény zabot arat… Szegény pilóták… Nem tudom, nekik mennyit ér az életük…?
TIZEDES
Ezek az égen élnek… Ha egyszer majd nem repülhetnek, belehalnak… Tele van a világ kiszuperált pilótákkal, artistákkal, élsportolókkal… Legtöbbje megkeseredik… Romba dőlnek.
TIZEDES
Maga is romba dőlne… Az embernek mindig érezni kell, hogy amit csinál fontos, használ vele a népének vagy saját magának… Úgy szokták mondani, hogy értelme van az életének… Így vagyunk ezzel az őrséggel is.
SINKÓ HONVÉD
Gondolja, hogy ez tényleg az első vonal…?
TIZEDES
Az egyik legelső…
A műszerek most halkan, egyenletesen zúgnak. A folyosóról léptek zaja hallatszik, aztán az ajtó nyikordulása. Belép a főhadnagy.
FŐHADNAGY
Jó napot katonák! Mi újság?
SINKÓ HONVÉD
Jelentem főhadnagy elvtárs, minden rendben van… Semmi különös nem történt.
FŐHADNAGY
Látnak mindent?
SINKÓ HONVÉD
Igen, főhadnagy elvtárs, mindent látunk.
FŐHADNAGY
Jól van, honvéd, folytassa a munkát… És maga, tizedes?
TIZEDES
Jelentem, rend van az egész vonalon…
FŐHADNAGY
Kitűnő… Ha megengedik, egy kicsit én is szemügyre veszem a látóhatárt…
Székhúzás zaja hallatszik, és nyikorgás, ahogy a főhadnagy helyet foglal. A műszerek zúgása ismét erősödik.
SINKÓ HONVÉD
Sárpilisi… kertek alatt… három…
A zúgás eléri a maximumot, amíg a hang csökken, a honvéd feszülten figyel, aztán folytatja az éneket.
… legény zabot…
A hang elúszik… Majd fokozatosan erősödő elektronikus zene, mely hangulatával a technikai forradalom nagy korszakát reprezentálja.
A táska füle
Vízcsurgás, tányércsörömpölés. Az ajtóban zörren a kulcs. Kutyalihegés, vakkantás.
ÉVA
A konyhából, a vízcsobogáson át jön a hangja. Felraktad a buszra?
ÉVA
Utálom a nagyképű haverodat.
ILLÉS
Három éve nem láttam.
ÉVA
Azt hittem, meghív majd Stockholmba, hogy a Runeberg-kutatásodat végre befejezd.
Motozás nesze. Ajtónyitás.
ÉVA
Nem láttad véletlenül a postást?
ILLÉS
Éppen elkanyarodott az orosz házaknál, amikor Albin taxiba szállt.
ÉVA
Közeledik a hang, a tányércsörömpölés abbamarad, csak a víz csurog a háttérben. És te ezt ilyen nyugodtan mondod?
ILLÉS
Ha a fortissimo megnyugtat… Felordít. Elkanyarodott a postás!
A kutya csahol és kettőt vakkant.
ÉVA
Nem nyugtat meg. Elvitte a pénzünket ez a hülye bászli. Megőrülök. Én még ilyen postást nem láttam. Egyszerűen elfelejti bedobni a leveleket, elsétál a pénzünkkel ez az alvajáró. Miért nem integettél neki?
ILLÉS
A pénzünk úgy látszik nem érkezett meg.
ÉVA
A levelünk sem? Nekünk nem ír senki, nekünk nem jönnek meghívók?
ILLÉS
Néha elapadnak a dolgok. Vagy bent valahol gyűjtögetik. Amikor aztán beadom az ösztöndíjkérelmemet, előveszik a fénymásolatokat.
ÉVA
Minden elapad, a lektori pénz, a novellád ára, a levelek? Minden egyszerre? Pont, amikor legnagyobb a hőség, és kimehettünk volna a Tiborékhoz Gödre.
ILLÉS
Majd kimegyünk jövő héten. Néhány napig még kibírjuk pénz nélkül. Az angolszalonnából, amit a múltkor vettünk van még legalább egy fél tábla. Gondolom, liszt, bab, meg ilyesmi is akad.
ÉVA
Nem akad. Visszalép, elzárja a csapot és bevágja a konyhaajtó. Liszt talán egy rántásra elég, a babot az utolsó szemig belefőztem a gulyásba, az angolszalonna pedig legfeljebb kétujjnyi, esetleg három.
ILLÉS
Csodálkozva. Hogyhogy? A hét elején még alig hiányzott a táblából.
ÉVA
Úgy, hogy titokban eteted vele a kutyát.
ILLÉS
Ugyan kérlek, miért etetném titokban?
ÉVA
Diadalmasan. Hízelegsz neki.
ILLÉS
Talán a kutya hízeleg nekem.
ÉVA
Nem kedvesem, te hízelegsz a kutyának. Magad mellé akarod állítani. Azt képzeled, hogy majd összefogsz ellenem a Morzsival.
ILLÉS
Na de Éva… Miért akarnék ellened összefogni?
ÉVA
Mert sikertelen vagyok. Bármit csinálok, visszadobják.
ILLÉS
Békítően. A kozmikus bábjaidat elfogadták.
ÉVA
Véletlenül, de minden mást visszadobtak. És csak itt ülök, hisztizek, nézem, hogyan körmölöd össze a kajára valót.
ILLÉS
Rossz az egész megközelítésed. Én lektorálok, novellákat írok, bevezetőket, de nem azért hogy együnk. Én akkor is megírnám ezeket, ha semmit sem…
ÉVA
Ez a mi tragédiánk. Az eszményeidet a kutya sem tudja megenni.
ILLÉS
Éppen ezért farigcsálok neki egy keveset az angolszalonnából.
ÉVA
Idegesen felnevet. Nem fogod ellenem fordítani a Morzsit. Rájöttem a mesterkedésedre. Vedd tudomásul, hogy én is adok neki az angolszalonnából.
ILLÉS
Nahát… Mi akkor a baj?
ÉVA
Az a baj, hogy én nyíltan, egyenesen adok neki az angolszalonnából, te pedig titokban farigcsálsz neki.
ILLÉS
Mit csináljak, ha egyszer szereti. Csak leül elém és néz rám a hűséges barna szemével, néz, és én már tudom, hogy mit szeretne…
ÉVA
Néz rád, néz rád és felzabálja előlünk az egész angolszalonnát.
ILLÉS
Ha ennyire elfogyott az angolszalonna, akkor ezt a Morzsinak is meg kell értenie. Fogadjuk meg, hogy nem adunk a kutyának külön falatokat. Se te, se én. Csak akkor kap belőle, amikor mind a hárman eszünk.
ÉVA
Jó, és akkor nem te adod neki az angolszalonnát, hanem ketten együtt adjuk.
ILLÉS
Jó, majd ott állok a közeledben, amikor megszalonnáztatod.
ÉVA
Ha nem adod oda az utolsó ötvenesünket a házmesternének, cigarettát legalább vehetnénk.
ILLÉS
Megütközve. Cigarettánk sincs?
ÉVA
Főleg cigarettánk nincs. És persze az utolsó főzet kávénkat is megitta Waller Albin a híres diplomata, aki a kisujját sem hajlandó megmozdítani a régi barátaiért.
ILLÉS
Tíz dobozzal szoktál venni, ha pénz jön.
ÉVA
De nem jön pénz, s az utolsó öt cigarettámat elszívta Waller Albin, aki arra sem képes, hogy a szar, penészes vendégszobájukat két hétre odaadja neked. A fontos elvtársak gyermekeit raktározza a stockholmi szobában, és nem a Runeberg-kutatót.
ILLÉS
Ugyan Éva, eltúlzod a dolgot. Albin egy jópofa srác, olyan, mintha nem is lenne diplomata.
ÉVA
Indulatosan, majd iróniába váltva. Na éppen ez az. Az összes elvtárs-gyerek ezt mondja otthon: „Az Albin, vagy nekik nyilván már Ali… Az Ali olyan jópofa srác, mama, mintha nem is lenne diplomata. Mindent szerzett, elintézett… Ha itthon jár, meg kellene hívnunk… Meghívni? Ez azért túlzás, morcog majd a tetőtől talpig elvtárs, de úgy látszik megbízható ember. És egy ilyen megbízható ember kell majd nekünk… Ha végleg hazajön, azonnal keresünk neki egy… egy… egy…” – Szarnak ezek Runebergre.
ILLÉS
Éva, ezek nem tudják ki volt Runeberg.
ÉVA
Mi sajnos a Morzsival már tudjuk.
ILLÉS
Mit csináljak? Finnes voltam az egyetemen. Arról én nem tehetek, hogy a finnek romantikus nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg svédül írt.
ÉVA
Ha Mika Waltariról írsz, már rég túl vagy az egészen.
ILLÉS
Mindenki Mika Waltariról akart írni. Kevés bennem a csordaszellem.
ÉVA
Ó, bocsánat… Majd elfelejtettem, hogy Waller Albin, meg te úri gyerekek vagytok. Siófok, lawn tenisz… Lófing… Luv-csata, vitorlásverseny…
ILLÉS
Keszthelyen érettségiztünk a premontreieknél… Ott volt a mi vízisporttelepünk és amiről meséltem, a vitorlázások. Télen a jéghoki. Mert minket még tornaórán megtanítottak úszni…
ÉVA
Közbevág. Evezni, vitorlázni és zsebhokizni. És ezért nincs nekem pénteken délután egyetlen szál cigarettám sem.
ÉVA
De ezért, mert az úri gyerek a házmesterné kötényébe hullatta az utolsó ötvenesünket. Pedig azt a semmi kis szénport én is feltakarítottam volna az utcáról. Alighogy elmentek a szenesek, már indultam a söprűvel és a lapáttal, de ez a markotányosnő megelőzött.
ILLÉS
Már engedj meg, a főiskolai diplomáddal…
ÉVA
A lócitromot is összesöpröm, de a Kurázsi mama lecsapott a szénporra. Ismer téged. Tudta, hogy odalököd a család utolsó ötvenesét.
ILLÉS
Na de kérlek, ha a házmester a te szenesembereid után feltakarítja az utcát, jár neki a borravaló. A társadalmi együttélésnek vannak evidenciái.
ÉVA
De én már vittem a lapátot…
ILLÉS
Gyorsabb volt. Elhagyta a férje, aztán a lánya is. Kellett neki az ötvenes.
ÉVA
Egy húszassal is boldog lett volna, de a te úrifiúi allűrjeid…
ILLÉS
Én feladnám ezt az úrifjúzást. Szegény apám, igaz hogy ügyvéd volt, de bérelt házakban laktunk, s az anyám maga mosta a szennyesünket. Míg nektek Csongrádon saját házatok volt, földek, gyümölcsösök. Ott folyt el a Tisza a szoknyád alatt, de nem tanultál meg sem úszni, sem evezni.
ÉVA
Az én apám csak vasutas volt.
ILLÉS
Vasutas… Vasutas… Nem ez a baj. Tudott úszni az apád?
ÉVA
Nem tudott. De ennek mi köze…
ILLÉS
Hangosabban. Ez a baj! Járkálni kezd. Már az apád sem tudott úszni, és most járatod a szádat. Egész generációk nem tudnak úszni. És aki véletlenül megtanult, az a hibás! Az egy torz, társadalomellenes figura! Tud úszni a piszok? Vitorlázott? Kivégezni! Guillotine alá az ilyent! A jó magyar ember nem tud úszni, nem tud…
ÉVA
Érdes, fölényes hangon közbevág. Te, lehet, hogy én téged tökön rúglak? Nincs a házban egyetlen szál cigaretta sem. A Morzsival titokban feletetted az angolszalonnát és a tetejébe még le-föl sétáltatod az agyalágyult ideológiádat?!
ILLÉS
Pardon, madame. Egy pillanat az egész.
Léptek, kulcszörgés.
ÉVA
Megszeppen. Hová mész, Illés?
ILLÉS
A házmesternőhöz. Visszakérem az ötvenesünket.
ILLÉS
Megmondom neki, hogy elfogyott a cigarettánk.
ILLÉS
Megáll az ajtóban. Miért ne tehetném?
ÉVA
Ebben a házban még a kalauzoknak is biztosabb az egzisztenciája, mint a mienk.
ILLÉS
Visszalép az ajtótól. Ez természetes, de nem ők tehetnek róla. Runeberg pedig az én magánügyem, főleg a Szalamisz királyai és Runeberg útja Porvoóba.
ÉVA
Bocsánatkérően. Félreértettél Illés, én nem akarok már cigarettázni. Nincs cigaretta, hát istenem. A cigarettán már nem múlik semmi. Runeberget is meg kell csinálnod. És a pénz is megjön majd a jövő héten. Runeberget pedig tényleg…
Morog a kutya, majd nyüszíteni kezd.
ÉVA
Hallod? Runeberg megírását még Morzsi is helyesli.
A daxli mérgeseket vakkant. Ingerülten, acsarkodva morog.
ILLÉS
Lépések. Mi baja ennek a kutyának?
ÉVA
Csodálkozva. Arra a táskára morog. A cserépkályha mellett egy fekete diplomatatáska áll.
ÉVA
Ez Waller Albin táskája lehet… Itt felejtette.
ILLÉS
Érthetetlen… Albin mindig nagyon precíz volt. Az esernyőjét például…
ÉVA
Halkabban. Egy diplomata nem veszti el a táskáját, legfeljebb… Készakarva ottfelejti valahol… Miről beszéltünk eddig?
ILLÉS
Miért? Csak nem gondolod, hogy lehallgatnak? És éppen Albin táskájába rakták volna a fülüket? Abszurdum.
ÉVA
Halkabban kedvesem… Ennek a táskának füle van.
Kutyamorgás és vakkantás.
ILLÉS
Csak nem tételezed fel Albinról, hogy… Egyébként is. Mik vagyunk mi a szemükben? Senkik. Kis művészkedő patkányok… Képtelen vagyok elhinni Albinról, hogy…
ÉVA
Pssssszt… Halkabban kedvesem. Gondolkodjunk.
ILLÉS
Hiába pisszegsz, ha magnó van benn, akkor a pisszegésedet is felveszik.
ÉVA
Ez a táska rémületes. Egyszercsak itt feketedik a szobánkban. Mozog bent valami vagy serceg. A kutya észrevette. Nyissuk ki. Nyissuk ki és…
ILLÉS
Ugyan kérlek… Ez lehetetlen. Egy másik ember táskáját mi nem nyithatjuk ki.
ÉVA
Gondolod, hogy felrobban?
ILLÉS
Albinról ilyesmit nem tételezek fel.
ÉVA
Ha kinyitnánk, azonnal látszana hogy mi a helyzet. Forog bent egy magnó, vagy egyáltalán… Mi a fenének jött ide ez az Albin?
ILLÉS
Talán éppen erre kíváncsiak, hogy kinyitjuk-e? Ha kinyitjuk, leveszik a táskáról az ujjlenyomatunkat. Ellenőrizni akarnak bennünket, mert útlevelet kértünk.
ÉVA
Suttogva. De kik akarnak ellenőrizni?
ILLÉS
Kik, kik? Meghülyültél?
ÉVA
Mindegy mit csinálunk, felhasználják ellenünk.
ILLÉS
De hát mi közünk hozzájuk?
ÉVA
Nekünk semmi. Ők viszont úgy gondolják, hogy belemászhatnak az életünkbe. A Waller tulajdonképpen mit akart?
Morog a kutya.
ILLÉS
Azt mondta, hogy elromlotta Volkswagenje, aztán átszállt egy taxiba. És mivel mi a közelben voltunk, beugrott hozzánk.
ÉVA
Valamilyen címet firtatott, nem?
ILLÉS
Amíg a babgulyást melegítetted, elkérte a Koronics Feri címét. Az is velünk járt.
ÉVA
Mit csinál ez a Koronics?
ÉVA
A te Waller Albinod egy hétemeletes szemét. Nem elég, hogy megzabálta a babgulyásunkat, a táskáját is letámasztotta a cserépkályhánk mellé. Itt hagyta, mint egy aknát.
ILLÉS
Halkabban… Minden behallatszik a táskába.
ÉVA
Hirtelen feldühödve. Le van szarva a táskája és külön a magnetofonja is. Felzabálta a babgulyásunkat és közben még sajnáltatta is magát! Gúnyosan utánozva. – „Gyerekek, már belehalok a kaviárba… Örökké rák, lazac, összevissza fagyasztott halak. Kibírhatatlanok a fogadások. Ezzel a babgulyással megmentitek az életemet.”
ILLÉS
Hozott két üveg francia Beaujulais-t.
ÉVA
Tényleg… Ha a bor a táskájában volt, akkor itt kinyitotta. Mi volt a táskájában? Neked látnod kellett.
ILLÉS
Nem emlékszem rá. Nem tudom, honnan vette elő a bort.
ÉVA
Ha ide hozta a bort, akkor aligha döglött volna be a Volkswagenje… Ha máshová indult, akkor viszont nem értem, miért jött ide? Neked kellene tudnod, Illés! A te barátod. Mi a fenét akart ez itt?
ILLÉS
Nem tudom… Itt ültünk veled és vártuk a postást. De a bászli nem jött. Aztán csengettek és bejött Waller Albin.
ÉVA
Tudod miért vagy nekik gyanús?
ILLÉS
Valamilyen félreértésről lehet szó.
ÉVA
Runeberg miatt. Beleírtad a kérvényedbe. Azt hiszik, hogy ez a Runeberg valójában tábornok, vagy acélgyáros. Nincs ebben a vezetésben senki, aki elhiszi neked, hogy egy 19. századi finn költő után kajtatsz északon. Ezek nem hiszik el, hogy létezik költészet, emberség, hazaszeretet. Ezek…
ILLÉS
Halkabban… Waller Albinról nem tételezem fel, hogy a kezükre ad.
ÉVA
Szemét dolog, amibe Waller Albint belerántották. De jó nagy szar ez a te Waller Albinod is.
ILLÉS
Kiabálj csak. Mindent hallott a táska füle. Az útlevelünket akár örökre zárolhatják.
Morog, majd vakkant egyet a kutya.
ÉVA
Egyék meg és fulladjanak meg tőle! Aljasság! Betörnek a gyanútlan emberek életébe. Kinek ártottunk mi? Mit akarnak tőlünk?
ILLÉS
Gyere ki a konyhába, akarok valami fontosat mondani.
ÉVA
Nem megyek. Előbb befejezem a felvételt. Ezen a szalagon még van legalább öt perc. Kedves lehallgató elvtársak! Nyalják ki a seggemet a csongrádi piactéren! Te pedig Illés, végignézheted.
ILLÉS
Azt hiszed hogy én félek tőlük, mert ki akarok menni Svédországba Runeberg miatt? Én már nem akarok kimenni. Semmit sem akarok. Tőlem meg is dögölhetnek.
ÉVA
Valami vastagabbat mondj nekik, mert ezt nem értik!
ILLÉS
Waller! Figyelsz? Hiába játszod az eszedet a diplomáciában! Hiába hencegsz Kenéz Jutkával. Ott voltam, amikor a Kék Szalag után Plek Elemér megkefélte a hajójában. Én is fogdostam a mellét a Ligetben. Mesélhetnék. De előbb be kell iratkoznod hozzám!
ÉVA
Disznó! Szégyelld magadat.
ILLÉS
Te biztattál, hogy valami vastagot mondjak.
ÉVA
Mást mondj nekik. A Kenéz Jutka melle ezeket nem érdekli.
ILLÉS
Szarok! Ellopjátok a pénzt! Mindent elherdáltok! Utálom a sárgaborsó-főzeléket. A Morzsi is utálja. A bádogtányért és a bádogkanalat is utálom. A Morzsi utálja a cserebogarat és a karalábét!
Morgás, vakkantások.
ÉVA
Fogd meg, Morzsi! Harapd meg őket! Kapd el a magnójukat!
Ugatás, kutyaacsarkodás, a feldőlő táska zaja.
ÉVA
Harapd, Morzsi, tépd szét a mikrofonjukat!
ILLÉS
Nekibátorodva. Minek szarakodunk ezzel a táskával? Dobjuk ki az ablakon és kész.
A bejárati ajtón kétszer csengetnek.
ÉVA
Na, visszajött ez a nyavalyás postás. Tudtam, hogy megjött a pénzünk. Olyan intuícióm van, hogy ahhoz órát lehet igazítani. Te pedig itt hisztériázol. Nincs benned semmi optimizmus. Mennyit adjak neki?
ÉVA
Lépések nesze. Adok neki egy harmincast, hogy legközelebb idetaláljon.
Kulcszörgés, ajtónyikordulás.
WALLER ALBIN
Halló! Azt hiszem itt felejtettem nálatok a táskámat.
ÉVA
Átkiáltva a vendég feje felett. Illés, a vendégünk itt felejtette a micsodáját.
WALLER ALBIN
Te, én itt valahol a kályha mellett hagytam a diplomatatáskámat. Meghökkenve. A szentségit! Mit csinál a táskámmal ez a kutya?
ILLÉS
Kérlek, mi itt gyanútlanul ültünk Évával és cigarettáztunk. És egyszercsak a kutya a szájában elénk hozott egy hangfoszlányt. Mi mondtuk egyébként öt perccel korábban, és a kutya idehozta. Ha most nem csengetsz be, ez a hülye kutya még képes, és idehozza az egész beszélgetésünket. Mondták, hogy ne vegyek daxlit, mert ezek infantilis kutyák. Neked milyen kutyád van? Egyébként foglalj helyet.
WALLER ALBIN
Értem… Kinyitottátok a táskámat.
ILLÉS
Nem nyitottuk ki. Csodálkozom, hogy ilyesmit feltételezel rólam.
WALLER ALBIN
És a hangfoszlányok?
ÉVA
A kutyát kellene megkérdezned. Ő hozta ide a hangokat.
WALLER ALBIN
Ezek szerint kinyitottátok a táskámat és beletettetek valamit.
ILLÉS
De Albin, hogyan lehet ilyent feltételezni?
WALLER ALBIN
Akkor hogyan hozta ide a daxli a hangfoszlányokat?
ÉVA
Ezzel a kutyával már voltak gondjaink. Néha megmagyarázhatatlan dolgokat produkál. Illés sajnos nem foglalkozik vele, mert belebújt az ő Runebergjébe.
WALLER ALBIN
Szerintem beletettetek valamit a táskámba.
ILLÉS
Eszünkbe sem jutna ilyesmi. Nyisd ki és nézd meg, hogy mi van a táskádban.
WALLER ALBIN
Hát ezzel én most nem vacakolok. Itt hagyom inkább.
ILLÉS
Nyisd ki és nézd meg mi van benne. Ez a legegyszerűbb.
WALLER ALBIN
Egyébként tudom, hogy a Ligetben csókolóztál a Jutkával.
ILLÉS
Hogy jön ez most ide? Hallgatóztál?
WALLER ALBIN
Bevallotta… De arról, hogy fogdostad a mellét, mélyen hallgatott. Koronics készíti el a periratomat, elválok Jutkától.
ILLÉS
A pszichológiai kiindulópontot vizsgálva, minden hipotézis érdekes.
WALLER ALBIN
Ez nem hipotézis, bár a világ körülöttem irracionális. Az is lehet, hogy hazudsz.
WALLER ALBIN
Nem félek, csak megsértődtem. Velem így nem szokás beszélni.
ÉVA
Szegény Albin, lehet, hogy nincs humorérzéked?
WALLER ALBIN
Nektek van? Amíg elmentem, beletettetek valamit a táskámba.
ILLÉS
Légy szíves, nyisd ki a táskádat. Nézzük meg, mi van a belsejében.
WALLER ALBIN
Nem nyitom. Itt volt nálatok tizenöt percig. Ez bizonyos értelemben nagyon hosszú idő! Szinte örökkévalóság. Miért nem nyitottátok ki?
ILLÉS
Most nem erről van szó. Nyisd ki és mutasd meg, hogy mit tettünk bele a táskádba.
WALLER ALBIN
Majd kiderül… Az ujjnyomaitok már rajt vannak. Más nyomok is.
ÉVA
Nyomok, nyomok, tevenyomok. Megvizsgáltathatod a kutya ujjlenyomatait. A táskád kizárólag a Morzsit hozta izgalomba.
WALLER ALBIN
És a házmesternét. Most hogy visszajöttem, valóságos szájmenése támadt. Mit is mondott? Ja, igen azt mondta, hogy te úriember vagy, mert adtál neki ötven forintot. De a feleséged egy kis liba. Irigyli az ő vacak ötvenesét.
ILLÉS
Nem tartóztatlak, Albin. Örültünk volna, ha maradsz, de megértjük, hogy sietned kell.
Székreccsenés, cipő csúszása a parketton.
WALLER ALBIN
Na… Na… Megőrültél?
ILLÉS
Nagyon örültünk a szerencsénknek, sajnálom, hogy ilyen sietve távozol…
Lökdösődés zaja. Valaki nekiesik az ajtónak. A kutya felugat.
WALLER ALBIN
Végeztél magaddal, Illés. Az életben nem teszed be a lábadat Svédországba, de Finnországba sem, azt garantálom!
ILLÉS
Kézcsókom a nagyságos asszonynak.
A kutya acsarkodik, ugat.
WALLER ALBIN
Mars, te rohadt dög! Mars, mert belédrúgok!
ÉVA
De Albin… Nem ismerek rád. Egy ilyen finom úriember… Csupa lazac, kaviár, majomgeci…
Kocsiajtó-csapódás, az utcán felbúg egy taxi motorja. Bent boldog kutyavakkantások.
ILLÉS
Ekkora marhát én még nem láttam.
ÉVA
Te Illés, mi van akkor, ha a táskájában tényleg volt egy lehallgató készülék?
ILLÉS
Akkor le vagyunk hallgatva.
ILLÉS
Semmi. Szarakodnak. Nem adnak útlevelet. Beírják a kartonunkra, hogy ellenségei vagyunk a népi demokráciának.
ÉVA
De mi nem vagyunk ellenségei a népi demokráciának.
ILLÉS
Hiába nem vagyunk, ezek ragaszkodnak a rögeszméikhez.
ÉVA
Úgy viselkednek, mint az elmebetegek.
ILLÉS
Lehet, hogy csak megjátsszák, de az is lehet, hogy tényleg elmebetegek.
ÉVA
Ha nem dumálsz összevissza, lehet, hogy az Albin meghív Svédországba. Akkor befejezhetted volna a Runeberg-tanulmányodat.
ILLÉS
Ezeket nem érdekli sem a Runeberg-Petőfi, sem a Runeberg-Lamartine, vagy a Runeberg-Keats párhuzam, nem beszélve Lermontovról, Mickiewichről vagy Puskinról. Ezek csak úgy vannak, mint marhaszar a réten.
ÉVA
Értem. Karrier nyet, cigaretta nyet, Gödre kimenni Tiborékhoz nyet. Mi legyen akkor? Várjuk még a postást, vagy egyszerűen csak reszkessünk Albin poloskáitól?
ILLÉS
Reszkessünk, de csak mértéktartóan, vagy részegen. Megmaradt egy teljes üveg Beaujolais. Ezt én megkóstolom.
ÉVA
Van rajt egy furcsa jel. Szerintem megmérgezték.
ILLÉS
Feláldozom magamat.
ILLÉS
Ekkora áldozatot nem kívánhatok tőled. Az is elég, ha én egyedül halok bele a mérgezésbe.
Dugócuppanás, borcsobogás.
ILLÉS
Mint a másik üveg, amit megittunk a babgulyás után.
ÉVA
Nem kívánom a bort, de azért megkóstolom… Kortyolás. Te, ez egészen jó.
ILLÉS
Albin azért erre ad…. Lehallgat bennünket, feljelent, de szar bort nem hoz ide. Éljen Waller Albin, a besúgó diplomata!
ILLÉS
A holnap még nagyon messze van. Addig még sok minden történhet.
ILLÉS
Szerintem semmi. De az legalább nagyon drámaian történik, s a színházi szcenikusok beleadják minden tudásukat.
ÉVA
Bortól megengesztelődve. Te, ez az Albin tulajdonképpen egészen tűrhető fej.
ILLÉS
Hát persze, hogy tűrhető, szinte vezetésre termett. Nem csöpög a taknya, tud hallgatni, fehér ingeket hord.
Összecsendülnek a poharak majd három élénk kutyavakkantás hallatszik.
Az író és a zsaroló
Írógépkattogás. Kávékevergetés, a kanál halkan cseng a pohár oldalán. Szürcsölés nesze, forró a kávé. Rosszkedvű nyögés, szuszogás. Újra kattog az írógép.
ARTÚR
Halkan mondja, mormolja, amit belever a gépbe. „Mi az, már leszállt a párizsi gép? Az előbb nekem még azt mondták, hogy két órát késik. Ki akartam eléd menni… Másik járattal jöttem. Mi ez a gyászzene, meghalt valaki?”
Búg a telefon. Abbamarad a gépelés. Rosszkedvű nyögés. Székhúzás.
ARTÚR
Megadóan. Dolánszky.
TELEFONHANG
Marton vagyok…
ARTÚR
Szervusz Laci, már éppen akartalak hívni. Honnan beszélsz, a színházból?
TELEFONHANG
Mindjárt kezdem a próbát, de előtte még szeretnék tisztán látni ebben az államtitkár ügyben.
ARTÚR
Te, neked nincs egy ilyen furcsa nyomás a gyomrod és a mellkasod között?
ARTÚR
Átdolgoztam az éjszakát, de közben állandóan éreztem egy ilyen furcsa nyomást a gyomromban. Azt hiszem, gyomorvérzésem van.
TELEFONHANG
Hívd ki az orvost.
ARTÚR
De az is lehet, hogy melegfront jön. Én már ezerháromszáz kilométerről megérzem, ha közeledik valami az agyam és a bordáim felé.
TELEFONHANG
Ide figyelj, Artúr, neked nem az a bajod, hogy jön a melegfront. Az a bajod, hogy elakadtál a darabbal. Meghülyültél, kipusztult a szürkeállományod és nem jut eszedbe semmi.
ARTÚR
Nahát, ezt kikérem magamnak. Ha ezt az arroganciát sejtem, eszembe sincs téged felhívni.
TELEFONHANG
Én hívtalak fel, Artúr.
ARTÚR
Az mindegy… Kaptatok egy zseniális darabot, de nem tűzitek ki, hanem a szerzővel futtattok még két-három felesleges kört, hogy megizzadjon, letörjön, megutálja az életet.
TELEFONHANG
Kitűztük, de a színházi főosztály még nem nyilatkozott.
ARTÚR
Hogyhogy nem nyilatkozott? Kezdik újra az üldözésemet?
TELEFONHANG
Dehogy, csak lassúak. Alva dolgoznak. Így neked is maradt időd a végleges megoldásokhoz.
ARTÚR
Sértetten. Ez a darab véglegesebb már nem lehet.
TELEFONHANG
Megcsináltad azt az államtitkár mókát?
ARTÚR
Ezen dolgoztam egész éjszaka. Betegen. Éva szerint a halálba akartok hajszolni.
TELEFONHANG
Na, olvasd el.
ARTÚR
Telefonba? Jobb lenne, ha délután találkoznánk a klubban és átbeszélnénk az egészet.
TELEFONHANG
Szóval nincs meg.
ARTÚR
Mondom, hogy egész éjszaka ezen dolgoztam, négy erős fekete, hajnalban két aszpirin. Fehér verejték borította a homlokomat.
TELEFONHANG
A whiskytől én is izzadok, próbáld meg hígítani, mint Churchill. Na, felolvasod?
ARTÚR
Persze hogy fel, azért írtam. Hánykor legyek a klubban?
TELEFONHANG
Délután amerikaiakkal tárgyalok.
ARTÚR
Amerikaiakkal? Amerikaiakkal tárgyal a nagy Marton! Rögtön belecsinálok a szocialista gatyámba!
TELEFONHANG
Na, felolvasod vagy nem? Kezdenem kell a próbát.
ARTÚR
Na jó, hát akkor ülj le és figyelj. Olvasom. Megköszörüli a torkát, sóhajt. Az államtitkár a zongora mellett ül és Beethoven Sors szimfóniájából az Allegro con brio-t játssza. Mögötte kinyílik a szalon ajtaja és belép, beviharzik csinos, nagyon elegáns felesége. Asszony: Te itt zongorázol? Számonkérően. Azt hittem, bent vagy a minisztériumban. Államtitkár: Mi az, már leszállt a párizsi gép? Az előbb nekem még azt mondták, hogy két órát késik. Ki akartam eléd menni. Asszony: Másik járattal jöttem. Mi ez a gyászzene, meghalt valaki?
Csend támad, papírok zizegnek.
TELEFONHANG
Ennyi, vagy még keresgélsz valamit?
ARTÚR
Ennyi van gépben, a többi jegyzet. Beleolvassak?
TELEFONHANG
Letargikusan. Ha egy mód van rá, akkor ne.
ARTÚR
Sértetten. Nem tetszik ez a jelenet?
TELEFONHANG
Borzalmas. Megölöd a színházat, a színészeket, engem is.
ARTÚR
Felháborodottan. Én ölöm meg a színházat? Kilenc sikeres darabom ment az országban, ebből négy nálatok. Hármat megvettek nyugaton. Én ölöm meg a színházat, amikor én vagyok a színház?!
TELEFONHANG
Te, te ölöd meg! Ez egy kommunista államtitkár, nem?
ARTÚR
Bent van a darabban.
TELEFONHANG
A kommunisták nem zongoráznak, főleg nem az Allegro con brio-t játsszák, amikor megjön a butikos feleségük Párizsból.
ARTÚR
Nem? Hát mit csinálnak akkor? Talán trombitálnak?
TELEFONHANG
Mit tudom én… Te vagy az író. Neked kell tudni, hogy mit csinálnak a kommunisták. Talán frakcióznak, határozatokat hoznak, vadásznak, börtönbe zárják egymást, kiszabadulnak, de nem zongoráznak. Esetleg…
ARTÚR
Reménykedve. Mi esetleg?
TELEFONHANG
Esetleg tangóharmonikáznak.
ARTÚR
Jó vicc… Ki áll neki egy szalonban tangóharmonikázni? Különben is, ez egy jobb ember. Diplomás az új generációból.
TELEFONHANG
A te államtitkárod nincs rendesen kidolgozva. Ez az államtitkár nem egy igazi kommunista.
ARTÚR
Benn van a darabban, már az apja és a rokonai is részt vettek a mozgalomban. Ez egy mai tipikus kommunista.
TELEFONHANG
Ne áltasd magad, Artúr. A te államtitkárod nem kommunista. Inkább csak egy beszart technokrata, aki szeretne tisztességes lenni, de nem mer, mert retteg az elvtársaitól.
TELEFONHANG
Ez nem jön ki a figurából, a darabból sem. Ha ez neked kommunista, akkor rosszul van megírva.
ARTÚR
Még két perc, és kideríted, hogy nem tudok írni.
TELEFONHANG
Ugyan Artúr, ha mindjárt felkapod az iszapot, akkor nem tudunk dolgozni. Az a négy darab, ami nálunk ment, sikert hozott neked. Jó darabok voltak. De mindegyiken dolgoztunk egy kicsit a próbák előtt.
ARTÚR
Most is megcsináltam amit kértél.
TELEFONHANG
Öregem, ülsz ott abban a rohadt betonketrecben és zongoráztatod a kommunista államtitkárt. Röhej.
ARTÚR
Jó, kidobom belőle a zongorát… De mondd meg nekem Martonkám, minek ez az egész?
TELEFONHANG
Mert a te második felvonásod mindig leül.
ARTÚR
Mi az, hogy leül? Ezt kikérem magamnak!
TELEFONHANG
Leül öregem, megroggyan. Nincs bent erő és izgalom. A párbeszéd érdektelen, a színészek lötyögnek. Fel kell robbantani ezt a bágyadt csendéletet.
ARTÚR
Keserűen védekezik. A harmadikban megkeményedik minden, összerántom az egész darabot.
TELEFONHANG
De a másodikban csak lötyögnek a szereplőid. Megjön a nő Párizsból és megy ez a langyos butikos szöveg. Ez semmi.
ARTÚR
Ezt eszi a közönség. Közben vívódik az államtitkár, de a felesége oda sem figyel rá. Mit csináljon, ha ellene szegül a határozatoknak és lapátra teszik? Mehet vissza az üzembe beosztott mérnöknek… Se kocsi, se villa, se Párizs.
TELEFONHANG
Kevés. Üres a színpad, Artúr. Tátog, mint egy fuldokló bálna. A színészek mozgása esetleges, lötyögnek. Fel kell robbantani a második felvonás elejét.
ARTÚR
Martonkám, én téged robbantalak fel. Egy rohadt sort sem írok a második felvonáshoz. Ha nem tetszik, bontsátok fel a szerződést.
TELEFONHANG
Akkor nem lesz bemutató.
TELEFONHANG
Nem éled túl, Artúr, mert dohányod sem lesz. És akkor doktor Halász Évát nem tudod elvinni Olaszországba. Doktor Halász Éva elcsodálkozik, hogy a nagy Dolánszky Artúr leeresztett, mint egy kopott festésű, lyukas luftballon.
ARTÚR
Egyetlen sort sem írok!
TELEFONHANG
Kár… Makay Éva már megtanulta a butikos úrinő szerepét. Imádja a figurát. Az árnyalását veled akarta megbeszélni. Azt mondta, hogy… De ez már úgyis mindegy, ha nem lesz bemutató…
ARTÚR
A Makay Éva tudja a szerepet?
TELEFONHANG
Szervusz Artúr, kezdődik a próbám.
Megszakad a vonal. Hosszan foglaltat jelez.
ARTÚR
Letargikusan a néma telefonba. Dögölj meg!
Koppan a telefonkagyló, ahogy leteszi. Kis csend, majd léptek nesze.
ARTÚR
Ingerülten, sértett gőggel. Leül a második felvonásom! Röhej! Nem is leül. „A te második felvonásod mindig leül!” Mindig! Megroggyan… Azért ment kétszázszor a tavalyi darabom. Roggyantan, mankóval. A színészek verekedtek a szerepekért. Hazudik… A színházi főosztály megkezdte az államtitkárom szétfűrészelését. Elvtársak, egy kommunista államtitkár nem ilyen. Elvtársak, nem ilyen az elvtárs. Egy elvtárs az elvtárs. A Marton meg lapít, nem meri megmondani, hogy mi folyik a kulisszák mögött. És akkor én ölöm meg a színházat, én, akit a színház már régen megölt. Persze bemutatják, ez sokkal inkább az ő üzletük, mint az enyém. Ha Makay már tudja a szerepet, akkor bemutatják. Ha csak százhússzor elmegy, akkor az, az hát Kanadába nem, de valahová azért elutazhatunk a nyáron.
Léptek, szekrénynyitás nesze.
ARTÚR
Most kellene egy korty whisky, de eldugta. Vagy bevitte magával a kórházba? Képes rá. Hogy lehet így írni?… Őrület, tönkretettem az életemet… Őrültség volt bemenni a kórházba. Ha akkor nem megyek be, nem kerülök az Éva karmaiba. Most van neki egy író férje, és ez jól hat az ő köreiben. „Képzeljétek, az Artúr bemutatóján ott volt a miniszterelnök és a szünetben bejött a páholyunkba. Artúr bemutatta neki a szereplőket.” Van egy írója, nekem pedig van egy orvosnőm. – „Dolánszky vagyok, kezit csókolom, Halász doktornőt keresem… Vizit van?… Legyen szíves átadni egy üzenetet…” – Borzalom.
Becsapódik egy szekrényajtó, valami kis polc, vagy váza feldől. Ajtó nyílik, a konyhából jönnek a hangok, majd újra a szobából.
ARTÚR
Hová az anyja istenébe tette a whiskyt? Egy ekkora szar lakásban hová lehet eldugni egy üveget?… Nem kellett volna elválnom Kláritól. Jól főzött, mindennek megvolt a helye. A szekrényben ott sorakoztak az üvegjeim. És micsoda húsleveseket tudott a Klári főzni… Azok a benne főtt húsok a karajcsonton… Uram isten… Nyög, cuppog. Vagy például Jutkától miért kellett nekem elválnom? Igaz, hogy Jutka nem tudott főzni, vendéglőkben ettünk, de legalább békén hagyott. Miért váltam én el Jutkától? De legalább azt tudnám, hogy miért vettem el? Miért vettem el ezeket a nőket feleségül? Őrület, ami itt van, eldugják a whiskymet. Miért vettem ezeket én feleségül?
Dünnyögés, székhúzás. Majd bizonytalanul kattogni kezd az írógép.
ARTÚR
Ez is rossz. Nem tudok írni. Miért kell nekem írni? Ülök itt a betonketrecben, amit errefelé lakásnak hívnak, és töröm a fejemet. De nem jut eszembe semmi. Ha nem lenne ez a rohadt darab, akkor most lent úszkálnék a Lukácsban. Esetleg beülnék egy vendéglőbe és azt mondanám a pikolónak, hogy fiacskám, hozzon nekem fogpiszkálóra tűzve két karika ringlit és egy pohár sört. De a vendéglőkben már nincs pikoló és nincsen ringli. Csak betonlakás van, Marton, színházi főosztály, és doktor Halász. Tönkretettem az életemet.
Kattogni kezd az írógép.
ARTÚR
Mormogva, szinte diktálja magának. Az államtitkár csüggedten nézi poros, régi tangóharmonikáját, amit a felesége a gardrób aljára zárt. Tönkretettem az életemet. Nem érdemes élni… A harmonikából bizonytalan hangok jönnek elő, mintha macska nyávogna valahol.
Abbamarad a gépelés. Székhúzás, majd járkálás nesze.
ARTÚR
Ironikusan. Ha nektek tangóharmonikás államtitkár kell a valóságos establishment helyett, legyen tangóharmonikás. Tőlem akár a Popeye a tengerészt is nyektetheti a herflijén.
Megszólal a bejárati ajtó csengője. Hosszan csenget valaki. Abbamarad a járkálás.
ARTÚR
Na tessék… Ha kinyitom, betolakszik valaki, ha nem, később kiderül, hogy a postás hozott pénzt valahonnan. Kis pénz lehet… Honnan jár nekem kis pénz? Talán egy tárca valamelyik újságban? Utánközlés? Nyilatkozat? Nem nyilatkoztam… Közreműködés a tévében? Mikor jártam én a tévében? Lehet, hogy futná egy üveg whiskyre. Valahol lecsapok egy üveg whiskyre és eldugom. Doktor Halász pedig csodálkozik a jókedvemen.
Sietős léptek, ajtónyitás. Hangok a folyosóról.
ARTÚR
Emelt hangon. Ki az, kérem?
ÉRSEK MÁRIA
Papír zsebkendőbe beszél, elváltoztatott hangon. A Színházművészeti Szövetségtől hoztam egy anyagot… Személyes átvételre.
Kulcs zörren, ajtó nyílik.
ARTÚR
Csodálkozva és dühösen. Mari, ez az új trükköd? Mit vétettem neked?
ÉRSEK MÁRIA
Csak egy percet akarok veled beszélni.
ÉRSEK MÁRIA
Pénzről most nincs szó, nemzeti ügy.
ARTÚR
Nem érdekelnek a nemzeti ügyek.
ÉRSEK MÁRIA
Papírt zizegtet. Ezen az íven már hetvenegy aláírás van. Adj egy percet és elmagyarázom a lényegét.
ARTÚR
Ne haragudj, Mari, dolgozom. Marton várja a jelenetet. Miattam áll a próba.
ÉRSEK MÁRIA
Egy perc alatt elmagyarázom…
ARTÚR
Máskor, majd legközelebb, Mari. Bármikor, mondjuk a jövő héten.
ÉRSEK MÁRIA
Nem Artúr, most, azonnal.
ARTÚR
Értem. Kilested, hogy nincs itthon Éva, és rám törsz.
ÉRSEK MÁRIA
Ha nem akarod, nem kell aláírnod.
ÉRSEK MÁRIA
Mondták a szövetségben, hogy ne jöjjek ide, mert úgysem írod alá. Az ilyen konformista alakok, mint amilyen te vagy, nem kockáztatnak semmit. Bihari és Mészöly aláírták, színészek is tizennégyen, zeneszerzők…
ÉRSEK MÁRIA
Megértelek, Artúr, ha nem mered aláírni.
ARTÚR
Azt sem tudom, mi ez.
ÉRSEK MÁRIA
Mert nem engeded elmagyarázni. Bemehetek végre?
ARTÚR
Gyere be, de csak egy percre. Mondtam már, hogy dolgozom. Marton ott áll a színházban és őrjöng.
Ajtók csukódnak, léptek.
ÉRSEK MÁRIA
A tájrombolás, a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen tiltakozunk. Budapest ivóvize is veszélybe került. Népszavazást, vagy az építkezés leállítását követeljük. Itt írd alá az ívet. Olvashatóan. Lakcím, foglalkozás.
Papírzizegés, -forgatás hallatszik.
ARTÚR
Ezen az íven csak három aláírás van.
ÉRSEK MÁRIA
A másik már betelt. Lemegyek a nyolcadikra és felhozom.
ÉRSEK MÁRIA
Felhozom, mert azt hiszed, Bihari nem is írta alá. Ott van a lakásomon. Legalább megnézed a többi aláírást is. Makay Éva például úgy ír, mint egy gyerek. Az egész kis korlátoltsága benne van a betűiben. Összeragasztja a betűket, mert nem tud folyamatosan írni.
ARTÚR
Felélénkülve. Makay Éva is aláírta?
ÉRSEK MÁRIA
Majdnem mindenki, aki számít. Felhozom neked. Vagy tudod mit? Hívd fel Biharit, és kérdezd meg, hogy aláírta-e? Ha felhívod, nem kell lemásznom a nyolcadikra.
ARTÚR
Hagyd csak, aláírom.
ÉRSEK MÁRIA
Jól gondold meg Artúr, ha Bihari és Makay Éva belemászott, nem biztos, hogy neked is utánuk kell ugranod. A te helyzeted, rangod azért más. Itt az új darabod. Ha elkezdik a darabodat nyomni, ne engem okolj. Te, ezek mindenre képesek.
ARTÚR
Na, de ha Bihari aláírta… És Makay…
ÉRSEK MÁRIA
Ők ugye védett helyzetben vannak. De te?… Talán jobb lenne, ha nem írnád alá. Majd azt mondom a szövetségben, hogy nem találtalak meg. Letagadom, hogy itt jártam, ennyivel tartozom neked. Soha senki nem tudja meg, hogy nem merted aláírni.
ARTÚR
Nahát Mari, miket tudsz te összehordani… Add csak ide azt az ívet és azonnal aláírom.
ÉRSEK MÁRIA
Ott van nálad.
ARTÚR
Nálam? Hol a fenébe?
ÉRSEK MÁRIA
Ott van a kezedben, azzal legyezed magadat.
ARTÚR
Nyertél, Mari. Csak azt nem értem, hogyan lehet az ember ilyen szórakozott. Na nézzük csak, ennyi az egész szöveg? Halkan olvassa, mormolja. Követeljük, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső nagymarosi szakaszát, mely a csúcsrajáratás… Te Mari, ez a követeljük, ez…
ARTÚR
A másik íven, amit Bihari aláírt, azon is ez van, hogy követeljük?
ÉRSEK MÁRIA
Ez. A nép követel.
ARTÚR
Nem erős ez? Mert más az irodalmi szöveg, és más az okirat. Nem tudom, hogy Éva mit szólna ehhez?
ÉRSEK MÁRIA
Doktor Halász szerintem imád követelőzni. Itthagyom az ívet és beszéljétek meg. Este, vagy holnap reggel majd visszajövök érte.
ARTÚR
Nem, nem, jobb, ha most aláírom. Várj egy egészen kicsit. Két perce alatt átgondolom az egészet.
ÉRSEK MÁRIA
Amíg átgondolod, megihatnánk együtt egy pohárkával.
ARTÚR
Nem tartok itthon italt. Délelőtt amúgy sem iszom.
ÉRSEK MÁRIA
Régen mindig volt a szekrényedben néhány üveg whisky
ARTÚR
Éva nem szereti, ha italt tartok itthon.
ÉRSEK MÁRIA
Mert megiszod.
ARTÚR
Hirtelen feloldódva, cinkosan. Hát persze, hogy megiszom. Mi mást lehet csinálni a whiskyvel?
ÉRSEK MÁRIA
Na igen, ha lenne. Whiskyd nincs. Mid van? Aláírod? Vagy megbeszéled doktor Halásszal?
ARTÚR
Este majd lemegyek hozzád a nyolcadikra és leviszem az ívet. Be kell fejeznem a jelenetet. Ha nem leszek kész reggelre, Marton megőrül.
Léptek, az írógépben feljebb tekerik a papírt.
ÉRSEK MÁRIA
„Tönkretettem az életemet. Nem érdemes élni.” – Ez az új darab? Ki mondja ezt?
ÉRSEK MÁRIA
Írhatnál bele nekem egy jelenetet. Marton szerintem azonnal szerződtetne.
ARTÚR
Ugyan, te a filmgyáré vagy.
ÉRSEK MÁRIA
De csak az utóbbi öt évben. Remélem, te azért nem felejtetted el, hogy milyen Maggie-t játszottam Tennessee Williams-ban?
Léptek, egy szék odább csúszik.
„…Persze, mindig volt benned valami szenvtelenség, mint aki játszik, de nem törődik vele, hogy nyer vagy veszít, és most, amikor elvesztetted a játszmát, sőt nem is vesztetted el, csak föladtad, az a ritka varázs van benned is, mint a nagyon öregekben vagy a gyógyíthatatlan betegekben: a legyőzöttek varázsa…”
ARTÚR
Tapsol. Ezt most nekem szuggerálod?
ÉRSEK MÁRIA
Csak emlékeztetlek.
ARTÚR
Elkényeztettek a filmgyárban.
ÉRSEK MÁRIA
Ne röhögtess, tele van velük a kalucsnim. Ülök otthon a telefon mellett és várom a diszpókat. Tudod, mit játszatnak velem? Mosónőket! Munkásasszonyt, aki utálja a gyerekeit, meg a férjét. Hát ebből elegem van.
ARTÚR
Ehhez képest egészen kreol baba lettél. Nyaraltál valahol?
ÉRSEK MÁRIA
Észrevetted, te drága? Imádlak. Add ide a kezedet. Ne idegeskedj, add csak ide a kezedet. Na, milyen a combom? És a hasam?
ÉRSEK MÁRIA
És… Nézd meg itt. Kreol?
ARTÚR
Kreol, de hiába emelgeted a szoknyádat. Egy, írnom kell, kettő, hűséges vagyok Évához.
ÉRSEK MÁRIA
Persze, hogy hűséges vagy. Nem erről van szó, hanem a jelenlétről. Hogyan jelenünk meg az ég alatt. Nézd meg itt, a bugyim alatt a bőr, és fölötte. Egyformán kreol?
ARTÚR
Egyformán, de nekem most írnom kell, mert ha nem írok, nem lesz bemutató.
ÉRSEK MÁRIA
Te Artúr, én most állati jó formában vagyok. Aerobicra járok és hetente kétszer soláriumba. Fogd meg a combomat, olyan ruganyos, mint régen az epedaágy.
ARTÚR
Ágyakat nem szoktam fogdosni.
ÉRSEK MÁRIA
Csak simogasd meg. Kaptam egy jó filmajánlatot a németektől. Emlékszel, amikor a te filmedben játszottam? Csodálatos volt az a szerelem. Azok a vad ölelkezések, néha szinte már lebegtünk.
ARTÚR
Mert marihuánás cigarettákat csempésztél a tárcámba.
ÉRSEK MÁRIA
A folyóparton ölelkeztünk a fűben, mint a parasztok. Akkor éreztem, hogy ez a szerelem örökké tart.
ARTÚR
Két napig tartott. Világos nappal meztelenül futkostál a réten, és délre mindig berúgtál. El akarták venni tőled a szerepet, alig tudtalak megmenteni.
ÉRSEK MÁRIA
Erről én semmit sem tehetek. Gábor kiment az NSZK-ba filmezni és nem jött vissza. Akkor hozták a válóperes ügyvéd levelét, amikor a te filmedben játszottam. Megfogadtam, hogy bosszúból mindenkivel lefekszem, még az őrködő rendőrökkel is, de nem sikerült.
ARTÚR
Mert a rendező bezárt a szobájába.
ARTÚR
Emlékszem. Két asszisztens rendőrautóval hozott vissza a másnapi forgatásra. A gázsidból levontak háromezret.
ÉRSEK MÁRIA
Csodálatos botrány volt, rólam beszélt az egész szakma. Utána kaptam meg Maggie szerepét. Siker és mámor…
ARTÚR
Emlékszem, kiittad magadat a színházból.
ÉRSEK MÁRIA
Szörnyű nő vagyok. Nem is értem Artúr, hogyan tudsz engem szeretni?
ARTÚR
Szeretni? Mari, te rémeket látsz.
ÉRSEK MÁRIA
Láttam Artúr, ahogy az alsó ajkad behorpadt a kéjvágytól, amikor a combjaimra néztél. Tudom, hogy kívánsz engem, legszívesebben megcsókolnád a hasamat, de doktor Halász frusztrált téged. A művészetedet is tönkretette.
Egy hamutartó csörömpölve összetörik a földön.
ÉRSEK MÁRIA
Liba? Ki a liba?
ARTÚR
Hiába csapkodod földhöz doktor Halász drága hamutartóit, ebben a környezetben csak gágogsz. Gágogsz és nem tudod hány óra. Sajnállak Mari, mert bejössz a nagy Dolánszkyhoz és a vacak bőröddel, combjaiddal kérkedsz. Nézd meg egyszer, hogy Makay Évának milyen combjai vannak. És az nem gágog. Felmegy a színpadra és megőrül a közönség a gyönyörűségtől. Mert Makay, az egy színésznő.
ÉRSEK MÁRIA
Szemét alak vagy.
ARTÚR
Hol az a tiltakozó ív? Aláírom.
ÉRSEK MÁRIA
Nem várod meg doktor Halászt?
ARTÚR
Nem. Zizzen a papír, toll serceg. Tessék, parancsolj, vidd el a megbízóidnak.
ÉRSEK MÁRIA
Köszönöm, Artúr.
Szék moccan, léptek.
ÉRSEK MÁRIA
Én tényleg csak az aláírás miatt jöttem. Megígértem a szövetségben, hogy elhozom neked az ívet. De ha már itt vagyok, légy szíves, adj nekem ötezer forintot.
ARTÚR
Huszonkettővel tartozol.
ÉRSEK MÁRIA
Ha nem adsz ötezret, holnap délben kikapcsolják a villanyomat. Sötétség borul a lakásomra. Mit tudok én ott a sötétben csinálni.
ARTÚR
Egy-két ötletem éppen lenne…
ÉRSEK MÁRIA
Disznó, nektek örökké azon jár az eszetek.
ARTÚR
Arra gondoltam, hogy imádkozhatnál a sötét szobában. Isten talán megbocsátana neked.
ÉRSEK MÁRIA
Artúr, drága, adj nekem ötezer forintot. Neked rengeteg pénzed van és tudom, hogy szeretsz. Ölelj meg, és engedd el magad egy kicsit. Mi neked ötezer forint?
ARTÚR
Ami neked, Mari. És csak ülj le szépen a kreol fenekedre és ne kalimpálj itt a nyakam körül. Ha akarod, adok neked egy ezrest, ez az összes pénzem.
ÉRSEK MÁRIA
Ez nem létezik. Neked legalább százezer forint hever itt a szobában könyvek lapjai közé dugva, vagy a szőnyeg alatt.
ARTÚR
Kis hülye. Tartozol huszonkétezerrel. Add meg a pénzemet, és akkor kaphatsz belőle újra ötezret. De így nem tudok miből adni.
ÉRSEK MÁRIA
Artúr, én meg szoktam adni a pénzedet.
ARTÚR
Bevetetted a szélhámosok ősi trükkjét. Kértél ezret és megadtad. Aztán kértél háromezret és megadtad. Utánozza a nő hangját. „Artúr, drága, tudod, hogy én mindig megadtam a pénzedet, adj tízezret.” Ezt már nem adtad meg. Aztán még hozzá kéregettél tizenkettőt.
ÉRSEK MÁRIA
Lassan kiderül, hogy nem is színésznő vagyok, hanem egy csaló.
ARTÚR
Ragyogtál, aztán szétestél. Kiittad magad a házasságodból, aztán a színházból is. Van ilyen. Isten bizony sajnállak, Mari, de nem tudok helyetted nem inni, éppen elég nekem, ha magam helyett nem iszom. Mit nem adnék most egy pohár whiskyért. Teljesen kiszáradtam, írnom kell, te pedig megőrjítesz a nyafogásoddal. Itt az íved, és itt az ezresed, vidd a fenébe! Hagyj engem végre megdögölni!
ÉRSEK MÁRIA
Úriember soha nem beszél így egy hölggyel.
ARTÚR
Kikérem magamnak, én író vagyok, és nem úriember!
ÉRSEK MÁRIA
És én mi vagyok?
ARTÚR
Te egy kis hülye kurva vagy, aki tönkretette a karrierjét.
ÉRSEK MÁRIA
Megbánod ezt még, Dolánszky…
Koppanva leesik valami a szőnyegre.
ARTÚR
Vigyázz egy kicsit, Mari, levered Éva nippjeit.
ARTÚR
Ezt a porcelánkacsát a nagymamájától kapta kislány korában. Nagyon szereti.
ÉRSEK MÁRIA
Doktor Halász szereti a porcelánkacsákat… Nahát… És még én gágogok? Én, aki olyan Maggie-t alakítottam, hogy Bécsből átjártak a kritikusok csodálkozni. Hirtelen hangot vált. Artúr drágám, adj nekem ötezer forintot. Ha nem fizetem ki a számlát, kikapcsolják a villanyomat.
ARTÚR
Ezer forintom volt, azt már neked adtam. Ott hever az aláírásaid mellett az asztalon. Több nincs.
ÉRSEK MÁRIA
De nekem ötezer kell. Ma kell. Drága Artúr, adj nekem ötezer forintot, ha akarod, elmegyek veled a bankba. És ott azonnal átadhatod…
ARTÚR
Nekem viszont írnom kell. Nem érted meg? Marton ott ül a deszkákon és várja a jelenetet. És nincs jelenet, mert itt vernyákolsz nekem egész délelőtt. Ráadásul Éva is hamarosan hazaér, s akkor beáll a végleges csőd.
ÉRSEK MÁRIA
Mikorra várod doktor Halászt?
ARTÚR
Nem várom, jön. Lehet, hogy már itt kanyarog valahol a felüljárón.
ÉRSEK MÁRIA
Fogadjunk, hogy adsz nekem ötezer forintot. Talán többet is.
Szék mozdul, határozott léptek.
ARTÚR
Na, szevasz Mari… Örültem, hogy meglátogattál… egyszer, majd ha erre jársz, és az időd engedi, nézz be újra, de két hosszút csengess, hogy tudjam, te érkeztél meg végre.
ÉRSEK MÁRIA
Na, megbolondultál?! Bútorok csúsznak el, valami leesik, lökdösődés nesze. Légy szíves, ne taszigálj! Vagy rám akarsz mászni itt a szoba közepén? Mondd meg, ha begerjedtél. Szívesen segítek rajtad.
ARTÚR
Elegem van a műsorodból, kifelé innen, ez dolgozószoba. Műhely, érted? Nem a városháza szociális gondozója és nem is kupleráj. Itt drámák születnek, művek, színdarabok. Itt írja a nagy Dolánszky a színdarabokat, melyekben Makay Éva sikert arat.
ÉRSEK MÁRIA
Légy szíves, engedd el a karomat!
ARTÚR
Elengedem, de indulás kifelé. Az a nagy fehér szögletes, az az ajtó.
Papír hasad, tépkedés nesze.
Mit csinálsz? Azon vannak az aláírások.
ÉRSEK MÁRIA
Tönkreteszlek, Dolánszky. Ha nem adsz azonnal ötezret, nem is ötöt, tízet inkább… Ha nem adsz azonnal tízezret, elhíresztelem a városban, hogy nem merted aláírni a tiltakozó ívet.
ARTÚR
De ez nem igaz, mert aláírtam.
ÉRSEK MÁRIA
Elmondom a szövetségben, hogy nem merted aláírni, de amikor megtudtad, hogy Bihari és Makay aláírták, dühödten kirántottad a kezemből a tiltakozó ívet és összetépted. Mindenkinek elmondom, hogy egy gyáva szar pali vagy, bent laksz a kormányzat fenekében.
ARTÚR
Én, akinek minden két évben betiltanak egy darabját? Még mindig van a fiókomban egy színmű, amit nem mernek bemutatni… Egy filmdrámám pedig dobozban van. Ki hiszi ezt el neked?
ÉRSEK MÁRIA
Mindenki. A rosszat mindenki elhiszi. A közönség pedig semmit sem tud a betiltott darabjaidról. Azt hiszi, sikeres vagy és gazdag. Nem mered aláírni a tiltakozó ívet, mert félted a Mercédeszedet.
ARTÚR
Te megőrültél. Nekem soha az életben nem volt még autóm. Doktor Halásznak is csak egy pici Fiatja van. Én bele sem férek.
ÉRSEK MÁRIA
Ez mellékes. Mindenki elhiszi, hogy többre becsülöd a Mercédeszedet, mint a Dunakanyar szépségét és a pestiek ivóvizét. Híre megy majd, hogy az ilyen alakok miatt kellett felépíteni azokat a szörnyű betonfalakat Nagymarosnál, mint amilyen te vagy.
ARTÚR
Érsek Mária, lehet, hogy tényleg megőrültél? Így hálálod meg, hogy garanciát vállaltam érted, amikor el akarták venni tőled a filmemben a szerepet? Hányszor elvittelek ebédezni, vacsorázni, beajánlottalak szerepekre? Tavaly karácsonyra vittem neked egy nagy Ballantines-t. Éva nem is tudott róla.
ÉRSEK MÁRIA
Na, szépen nyisd ki a szekrényt, és add ide a pénzemet.
ARTÚR
A te pénzedet? Hogyhogy a te pénzedet?
ÉRSEK MÁRIA
Megdolgoztam érte.
ÉRSEK MÁRIA
Most. Legalább két órája színpadon vagyok.
ARTÚR
Ezért a nyafogásért, fenyegetőzésért akarsz tízezret?
ÉRSEK MÁRIA
Ennyi a gázsim.
ARTÚR
Lehet, de nekem csak egy ezresem van, és azt már megkaptad. Tedd zsebre és menj a fenébe. Doktor Halász bármelyik pillanatban betoppanhat. Ha itt talál, baromi cirkusz lesz.
ÉRSEK MÁRIA
Ha nem adod ide a tízesemet, elhíresztelem, hogy impotens vagy. Beállok majd a színház előcsarnokába és az egész belváros ezen csámcsog.
ARTÚR
Nyugodtan. Ötven felett már engedélyezett. Napóleon negyvenöt éves korában elvesztette az érdeklődését a nők iránt.
ÉRSEK MÁRIA
Ha két percen belül nem adod ide a tízesemet, elmegyek a bemutatódra.
ARTÚR
Köszönöm, küldök majd tiszteletjegyet.
ÉRSEK MÁRIA
Amikor kijössz a színpadra meghajolni, felugrok a helyemről és elordítom magamat: „Rohadt buzi, megrontottad a kisfiamat. Könyörgöm, add vissza a fiamat!”
ARTÚR
Ez egy olasz filmből van, ha jól emlékszem Ornella Muti játszotta.
ÉRSEK MÁRIA
Fizetsz végre?
ARTÚR
Lehet, hogy megtapsolnak. Mindenki felismer téged, és azt hiszik, megbeszélt happeninget látnak.
ÉRSEK MÁRIA
Ugyan, nyolc éve nem láttak színpadon.
ARTÚR
De a filmből ismerik a hangodat és a figurádat. Mindegy milyen ruhában vagy.
ÉRSEK MÁRIA
Kiesik szerepéből, meghatottan. Gondolod, hogy felismernének?
ARTÚR
A Maggie szerepében olyan nagy voltál, hogy azt soha nem felejtik el. A közönség hálás és szereti a zűrös sztárokat.
ÉRSEK MÁRIA
Hát igen, amikor megálltam a toalettasztal mellett és Brick-re néztem, dermesztő pillanat volt. Éreztem, hogy megáll a kés a levegőben: „Azt hiszed, én nem tudom?… Azt hiszed… Hogy én nem tudom?”
ARTÚR
Mit nem tudsz, Mari?
ÉRSEK MÁRIA
„Hogy ilyen förtelmesen megváltoztam. Rideg lettem! Őrült! Ezt látod rajtam az utóbbi időben! Hogy is ne látnád meg? Ez az igazság! Nem vagyok már finom és érzékeny, mint azelőtt, nem engedhetem meg magamnak, hogy tovább is finom és érzékeny legyek. De Brick! Brick!”
ARTÚR
Folytasd csak, Mari.
ÉRSEK MÁRIA
„Akartam mondani valamit, azt, hogy… magányos lettem. Nagyon magányos!” – Megdermedt a közönség, emlékszel, Artúr?
ARTÚR
Mindenki úgy érezte, hogy ez az egész dolog vele történik. Tulajdonképpen visszatérhetnél a színpadra.
ÉRSEK MÁRIA
Gondolod, hogy a közönség visszafogadna?
ARTÚR
Egy diszkrét elvonókúra után, biztosan.
ÉRSEK MÁRIA
Artúr, segíts vissza a színpadra, adj ötezer forintot. Ha kikapcsolják a villanyomat, nem tudok szerepet tanulni.
ARTÚR
Tízezer a gázsid, nem?
ÉRSEK MÁRIA
Már sikeres színésznőre véve a figurát. Jó, hát akkor adj tízezret.
ARTÚR
Kaptál egy ezrest Dolánszkytól. Ez legalább tízezret ér, mert én adtam. Nem is szabadna elköltened… Ha mutogatnád, vagy hivatkoznál rá, szerintem egy-kettőre meggazdagodnál.
ARTÚR
Ez egy komoly tőke, ezzel már lehet valamit kezdeni. Én is ezzel akartam beindítani a hetet. De neked adtam és egyetlen fillérem sem maradt. Ha doktor Halász nem csipegetett össze egy kis parát, délután már a klubba sem tudok lemenni. Pedig ott ül Marton és dühöngve várja a jelenetet. Legjobb, ha elteszed valahová az ezresemet és leereszkedsz a nyolcadikra. Doktor Halász bármelyik pillanatban betoppanhat.
ÉRSEK MÁRIA
Tudod Artúr, nekem az az érzésem, hogy te mégiscsak fizetni fogsz. Nem adok neki két percet és eszelősen rohansz a szekrényhez és mint egy zsonglőr, hajigálod elém az ezreseket.
ARTÚR
Az utolsó ezresem már nálad van, ebben a jelenetben nincs több. Ennyi, nem lehet tovább fokozni.
ÉRSEK MÁRIA
Ki beszél a te vacak ezresedről? Tőlem doktor Halász paraszolvenciájából is adhatsz, amit összecsipegetett. Nyisd ki a kazettáját és túrj bele a dohányba. Úgy is fel lehet fogni, hogy rád költötte.
ARTÚR
Nahát Mari, nem ismerek rád. Ez most megdöbbentett.
ÉRSEK MÁRIA
Mondtam már, hogy nem vagyok olyan finom és érzékeny, mint azelőtt.
ARTÚR
Ezt Maggie mondja. Ne keverd magadat össze a Tennessee-hősökkel.
ÉRSEK MÁRIA
Miért ne? Valamennyien Tennessee-, Arthur Miller- és Csehov-figurák vagyunk. Vagy egyszerűen csak figurák. Senkik vagyunk. Kis fuldoklók.
Cipzárhúzás zaja, lerúgott cipők koppannak a szőnyegen.
ARTÚR
Idegesen. Na, mi van? Azt hiszed, hogy kint vagy a strandon?
ÉRSEK MÁRIA
Nyisd ki Artúr a szekrényt és sietve add át a tízezer forintomat, mert különben meztelenre vetkőzöm.
ARTÚR
Te megőrültél, Éva bármelyik pillanatban itt lehet.
ÉRSEK MÁRIA
Na és? A doktornő még nem látott meztelen kurvákat?
ARTÚR
Kétségbeesetten. De te egy nagy színésznő vagy.
ÉRSEK MÁRIA
Egy órája még azt mondtad, hogy hülye kurva vagyok.
Vetkőzés nesze, ruhadarabok csapódnak a székhez, egy varrás elszakad.
ARTÚR
Kérlek, ne vesd le a szoknyádat, hát ez abszurdum, amit csinálsz a lakásomon.
ÉRSEK MÁRIA
Kapard elő a dohányomat és akkor nem vetkőzöm tovább.
ARTÚR
Nem érted meg, hogy nincs a házban dohány?!
Mocorgás, halk nevetés.
Te, ha leveted a bugyidat, én fenékbe rúglak. Hát ez megőrült! Perceken belül itt lesz Éva.
ÉRSEK MÁRIA
Fizess, Artúr! Tízezer a gázsim. A teljes sztriptíz többet is megér.
ARTÚR
Uram Jézus, miért nem vagyok én szobrász?… Te agyagban mutatnál jól, elporladva…
ÉRSEK MÁRIA
Márványban… Addig is a saját magam szobra leszek.
ARTÚR
Remegő hangon. Nem sokáig. Ha doktor Halász itt ér meztelenül, szerintem kihívja a mentőket és bevitet a bolondok házába.
ÉRSEK MÁRIA
Nem olyan biztos ez Artúr, mert amikor meghallom a lépteit, lihegni kezdek, kéjesen nyögök, hörgök és kiabálok, hogy csodálatos vagy drágám. Odafekszem a rekamiétokra és kábultan nézek doktor Halászra, amikor belép. Na, fizetsz végre?! Add ide a tízesemet és felöltözöm. Még éppen leérek a nyolcadikra és nem is találkozom doktor Halásszal, mert az úgyis liften jön.
ARTÚR
Te, én délután elmegyek és szerzek neked pénzt, csak öltözz fel. Nem lehetsz ilyen szemét. Én mindent megtettem érted, és akkor…
ÉRSEK MÁRIA
Nekem doktor Halász pénze is megfelel, ezért a szar tízezerért kár szaladgálnod a klubba. Vedd ki, add ide, és már itt sem vagyok.
A folyosóról léptek és beszédfoszlányok hallatszanak. Bent hirtelen megnyekken a rekamié.
ARTÚR
Halkan, fenyegetően sziszeg. Gyere le a rekamiéról, mert megöllek!
ÉRSEK MÁRIA
Liheg, nyög, jajong, kicsiket sikít. Te… Te… Te… Csodálatos vagy Artúr… Nem tudtam, hogy ekkora benned a szenvedély… Nyafog, vinnyog. Szoríts drágám, szoríts, meghalok…
ARTÚR
Dühöngő, visszafojtott hangon. Gyere le innen, mert tényleg meghalsz!
Kulcszörgés, nyílik az ajtó.
ÉRSEK MÁRIA
Szoríts Artúr, jobban szoríts… Liheg, nyög, sikongat. Hogyan lehet ennyire szeretni?! Te csoda! Csodálatos férfi, szuperkan!
Léptek, ledobott kulcs zörren az asztalon.
DOKTOR HALÁSZ
Eltúlozni azért nem kell.
ARTÚR
Megőrült. Remélem, nem tételezed fel rólam, hogy… Most szálltam ki az írógépből. Bejött ide és arénázik…
DOKTOR HALÁSZ
Mert ideszoktattad.
ARTÚR
Közben Marton délután négyre várja az átdolgozott jelenetet. Áll a próba.
DOKTOR HALÁSZ
Ironikusan. Felöltözhetsz drágám, tényleg nincs neki több pénze. Vagy megvizsgáljalak? Fáj valamid?
Megnyikordul a rekamié.
ÉRSEK MÁRIA
Hallgatóztál?
DOKTOR HALÁSZ
Dehogy, csak amikor jöttem haza, a szomszédasszony megállított a folyosón. Kihallatszott az egész cirkusz. Kérdezte is a szomszédasszony, hogy mi van nálunk? Mondtam neki, hogy próbáltok.
ÉRSEK MÁRIA
Az Artúr azt tervezi, hogy ír nekem egy jelenetet az új darabjába. Ezt próbáltuk el vázlatosan.
DOKTOR HALÁSZ
Te próbáltál az Artúrból kinyomni ötezret. A szomszédasszony elmondta, hogy amikor Frankfurtban voltam a belgyógyász szimpóziumon, három napig próbáltatok Artúrral. Akkora átéléssel ment a próba, hogy felvertétek az egész házat. Itt hallgatózott az ajtónk előtt az egész lépcsőház.
ÉRSEK MÁRIA
Miért kell itt laknotok? Ha az Artúr olyan nagy drámaíró, vegyen magának egy villát. Te orvos vagy, miért nem veszel neki egy házat, ahol nincsen folyosó, és nincsenek szomszédok?
DOKTOR HALÁSZ
Mert ilyen betegeim vannak, mint amilyen te vagy. Felöltözöl végre? Félek, hogy megfázol…
ÉRSEK MÁRIA
Rezignáltan, miközben öltözik. Tudod Halász… Borzalmasan utállak. Legszívesebben…
DOKTOR HALÁSZ
Kérésre, adhatok neked egy nyugtató injekciót. Kéred? Vagy megvizsgáljalak? Szívesen meghallgatom a panaszaidat, orvos vagyok. A hippokrateszi eskü engem kötelez. Itt az ezresed drágám, tedd el. Tudom, hogy undorodsz a mi pénzünktől, de csak tedd el. És ha legközelebb megszorulsz, fordulj hozzám. Én kisegítelek, és ha trippert kapsz, azt is elintézem. Itt a névjegyem és a telefonszámom. De az Artúrról szállj le. Az Artúr író, neki teremteni kell! Megérted?
ÉRSEK MÁRIA
A nagy Dolánszky?
DOKTOR HALÁSZ
Mindenki tudja, hogy nagy író… Mi ebben az új?
ÉRSEK MÁRIA
Megcsal téged. Tudod mit csinált, mielőtt megérkeztél?
DOKTOR HALÁSZ
Tudom. Semmit… Artúr nagy tehetség, de gyenge ember. Sodródik, menekül, nem tud ellenállni a kísértéseknek vagy az erőszaknak. Mert minek lehet nevezni azt, amit te művelsz vele? Írja szegény a darabját, és akkor te itt meztelenre vetkőzöl. Lehet így koncentrálni? Persze, hogy elterelődik a figyelme a darabjáról.
ÉRSEK MÁRIA
Szemetek vagytok. Megátkozlak benneteket, és nem lesz bemutató. Ha lesz, megbukik a darab, ez sicher!
DOKTOR HALÁSZ
Artúr, ezt is írd bele a darabba. Egy nő félig felöltözve átkozódik. A végén még egy jó darab lesz. Pedig a második felvonás nagyon leül.
ARTÚR
Miért ült volna le? Honnan veszed ezt a marhaságot?
DOKTOR HALÁSZ
Marton betelefonált a kórházba.
DOKTOR HALÁSZ
Azt mondta, hogy nem akarod átírni és nem lesz bemutató.
ARTÚR
Marton sajnos egyáltalán nem ért a színházhoz. Átviszem ezt a darabot a Népszínházba. Nagyobb a közönség, és szakemberek dolgoznak náluk.
ÉRSEK MÁRIA
Megátkozlak benneteket. A Népszínházban sem lesz bemutató. Megbuktok. Teljesen megbuktok, végetek van. Tavaly megátkoztam a gázszámlást és elütötte egy autó. Én is csodálkoztam, hogy ilyen erős hatalmam van az emberi sorsok felett.
DOKTOR HALÁSZ
Ja, és a bugyid ott van a díszpárna alatt, azt is húzd fel.
ÉRSEK MÁRIA
Az én bugyim? Miből gondolod?
DOKTOR HALÁSZ
Ott szoktad hagyni, hogy másnap legyen miért becsengetned Artúrhoz. Utánozza a színésznőt. „Artúr, véletlenül nem felejtettem itt tegnap a bugyimat?” És akkor megtalálod a párna alatt. Jön az, hogy te, adj holnapig egy ezrest, de legalább ötszázast.
ÉRSEK MÁRIA
Ebből egy szó sem igaz.
DOKTOR HALÁSZ
Lehet. De a szomszédok elmesélték, hogy amíg a frankfurti szimpóziumon voltam, kétszer felejtetted itt a bugyidat. Én is megtaláltam egyszer.
ÉRSEK MÁRIA
Lehet, hogy nem is az enyém volt. Artúr dolgairól neked fogalmad sincs.
DOKTOR HALÁSZ
De van fogalmam. Ha rajtad van a bugyi, fogd az ezresedet, és kikísérlek. Szervusz Mari, ha valami bajod van, engem keress. Ott van a kórházi telefonszámom a névjegyen.
Ajtó nyílik és csukódik. Léptek nesze.
DOKTOR HALÁSZ
Artúr, amit te csinálsz, az egyszerűen abszurdum! Miért engedted be ezt a ribancot? Szerintem egy sort sem írtál.
ARTÚR
Te, ez az Érsek Mária még mindig tehetséges. Rohadt dög, de tehetséges. Van bent valami, ami… Ami rendkívüli. Színpadra sajnos már aligha kerülhet. Két-három órát nem tud végigcsinálni.
DOKTOR HALÁSZ
Kipróbáltad?
ARTÚR
Egy ívet hozott a Színművészeti Szövetségtől. Tiltakozás a vízlépcső építése ellen. Aláírtam, de összetépte.
DOKTOR HALÁSZ
Ezzel a trükkel jött be?
ARTÚR
Kellemetlen lenne, ha az ember nem írna alá egy ilyen tiltakozást.
DOKTOR HALÁSZ
De Artúr, mi ezt már két hónappal ezelőtt aláírtuk egy rendezvényen! Mind a ketten aláírtuk. Név, cím, foglalkozás.
DOKTOR HALÁSZ
Persze, hogy aláírtuk.
ARTÚR
Ezért zseniális ez a nő. Zseniális. Hihetetlen, imádni való…
DOKTOR HALÁSZ
Artúr, ezzel a nővel kezdesz közönséges lenni. Amit itt művelsz, az egyszerűen ízléstelenség.
Fütyült dallam, gyors léptek. Telefonkattanás.
DOKTOR HALÁSZ
Hozzád beszélek, Artúr! Ezt az egész Érsek Mária ügyet egyszer tisztáznunk kell. Ha nem tudjuk lezárni, hát akkor én nem tudom… Nem tudom…
ARTÚR
Halló! Marton? Dolánszky… Ki más? Figyelsz végre? Szóval az államtitkár otthon van a villájában… Nem, nem zongorázik… De a gardróbból előkerül a régi tangóharmonikája. Poros, fogdossa, megszólal rajt néhány hang, de csak véletlenül. Nem játszik rajta. Csengetnek. Gyanakodva kimegy, és ott áll az egyik ismert és szép színésznő. Beengedi és kiderül, hogy a nő aláírásokat gyűjt a nagymarosi vízlépcső ellen. Az államtitkár ideges, mert nem akarja aláírni és bármelyik pillanatban megérkezhet a felesége Párizsból. Itallal kínálja a nőt, de kiderül, hogy valamikor már tegeződtek, békedelegáció, vagy más trutymó.
TELEFONHANG
Ne tegeződjenek.
ARTÚR
Jó, akkor nem tegeződnek… Figyelsz? Írja alá a tiltakozó ívet, mert ha nem, meztelenre vetkőzöm. Államtitkár: Maga megőrült. Bármelyik pillanatban itt lehet a feleségem. Már leszállt a párizsi gép. Színésznő, vetkőzni kezd: Ha nem írja alá, le kell vetkőznöm. Államtitkár: Ne vesse le a szoknyáját, ebből botrány lesz! Színésznő: Amikor meghallom a felesége lépteit, lihegni kezdek, kéjesen nyögök, hörgök és kiabálok. Csodálatos vagy drágám, szoríts, még jobban szoríts, megőrülök. Soha nem tudtam, hogy ennyire szeretsz! A szőnyegen fogok kapálózni, teljesen meztelenül. Na, aláírja?
TELEFONHANG
És tényleg jön a feleség?
ARTÚR
Jön, mint a végzet. Teljes in flagranti, ráadásul azonnal felismeri a híres színésznőt.
TELEFONHANG
Zseniális, Artúr! Hogyan tudtad ezt fél nap alatt kitalálni? Így kell felrobbantani azt az állóvizet, ami a második felvonásban volt.
ARTÚR
Hát kérlek, egy író ugye…
TELEFONHANG
Zseni vagy. Te vagy a legjobb szerzőnk. Nem igaz, hogy miket tudsz szállítani. Meztelenre vetkőzik a nő! Csodálatos. Ez a zsarolás csodálatos. Meztelenen zsarol, tudod ez mit jelent nézettségben? Neked is emelünk. Makay Éva amúgy is azt mondta, hogy ezért a szerepért megcsókolja a seggedet. Nem igaz, öregem… A mi színházunk egy csoda. Tele vagyunk tehetséggel.
TELEFONHANG
Verd bele a gépbe, Artúr. Csókolunk, mindenki csókol, Makay is…
Kattanás, székhúzás, csend.
DOKTOR HALÁSZ
Kíváncsi lennék, mit művelnél, ha egy egész hónapra elmennék?
ARTÚR
Szórakozottan. Majd megbeszéljük, drágám. Utazol valahová?
DOKTOR HALÁSZ
Ez az Érsek Mária anatómiailag tulajdonképpen egy rossz nő. Felfoghatatlan, hogy mit eszel rajta. Züllött, egy kis senki. Ráadásul zsarolja a régi kollégáit. Érthetetlen. Miért engedted be, Artúr?
Székhúzás, sóhajtás.
Vadul kattogni kezd az írógép.
DOKTOR HALÁSZ
Nem is figyelsz?
Gyors írógépkattogás, sorváltás nesze.
Magánélet
TAKÁTS
Raktárbázis, tessék.
NŐI TELEFONHANG
Ali, te vagy az…? Itt Jutka.
TAKÁTS
Van intuíció. Arany baba, éppen rád gondoltam. Csak nem utazott el?
NŐI TELEFONHANG
Holnap átreppen Angliába.
NŐI TELEFONHANG
Nem tudom, nem merem megkérdezni… De ha ráérsz, holnap este már valamilyen finommal várlak.
TAKÁTS
Csodálatos vagy. Alig várom, hogy újra mi ketten együtt… Főzöl valamit?
Írógépkattogás.
NŐI TELEFONHANG
Valamilyen hidegtálra gondoltam. Tudom, hogy szereted a hideg csirkét. Van ott valaki?
TAKÁTS
Csak Éva, a kolléganőm van itt, fuvarlevelet gépel. Mit mondtál? Mit szeretek én? A hideg csirkét?
NŐI TELEFONHANG
Mondjuk egy jó aszpikos csirke… Előtte esetleg snidlinges juhtúró… Mi van, miért hallgatsz? Megkukultál?
TAKÁTS
Valamilyen normálisabb, meleg ételt nem tudsz csinálni? Ne értsd félre, vagyis arra gondoltam, ha végre együtt vagyunk…
ÉVA
Halkan. Én paprikás csirkét tudok csinálni. Tejfeles uborkasalátával.
TAKÁTS
Pszt. Csendet kérek!
NŐI TELEFONHANG
Miért fogtad be a telefont?
NŐI TELEFONHANG
Nem. Akkor sem értelek. Szeretkezni akarsz vagy zabálni? Az evés ilyen esetekben teljesen mellékes, vagyis jelképes valami.
TAKÁTS
Félreértettél, az öröm elvette az eszemet. Végre együtt lehetünk újra. Nekem teljesen mindegy, hogy mit tálalsz fel. Jelképesen mondjuk készíts aszpikos csirkét. Bort viszek, konyak van otthon, ugye?
NŐI TELEFONHANG
Nálunk mindig van konyak.
Másik telefonhang, mély, búgó hangon jelez.
TAKÁTS
Várj egy kicsit, a másikon keresnek… Kattan a telefon, a másikon abbamarad a búgás. Halló… Keleti elemző csoport, Takáts.
FÉRFI TELEFONHANG
Előkészítettétek az értékelést?
TAKÁTS
Braun már két órája a stúdióban ül. Időrendbe rakta az egész anyagot.
FÉRFI TELEFONHANG
Remélem, nem vágta meg?
TAKÁTS
Ezt nem kell vágni, nincs bent üres. Voice activated recording system-mel dolgoztunk.
FÉRFI TELEFONHANG
A leveleket is preparálták?
TAKÁTS
Csak egy levél van.
FÉRFI TELEFONHANG
Háromnak kellene lenni.
TAKÁTS
Igen, de egyet gyűjtöttek be. A korábbi időszakban nem kellettek a levelek.
FÉRFI TELEFONHANG
Jó, ha tudják, a központ már nagyon dühös Simmer doktor miatt. Átküldték Schmidtet, órákig morgott az irodában. Mikor kezdhetjük az értékelést?
Telefoncsengés, hosszan.
TAKÁTS
Bármelyik pillanatban, Braun bent ül és vár.
FÉRFI TELEFONHANG
Ha elindult Schmidt, odaszólok.
Kattan a telefon, de a másik erőszakosan tovább cseng.
ÉVA
Elég háklis nőd van. Néha az az érzésem sejti, hogy ki vagy.
TAKÁTS
Fogalmam sincs róla. Állandóan sajnál, hogy egy raktárban pazarolom el a tehetségemet. Ez csak egy kedves bürgerkurva.
ÉVA
Ha mégsem, és beránt valamibe, az öreg kiheréltet!
TAKÁTS
Hülye vicceid vannak.
Írógépkattogás, közben kitartóan cseng a telefon.
TAKÁTS
Halló, raktárbázis.
NŐI TELEFONHANG
Miért tetted le? És ha már letetted, miért nem veszed fel? Öt perce csengetek.
TAKÁTS
Nem tettem le, megszakadt, amíg a másikon beszéltem.
NŐI TELEFONHANG
Befogtad a kagylót, hogy ne halljam. Biztosan valami nő hívott…
TAKÁTS
Arany baba, már torlódnak a csarnokban a kamionok. Ma itt valóságos bolondokháza van.
NŐI TELEFONHANG
Nálatok, abban a rohadt raktárban mindig bolondokháza van. Miért nem keresel magadnak egy rendesebb állást? Hirtelen melegebb hangon. Te Ali, ha most nem kívánod az aszpikos csirkét, csinálhatok finom petrezselymes töltött tojást és melléje hússalátát.
TAKÁTS
Úgyis csak jelképesen eszünk, azt mondtad. Jelképesen ehetünk aszpikos csirkét is.
NŐI TELEFONHANG
Micsoda egy unmöglich pasas vagy te, borzalom. Nem is tudom, mit eszem rajtad?
NŐI TELEFONHANG
Ne légy piszok, Ali. Úgy szeretnék most egy kicsit boldog lenni. Legalább egy napig, esetleg három napig.
TAKÁTS
Ijedt csend. Mennyi időre utazik el?
NŐI TELEFONHANG
Nem tudom. Te Ali, a hideg stefániasültet jobban szereted?
Telefonkészülék búgó hangon jelez.
TAKÁTS
Arany baba, várj egy pillanatig, a másikon keresnek.
Telefonbúgás megszakad.
TAKÁTS
Keleti elemző csoport, Takáts.
FÉRFI TELEFONHANG
Induljon el.
Telefonkattanás.
TAKÁTS
Arany baba, hívatnak az igazgatóságra. Baj van a török menetlevelekkel.
NŐI TELEFONHANG
Török nőkkel dumálsz? Megint befogtad a telefont. Mi legyen akkor Ali, stefániasült vagy aszpikos csirke?
TAKÁTS
Arany baba, most rohannom kell, majd visszahívlak.
Kattan a telefon. Székhúzás nesze. Ajtó nyílik, csapódik. Sietős léptek egy lépcsősoron. Vas csikorog, mintha egy elzárórácsot húznának el. Újra ajtó nyílik, majd puhán csukódik.
TÖBBEN
Good bye… Jó napot, fiú.
TAKÁTS
Ha van valakinek előzetes kérdése? Schmidt úr?
SCHMIDT
Asztmás hangon. Vezessék fel a mesét.
TAKÁTS
A mesével már mindenki torkig van, Schmidt úr. Lényegében, vagyis látszólag van egy Maurer György nevű magyar biológusunk, aki tanár, legalábbis tanárnak látszik. Ha nem is tanár, valóságosan tanít. Amikor egy környezetvédelmi szimpozion kapcsán megjelenik Delhiben, a követségi fogadáson odalép hozzá dr. Karl Simon Simmer, a mi kedves, mérgezési esetekkel foglalkozó orvosunk. Barátságos beszélgetésbe keverednek, névjegyet cserélnek. Dr. Simmer, mint ismeretes, öt éve kilépett az amerikai intézetből, s azóta a legváltozatosabb helyeken bukkan fel, Németországban, Izraelben, arab országokban, Dél-Afrikában, majd Indiában is. Több jel mutat arra, hogy bent volt a lizgersav-dimetilamid buliban.
BRAUN
És a foszgénüzletben is.
TAKÁTS
Maurer, a magyarországi tanár környezetvédelmi dumákkal szórakoztatta dr. Simmert. Állítólag van valamilyen elmélete az ősgyíkok kipusztulásáról. Megfigyelőink szerint dr. Simmert a dinosaurus hipotézisével kimondottan felizgatta. Valamilyen nagy test elméletet fejtegetett, ami csak mérgezés, vagy katasztrófa esetén érvényes.
SCHMIDT
Ez a Maurer tanár, vagy tudós?
BRAUN
A jelek szerint egy balfasz.
SCHMIDT
Akkor miért költenek rá ennyi pénzt?
TAKÁTS
Mert ez a Maurer a gyíkokról írta a doktori disszertációját. Tehát gyíkügyben oké. És éppen ez keltette fel dr. Simmer érdeklődését.
SCHMIDT
A gyíkok miatt hívták meg Delhibe? Hogyan kerülhet oda egy ilyen ember?
TAKÁTS
Rousseau-i alkat, környezetvédő. Volt ott egy szimpozion. A jelentések szerint több miniszterrel tegeződik, a köztársasági elnökkel is látták beszélgetni.
SCHMIDT
Ez elgondolkodtató.
TAKÁTS
Ha valaki elmúlik ötvenéves, az osztálytársaiból miniszterek lesznek, különösen egy ilyen kis országban. Mi nem ezért szálltunk rá, hanem dr. Simmer miatt, aki váratlanul aktivizálódott. Két levelet írt Maurernek.
TAKÁTS
Először kettőt, aztán meglátogatta a nyaralójában és újra írt egyet Kaliforniából. Az első kettőt még útközben blokkoltuk. A másolatokat az előző értékelésnél mindenki látta. De ha kell…
BRAUN
Úgy látszott, hogy ez a Maurer láncszemmé vált. De azt hiszem, tévedtünk.
SCHMIDT
Na, na! Dr. Simmer javában garázdálkodik.
TAKÁTS
A tanár a hanganyag szerint jelentéktelen alak, egy senki. Igaz, dr. Simmer látogatása után építettük ki a technikát. Hülyeségeket beszél a gyíkokról és a környezetvédelemről. Ahogy Braun úr is megjegyezte, egy balfasz.
SCHMIDT
Ezek az emberek a leggyanúsabbak. Tökéletes a konspiráció. A hülyének látszó emberek a legveszedelmesebbek. A tanár mimikrije tökéletesnek látszik. Gondoljon csak bele, hány arab tisztet képeztek ki az elmúlt évtizedben Magyarországon? Budapest tele van arabokkal. Kik azok? Mit csinálnak ott?
BRAUN
Gondolom, amit Párizsban.
TAKÁTS
Mivel kezdjük, uraim? Hanganyag, vagy a levél?
SCHMIDT
Olvassák fel a levelet.
TAKÁTS
Braun úr, legyen szíves.
BRAUN
Ez egy baromság, szerintem nincs ebben semmi értékelhető. Olvasom. „Kedves Maurer! Bár jeleztem, mégis váratlanul törtem be önhöz. Meg sem ismert. Ez érthető, mert nyárias, nyaralóöltözetben voltam. Mindenesetre köszönöm a spontánul kedves fogadtatást, a kávét, a finom bort. Varánuszaival elbűvölt, magának valamelyik nagy akadémián lenne a helye. Amit az almáról mondott, mélyen megragadott, mert az intézetben hosszú ideig a mérgezésekkel foglalkoztam. Köszönöm tanácsát, Birkás Bélánál a szalonnasütés jól sikerült. Debreceni utam előtt még öt litert vettem tőle. Kitűnő. Ha Amerikában jár, keressen meg a címemen. De előtte hívjon fel. Számom: 402-998-0565. Ui: Mellékelek két fényképet. A többi nem sikerült. Orvos vagyok és nem fényképész. Tisztelő barátsággal: Dr. Karl Simon Simmer.”
BRAUN
Hülyeségek halmaza. Körülszagolta a tanárt, de nem ment vele semmire. Nem mehetett, mert nem volt semmi.
SCHMIDT
A bélyegen, alatta, vagy belül nem találtak mikropontokat?
BRAUN
Semmit sem találtunk.
TAKÁTS
Méltatlankodva. Uram…
SCHMIDT
Jó… Jó… De mi van azzal a részlettel, hogy „varánuszaival elbűvölt, magának valamelyik nagy akadémián lenne a helye”. Ezt úgy is lehet érteni, hogy a tanárnak volt egy ajánlata és a jutalmat dr. Simmer azonnal beígérte. Vagy ott a másik: „Amit az almáról mondott, megragadott”. Ott a mérgezési story. És amit önök nyilván figyelmen kívül hagytak, az a szalonnasütés. Sikerült neki. Tiszta rejtjel az egész. „Még öt litert vettem tőle.” Ez teljesen világos utalás valamire. Az öt, nyilván öt tonna, vagy öt kamion. De liter? Ez abszurdum…
TAKÁTS
Elnézést Schmidt úr… Az a helyzet, hogy a kémek és a fegyverkereskedők is bort isznak alkalmanként. Birkás úr egy átlagos szőlősgazda. Ellenőriztük.
SCHMIDT
Szerintem, ha Maurer kimegy, ott várja a dohány a doktor közelében.
SCHMIDT
Átutalják neki. Most már felveheti. Átutalják neki, mint táncdalalkotási trutymót. Figyeljék meg, hogy ennek a Maurernek két éven belül háza lesz a Rózsadombon.
TAKÁTS
Nem lesz Schmidt úr. Ez egy kedves hülye. Fogalma sincs arról, hogy hol jár, s akikkel beszél, azok kicsodák.
SCHMIDT
Mutassák a fényképeket!
Papírok zizegése, léptek.
TAKÁTS
Tessék, uram. Két színes fotó. Egyiken a tanárék az autó körül. Feltűnően dominál a rendszám. Mintha dr. Simmer főleg arra figyelt volna, nem is a családra. A másikon Maurer és dr. Simmer egymás mellett állnak, mögöttük fák és a Balaton.
SCHMIDT
Van ennek a tanárnak az arcában valami furcsa feszültség.
TAKÁTS
Inkább talán tétova bizonytalanság.
SCHMIDT
Abban az almás mondatban hol van a pont?
BRAUN
… „mérgezésekkel foglalkoztam” pont.
BRAUN
„Amit az almáról mondott mélyen megragadott, mert az intézetben hosszú ideig a mérgezésekkel foglalkoztam.” – Itt van a pont. És utána jön az, hogy „Köszönöm tanácsát, Birkás Bélánál a szalonnasütés jól sikerült.”
SCHMIDT
Szerintem az almás mondathoz tartozik még a „köszönöm tanácsát”. Értelemszerűen utána van a pont. „Birkás Bélánál a szalonnasütés” amúgy is nagy betűvel kezdődik a név miatt. Szerintem ebben a mondatban van az információ, „a szalonnasütés jól sikerült” pedig egyszerűen csak azt jelenti, hogy megsütötték a pecsenyéjüket, minden oké, simán mentek a dolgok.
TAKÁTS
Így is értelmezhető a levél, de elszakadnak a szálak, az egésznek nincs folytatása, nincsenek összefüggései.
SCHMIDT
Hol lakott ez a Simmer?
SCHMIDT
Ez is magyar? Hát ez borzalom.
BRAUN
Uram, mindenki magyar vagy zsidó.
SCHMIDT
És a németek hol vannak?
ÖREG
Ironikusan. Azok a gyárakban. Feltalálják a lizgersavat és a foszgént.
SCHMIDT
Stúdióhang. Állítsák meg! Mi a fene ez?
TAKÁTS
Ezeket a hangokat a tanár házában rögzítette a magnetofon.
SCHMIDT
De remélem ezek nem mi vagyunk?!
TAKÁTS
Na, de Schmidt úr?
SCHMIDT
Pardon. Azt hittem, felbéreltek valakit, aki…
TAKÁTS
Uram, mi ilyen embereket nem bérelünk fel. Esetleg valaki más, vagy mások.
Magnetofonról üvegcsörömpölés. Motozás, újabb üvegcsörömpölés. Nyögés, erőlködés hangja. Nehéz cipők vagy bakancsok vágódnak a padlóra. Valami felborul, egy cserépváza széttörik a földön.
Gyufa sercegése, kapcsoló kattan.
BETÖRŐ
Sötét. Ki van kapcsolva a villany.
MARGÓ
Távolról. Bemásszak?
BETÖRŐ
Várj még: Van itt egy gyertya, meggyújtom.
Léptek. Gyufasercegés. Távolabbról motozás, ruha szakad, üvegdarabok esnek ki az ablakkeretből és a padlón összetörnek
MARGÓ
Öt perce taknyolsz a sötétben.
BETÖRŐ
Maradj az ablaknál. Gida a helyén van?
MARGÓ
Látom a cigarettájának a parazsát.
BETÖRŐ
Maradj az ablaknál. Megkeresem a villanyórát.
Távolodó léptek nesze. Léptek egy falépcsőn. Kattanások. Ajtók nyílnak, csukódnak. Újra léptek a falépcsőn.
BETÖRŐ
Fönt kettő, lent egy van, meg a konyha, fürdő, vécé.
BETÖRŐ
Sok konzerv van, bontatlan pálinkák, konyakok, meg valami piros színű ital.
BETÖRŐ
Whisky is van, de az nem piros, hanem barna. Van cigaretta, pénznek is kell lenni.
BETÖRŐ
Még ne szólj, előbb felhordjuk ide a cuccot.
MARGÓ
Lent kellett volna bejönni.
Kattanás.
BETÖRŐ
Hagyd a villanyt, elég, ha a másik szobában ég.
Kattanás. Léptek, ajtó nyikordul.
MARGÓ
Ilyen kicsi tévéje van ennek a tanárnak?
BETÖRŐ
Pesten biztosan van neki nagyobb, video meg minden.
BETÖRŐ
Krákog. El… Egy ezresért el lehet passzolni.
MARGÓ
Ott egy százas az asztalon.
Léptek. Papírzizegés, majd fémpénzek csengése.
BETÖRŐ
Lesz még itt. Ez a tanár íróasztala.
Székhúzás. Fiókok kirángatásának nesze. Valamiből apró tárgyak és fémpénzek dőlnek az asztalra.
MARGÓ
Ez a nyanya elől dugdosta a pénzét.
BETÖRŐ
Schilling… De van itt dinár meg orosz pénz is.
BETÖRŐ
Nem sok. Lent az előszobában is van pénz egy cseréptányérban. Kacatos népek.
Íróasztalajtó kattanva nyílik, újabb fiókhúzogatás.
BETÖRŐ
Nézd csak, öt karton cigaretta. Marlboro, Multifilter, meg valamilyen aranydobozos Benson Hedges. Ez a fehér meg Rothmans. De van itt a felső fiókban Symphonia is. Kérsz egy Symphoniát?
MARGÓ
Abból az aranydobozosból adj.
MARGÓ
Add ide az egész dobozt.
Gyufa sercen. Csend.
MARGÓ
Édes a füstje. Abban a felső fiókban mi van?
BETÖRŐ
Semmi, papírok, levelek.
BETÖRŐ
Majd megnézem. Hordjuk fel a konzerveket.
Léptek, ajtó nyikordul. Léptek a falépcsőn.
BETÖRŐ
A konyhában az ajtó mögött van egy barna polc. Tele van üveggel, de a szobában is van az asztal alatt.
MARGÓ
Baromi. Ha egyszer annyi piájuk van, miért nem isszák meg?
BETÖRŐ
Franc a pofájukba.
Üvegek zördülnek. Egy palackon elpattan a zárókupak. Poharak koccannak össze. Ital csobog a pohárba.
BETÖRŐ
Konyak. Neked is köll?
MARGÓ
Köll, de én abból a pirosból is akarok inni.
Ital csobog a pohárba. Kortyolás. Cuppantás nesze.
MARGÓ
A rohadt anyjukba. Mi pedig…
SCHMIDT
Állítsák meg a szalagot!
Csend támad.
TAKÁTS
Mi a probléma, uram?
SCHMIDT
Ez valami nagy átejtés. Ilyen nincs. Simmer megetette magukat.
BRAUN
Van ilyen az életben, uram.
SCHMIDT
Behangosították az egész házat?
BRAUN
Majdnem. A vécé és a fürdőszoba kimaradt. Ott aligha áll neki dr. Simmer üzletet kötni.
SCHMIDT
Volt már rá eset.
TAKÁTS
No igen, de Maurer egy tanár.
SCHMIDT
Na jó, menjünk tovább.
Kattanások, búgás. A magnóról italcsobogás hangja hallatszik.
MARGÓ
Abból a pirosból adj nekem.
Matatás, üvegzörgés. Italcsobogás.
BETÖRŐ
Rá van írva. Na, milyen?
Ízlelgető kortyolás.
BETÖRŐ
Rekedten röhög. Na, milyen?
MARGÓ
Keserű és ragad, mint a geci. Adj abból a konyakból, vagy adj sört. Van ott a polcon dobozos sör.
BETÖRŐ
A sört elvisszük, el lehet passzolni.
MARGÓ
Egyet azért megihatunk.
BETÖRŐ
Segg részeg leszel, ha mindenbe beleiszol.
MARGÓ
Le van szarva a pofád. Adj ide egy sört, mert fejbeváglak ezzel a serpenyővel.
Edények zördülnek a falon. Serpenyő csattan az asztalon.
BETÖRŐ
Pakolni jöttünk vagy piálni?
MARGÓ
Ha az öcsém nem falaz, én nem segítek pakolni, árulni, mi lenne veled, te szerencsétlen!
Sörösdobozok tompán zördülnek.
Pattan a sörösdoboz zárólemeze. Italcsobogás.
BETÖRŐ
Önts, úgyis szomjas vagyok. Adj ki a Gidának is egy dobozzal, de ne óbégass, csak sziszegj neki. Addig én pakolok.
Ajtó nyílik, léptek a falépcsőn, elhalkulnak. Szék nyikordul, ahogy hátratolják. Üvegek koccannak egymáshoz. Léptek a lépcsőn.
MARGÓ
Gida beadta a zsákokat, ezekbe pakolj.
BETÖRŐ
Mi van, nem látszik ki a villany?
MARGÓ
Nem. Nyugi van körben. Csak lent az alsó villasoron jött az előbb egy autó. De megállt.
BETÖRŐ
Biztos? Gida figyeli? Ez a tanár egy kicsit dilis. Van úgy, hogy kedden jön le, máskor meg éjszaka. Két hete is, már majdnem megcsináltuk a házat. Éhjel kettőkor jött be a kapun. Nem akartam hinni a szememnek.
MARGÓ
Gyüjjön csak, majd fejbebasszuk egy doronggal.
BETÖRŐ
Ez a bátyád módszere. Többet van bent, mint kint.
MARGÓ
Annyi biztos, hogy a Laja nem sokat lacafacázik. Amikor utoljára bent volt, rátetováltatta az öklére, hogy: Üss!
BETÖRŐ
Mikor utoljára? Most is bent van.
BETÖRŐ
Felőlem, jó helyen van ott, ahol van. Na fogd meg ennek a zsáknak a száját és pakoljunk.
Konzervek koppannak, súrlódnak egymáshoz.
MARGÓ
Ha egyszer ennyi konzervjük volt, miért nem ették meg?
BETÖRŐ
Te mindent felzabálnál, ültő helyedben.
MARGÓ
De minek nekik, ha csak úgy van a polcokon?
BETÖRŐ
Fogd már be a pofádat, és fogd ezt a zsákot rendesen!
Pakolás neszei, majd léptek a lépcsőn. Nyögés. A zsák koppan a padlón.
GIDA
Még halkabban. Itt várok a létrán.
BETÖRŐ
Halkan. Gyere fel az ablakig.
Zörög, súrlódik a konzerves zsák. Újra ajtó nyikordul, léptek a lépcsőn.
MARGÓ
Te, ezeket a piciket is elvisszük? Májkonzerv, paradicsom… Van itt kukoricakonzerv is.
BETÖRŐ
Bolondok ezek, kukoricát csak a disznó eszik. A nagyokat rakjuk, babkonzervek, húskonzervek, sonkakonzervek. Amiben hús van. A piát is közéje rakhatjuk, akkor nem törnek el az üvegek.
MARGÓ
Te, nekem pisálnom kell.
BETÖRŐ
Ott a vécé, a szemközti ajtó.
A konzerves zsák bádogos hangon, de puhán zörren a kövezeten. Ajtó nyílik, csukódik. Csend támad.
SCHMIDT
Stúdióhang. Maguk szociológiát csináltak, vagy ellenőrző anyagot dr. Simmerről?
TAKÁTS
Bocsánat, uram. Az volt a határozott kérés, hogy az anyagot ne vágjuk meg.
SCHMIDT
Igen… De ezek elképesztően primitív fazonok.
TAKÁTS
Nem biztos uram, van még néhány érdekes percünk.
SCHMIDT
Csodálkoznék… De az is lehet, hogy dr. Simmer átvágott bennünket.
Újra magnóhang. Kaparászás. Pénz zördül egy tányérban, majd falapon. Leesik néhány pénzérme a kövezetre. Peng, pattog, elgurul. Közben ajtó nyílik.
BETÖRŐ
Nézd csak, a tányér alatt is volt egy százas és két ötvenes. Valahol itt több pénznek is kell lenni. Tavaly, amikor a kerítést csinálták nála, a Keceliék hirtelen előálltak vele, hogy a pénz felét fizesse ki nekik előre. A tanár semmit sem szólt, csak bejött a házba, aztán öt-hat perc múlva kihozott nekik negyvenezer forintot. A kocsmában mesélték. Valahol el volt neki dugva a házban a pénze. Szerintem most is van itt tízezer forint, lehet, hogy húsz is.
MARGÓ
Ennyire nem bolondok ezek.
BETÖRŐ
Kopottan járnak, a strandon is éppen hogy csak megesznek egy lángost, de közben a tanár dugdossa a pénzt.
Konzervek koppannak a zsákban, üvegek csendülnek.
MARGÓ
Van itt nyolc doboz rizs, elvigyük?
BETÖRŐ
Nem kell. Nézz be a szekrényekbe.
Ajtónyikordulás, szekrényajtók pattannak, csukódnak.
MARGÓ
Két rúd szalámi és egy bontatlan Brasil kávé. Elvisszük?
BETÖRŐ
Dobd bele a zsákba. Más nincs?
MARGÓ
Edények. Teflonyos lábast ne vigyünk?
BETÖRŐ
Ne dobáld el a csikket, mert seggbe rúglak. Felgyújtod a házat.
MARGÓ
Hadd égjen, nem a mienk.
BETÖRŐ
Kipakoljuk a tanár cuccait, de nem csinálunk itt kuplerájt. Vedd fel a csikket, ott a hamutartó.
BETÖRŐ
Nem kell a zűr. Szép csendben lelépünk innen és kész. Jobb a békesség.
Pakolás nesze. Dobozok gyűrődnek. Valami felhasad és a kövezeten pattog, minta gyöngy.
SCHMIDT
Stúdióhang. Nocsak…
TAKÁTS
Uram, lesz itt még néhány apró momentum.
MARGÓ
Magnóhang. Mit csinálsz?
BETÖRŐ
Ezekben a rizses dobozokban is lehetne a pénz. De máshová dugta. Fent lesz a pénz. Van itt még néhány üveg vörösbor. Hozd fel utánam. A zsákot kiadom Gidának.
Ajtó nyílik, léptek a lépcsőn. Pisszegés.
GIDA
Ohü. Lent az a kocsi elment, aztán újra visszajött.
BETÖRŐ
Figyeld, ha közeledik a felső villasorhoz, huhogj, mint a bagoly.
Léptek a lépcsőn, ajtó nyílik, záródik.
MARGÓ
Felhoztam a konyakot és a poharakat. Gidának ne adjunk ki egy pohárral?
BETÖRŐ
Ne. Te se igyál többet. Lent, az első villasoron valamilyen nyüzsgés van.
Könyvek huppannak a padlón, heverőn. Lapozgatás nesze. Közben pohárcsendülés, ital csobogása.
MARGÓ
Te, ha most nem lenne itt a Gida, tömhetnénk egyet a tanár ágyában.
BETÖRŐ
Mondtam, hogy ne igyál.
MARGÓ
Neked is öntöttem, itt a pohár.
BETÖRŐ
Ezt még leöntöm, de aztán semmit. Majd utána, a garázsban.
MARGÓ
Te, Anti, ha ráhúznám a függönyt az ablakra, tömhetnénk egyet. Az ajtót is becsukom. A Gidát leküldhetnéd az alsó útra, hogy nézze meg azt az autót.
Könyvek zuhanása, papírlapok zizegnek.
SCHMIDT
Stúdióhang. Nocsak, neve is van a hősünknek? Ki ez az ember? Azonnal nézzenek utána!
BRAUN
Már begyűjtöttük az adatait, uram.
BETÖRŐ
Tudod mit mondott rólad a bátyád?
MARGÓ
A Laja nagyon menő fej, de piszok is tud lenni.
BETÖRŐ
Ezeket a könyveket, amiket leszórtam, rakd szépen vissza a polcokra. Sorban, mintha csak a port törölgettük volna le.
BETÖRŐ
Rendet hagyunk magunk mögött.
Rakosgatás nesze, papírzizegés. A nő dúdolni kezd egy Scorpions-dallamot.
BETÖRŐ
Az ilyenek könyvekbe szokták dugni a pénzüket. De a pénz nincs a könyvekben.
Léptek. Kinyitják a vaskályha ajtaját, kihúzzák a hamuládát, a sütő ajtaját csattogtatják.
MARGÓ
A képek üvegje mögött nem lehet?
Keret reccsen, megpattan egy üveg.
BETÖRŐ
Nincs itt semmi. Ha elő akarná kapni a pénzét, ki kellene húzni neki a szögeket… Te! Vedd fel azt a csikket, mert seggbe rúglak! Ott a hamutartó. Nem fogod nekem felgyújtani a házat.
Ital csobog a pohárba.
MARGÓ
Leginkább a konyakot tudom inni.
BETÖRŐ
Te azt tudod inni, ami van. Fogd meg a televíziót és add ki a Gidának.
Fiókok húzogatása hallatszik. Turkálás nesze. Papírzizegés.
MARGÓ
Te Anti, a Gida azt mondja, hogy az alsó úton még mindig ott van az az autó és égnek a lámpái. Nem kellene lelépni?
BETÖRŐ
Átnézem még ezt a fiókot. Mondd meg neki, hogy huhogjon, ha elindul a kocsi.
MARGÓ
Mondtam neki. Úgyis huhog. Mi van ebben a fiókban?
BETÖRŐ
Levelek. Figyelj csak, ilyeneket írnak neki Stockholmból: „Itt nem bántják a totyogó vadkacsákat, a nádast, és nem tilos fürdeni, nem fertőzött a víz. Igaz, hogy hűvösebb van, de legalább nem verejtékezünk. Bandi, Pancsi.”
BETÖRŐ
Semmi, de ezt minek megírni?
MARGÓ
Azt hittem a pénzt keresed.
BETÖRŐ
Főleg a pénzt keresem, de van itt néhány érdekes levél. Ezeket elviszem. Kellhet még. A tévé papírjait is megtaláltam, így simán el lehet passzolni. Olyan, mintha a mienk lett volna.
Turkálás nesze. Ital csobog a pohárba. Függönyhúzás. Szekrényajtó nyílik.
MARGÓ
Nézz ide, milyen vagyok?
BETÖRŐ
Ingerülten. Mi ez a maskara?
MARGÓ
Felhúztam a tanárné pulóverjét.
BETÖRŐ
Vesd le és ne turkálj a ruhák között.
MARGÓ
Lemegyek az előszobába és megnézem magamat a tükörben.
Széklábak csúszása, léptek. Pofon csattan.
MARGÓ
Dobbant a lábával. Én pont egy ilyen pulóvert akarok!
Újabb pofon csattan.
BETÖRŐ
Vesd le, felismerik. A tanárné egész ősszel ebben sétálgatott.
GIDA
Halkan. Mi van, Anti?
BETÖRŐ
Mindjárt kiadom a harmadik zsákot is. A nővéred lesz bent feldarabolva.
BETÖRŐ
Segg részeg és hülye.
GIDA
Passzírozd ki az ablakon, a létrán majd én lesegítem.
Szipogás, sírás hangjai.
MARGÓ
Anti… Én nem akarom hogy… Visszatettem… Én, Anti, egy szót sem szólok többet… De ne bánts engem… Én…
BETÖRŐ
Ide nézz! A tanár asztala felett itt a kereszt, és aranyból van rajta az isten. Mindent lát.
Sírás, szüppögés hangjai.
MARGÓ
Nem lát ez semmit. Kicsi és rézisten.
BETÖRŐ
Nekem ne beszélj, az apám katolikus volt, az anyám református. Az öreg két helyre fizette az egyházi adót. Ennyit csak tudok… Ha be van szentelve, mindent lát. Ez pedig be van szentelve, az biztos. Nincs kicsi rézisten és nagyisten. Az én anyám is ilyen feszület előtt imádkozott és meghallgatta az isten. Nálunk akkor romlott el minden, amikor anyám meghalt. Többet nem imádkozott érettünk senki.
MARGÓ
Csak mondtam, Anti… Tudom, hogy lát.
BETÖRŐ
Akkor menjünk. Eleget látott már ez az isten. Eloltom lent a villanyokat.
Léptek. Lépcsőhangok. Női szipogás, majd gyors üvegkoccanás, ital csurog a pohárba.
GIDA
Suttogva. Hagyd már abba az ivást.
MARGÓ
Szipogva. Nem iszom.
Léptek. Ajtók csukódnak.
BETÖRŐ
Na gyere. Kisegítelek. Erősen kapaszkodj a nyakamba. Alul Gida majd megfog.
Motozás, nyögés. Kapcsolók kattannak. Ruhák súrlódó nesze.
SCHMIDT
Stúdióhang. Ennyi? Nem rossz. Nekik nem rossz. Simmer rájött, hogy csicsereg a ház. Mi a véleményük?
BRAUN
Van még anyag, uram. Folytassuk?
SCHMIDT
Mikor vették észre a betörést?
TAKÁTS
Mi két nap múlva kaptunk egy jelzést, a tanár csak egy hónap múlva konstatálta.
SCHMIDT
Hogyan vették észre?
TAKÁTS
Figyeltetjük a házat. Egy emberünk jelezte, hogy világos nappal ég a teraszvillany. A betörő vagy a kurvája összevissza nyomogatta a kapcsolókat és véletlenül meggyújtották a kinti villanyt is. Mi aztán, amikor ellenőriztük a technikát, és a tanár íróasztalát, eloltottuk. A három levélből kettő eltűnt, a harmadikat elhoztuk.
TAKÁTS
Már nem volt értelme otthagyni. Ez a tanár igyekezett ebben a házban öreg korára berendezkedni. Lehordta a könyveit, főleg a duplumokat. A leveleket, melyek ide érkeztek, nem vitte fel Pestre. Ha elhozzuk a leveleket az elején, esetleg észreveszi. Kettőnek ismertük már a szövegét. A harmadikat is lefényképeztük, amikor beszereltük a technikát.
SCHMIDT
Gondolja, hogy a betörő direkt a levelekre utazott? Esetleg azok megszerzésére kapott megbízást?
TAKÁTS
Elképzelhető. Egyúttal kirámolta a kaját és a piát is. De lehet, hogy az csak elterelő manőver volt. Azzal fizette ki a segítőit. Elképzelhető, hogy dr. Simmer csalódott a tanárban és a nyomait el akarta tüntetni. Gondolom, főleg a saját fényképét akarta visszaszerezni, de a balfácán azt ott hagyta.
TAKÁTS
Nem találta. A nő berúgott, lent, az alsó villasoron egy idegesítő autó keringett. Talán úgy gondolta, hogy másnap, egyedül visszamegy a harmadik levélért. De nem tudott visszamenni, mert lebukott. Akkor már nyolc betörés volt mögöttük. Persze tagadott és hetvenkét óra múlva kiengedték a vizsgálatiból, mert nem volt elég ellene a bizonyíték. Mire visszament, mi már elhoztuk a harmadik levelet.
BRAUN
A neve Csurgó Antal. Született 1960-ban Litéren. Utolsó munkahelye a fűzfői Nitrokémia. Munkás volt. Lopott valamit a gyárban, s amikor lebukott, felajánlották neki, hogy törlik a balhéját, ha besúgást vállal. Ez még a Kádár-rezsimben történt. Nem vállalta. Becsukták és elvégzett bent egy „börtöntanfolyamot”. Azóta ellenőrizhetetlen hogy miből él. Iszik.
SCHMIDT
Ez a Nitrokémia elgondolkodtató. Csupa vegyszer mindenütt. Dr. Simmer mérgezések tüneteit elemzi, Maurer tanár úr a környezetszennyezés ellen harcol, a betörőjük egy vegyigyárban bukott le. Mi van még?
TAKÁTS
Apróságok. A betörő kétszer visszament a villába és keresgélt valamit. Közben, csak úgy mellékesen betört a környező nyaralótelepeken tizenkilenc villába. Újra bevitték. A letartóztatásnál ellenállt, így hatóság elleni erőszak miatt bent tudják tartani. Hallgassuk még a betörőt, vagy ugorjunk át a tanárra?
SCHMIDT
Remélem, maguk nem hiszik el, hogy egy profi betörő csak úgy, nosztalgiából visszajár Maurer villájába? Valamit nem találtak meg. De mit? Mi kellett volna a megbízóinak? Na, halljuk a tanárt.
Magnóról halk autóbúgás, fékcsikorgás. Köpenyajtók nyitása, tompa fahangok. Kulcszörgés, léptek.
MAURER
Idegesen, csodálkozva. Itt valami nem stimmel. Amikor elmentünk, én kinyomtam a villanyórát, most pedig be van kapcsolva.
ILONKA
Talán elfelejtetted.
MAURER
Kétszer is megnéztem, mielőtt becsukódtunk.
ILONKA
Egyszer te is tévedhetsz.
MAURER
Lehet, hogy igazad van, az ember meghülyül.
ILONKA
Üresek a polcok… Eltűnt az összes konzerv. Ide betörtek!
Ajtónyitás.
MAURER
Ebben a szobában is jártak, eltűntek az asztal alól a palackozott italok. De az ablak nincs kifeszítve. Hol jöttek be akkor?
ILONKA
Távolról. Gyere csak! Kifeszítették a zsalugátert! A konyhából kilátni az udvarra. De nem itt jöttek be, az ablak ép és a vasrács is.
Léptek nesze.
ILONKA
Nem itt, de a zsalugátert kifeszítették. Na… És vége az italos polcodnak. Innen sem kínálgatod többet a vendégeket. Whiskystől, Camparistól, söröstől elvittek mindent. Nézd mennyi cigarettacsikk van a hamutartóban, ezek itt devernyáztak. Rúzsos csikkek is vannak. Nők törtek be ide? Leöntözték konyakkal az asztalt, a kövezet is ragad.
MAURER
Nem értem, hol jöhettek be. Ilyen finoman, észrevétlenül kinyitották volna a zárakat? Aztán visszacsuktak mindent?
Újabb ajtónyitások. Nyikorgás.
SCHMIDT
Stúdióhang. Rokonszenves hülye.
ILONKA
Magnóhang. A vécét is használták, de nem húzták le.
MAURER
Nincs víz. Víztelenítettünk, már nem emlékszel?
Léptek a falépcsőn, Villanykapcsoló kattan.
Ajtó nyílik. Újabb kattanás.
MAURER
A kis ablakon jöttek be, ami a hátsó épület teteje fölé nyílik. Kifeszítették a rácsot és betörték az ablakot.
ILONKA
Őrület, csupa sár minden. Ezek sáros lábbal jöttek be. Az üvegcserép bele van ragadva a sárba. Azonnal szólni kell a rendőrségnek.
MAURER
Ezt is megértük. Nem hittem volna, hogy egy tanárhoz betörnek.
ILONKA
Egy természettudóshoz… Tudós vagy, nem? Szólni kell a rendőrségnek.
MAURER
Ilonka, ez nem a mi tévénk… Hol a mi tévénk?
ILONKA
Tényleg Gyuri… A mi tévénk szürke volt, ez pedig sötétbarna. A mienken volt egy védőlemez, körantenna, ezen meg semmi sincs. Mi történt itt?
Erkélyajtó nehézkes nyitásának a zaja.
MAURER
Beengedem a kinti fényt. Most láthatod… Ez nem a mi televíziónk.
ILONKA
Én is éppen ezt mondtam, hogy ez nem a mi készülékünk. Nem értem, hogy az hová lett, és ez hogyan került ide?
Székhúzás. Fiókok kihúzásának a nesze.
MAURER
Feldúlták az íróasztalomat is. Eltűnt az összes cigarettám, az aprópénz, a jegyzeteim, levelek is hiányzanak.
MAURER
Nem tudom. Ez a felső fiók például tele volt levelekkel, jegyzetekkel, jótállási papírokkal. Most alig van az alján valami. A sárga regiszteres füzet is eltűnt.
MAURER
Legalább háromszáz cím és telefonszám volt benn. Francia, amerikai címek. Az összes barát, rokonság. Minek kellett ez nekik? Érthetetlen.
MAURER
Nem értem. Ha egyszer ellopták a mienket, miért hoztak helyette egy másikat? Nagyon hitványnak látszik. Lehet, hogy nem is működik.
Székhúzás, majd léptek nesze.
ILONKA
Ne nyúlj hozzá! Elkened az ujjlenyomatokat. Az is lehet, hogy robban. Azonnal szólni kell a rendőrségnek. Ülj be a kocsiba és telefonálj a körzetbe.
MAURER
Szólhatok nekik, de attól még ide be van törve. Összerondították az életemet. Itt szerettem volna öreg koromban kertészkedni, megfigyeléseket végezni. A kedvenc könyveimet már lehozogattam. És most idegen kezek összeforgattak mindent. Lehet, hogy az ágyamba is belefeküdtek… Engem csak bántás, csalódás, igazságtalanság ér. Ez volt az utolsó menedékem. A magánéletbe akartam visszavonulni. Egy tanárnak betörik az ablakát, abszurdum. Összeforgatják a könyveit, jegyzeteit, ellopják a leveleit, lehet így élni? Milyen világ ez?
ILONKA
Üljünk be a kocsiba és telefonáljunk a rendőrségre.
Léptek, kulcszörgés, majd autóajtók csapódnak. Halkan felduruzsol a motor.
SCHMIDT
Stúdióhang. Álljunk meg! Uraim, megmagyaráznák ezt a televíziós históriát?
BRAUN
Amikor a betörés után az embereink bent jártak a házban, a televízió hiányzott. Később, amikor szabadlábra helyezték a betörőt, az kétszer is járt a házban. Visszavitte a televíziót, vagyis azt hitte, hogy a tanár tévéjét vitte vissza.
TAKÁTS
Talán feltámadt a lelkiismerete. Időnként erkölcsi rohamok jönnek rá. Mégis, tanár az áldozat, talán ismerte is Maurert.
SCHMIDT
Erkölcsi rohamában miért éppen a televíziót vitte vissza, miért nem a konzerveket, italokat, és a többi cuccot? Gondolom azért más is eltűnt onnan.
TAKÁTS
Erre nincs magyarázat.
SCHMIDT
A televízió ráadásul nem a tanáré, hanem egy gyanús, idegen készülék. Miféle televízió ez? Lehet, hogy preparálták, lehallgató készülék van benn, vagy robbanóanyag. Dr. Simmer kezdi túllépni azt a határvonalat, ahol mi még mosolygunk és figyelünk. Dr. Simmer úgy látszik, agyon akarja magát lövetni. No, ez csak feltevés… Nyilván más tervei vannak dr. Simmernek. Mit szól mindehhez a helyi rendőrség?
TAKÁTS
Alig valamit. Hívás után másfél órás késéssel érkeztek meg, mert a kocsijukban rossz volt az URH-készülék. Aztán kiderült, hogy a fényképezőgépükben kimerült az elem. A tanár adott nekik néhány japán ceruzaelemet. Lefényképezték a betört zsalugátereket, aztán a létrát, amin a betörő felmászott az ablakhoz, majd a betört ablakokat, üres polcokat is. Később kiderült, hogy elakadt a film a gépben, így újra lefényképeztek mindent. Ujjlenyomatokat nem tudtak rögzíteni, mert két hétnél régebbiek voltak a nyomok. Jegyzőkönyvet vettek fel és aláíratták Maurerrel. Főleg a kár után érdeklődtek, azt igyekeztek tételesen rögzíteni, de a tanár fő sérelme nem a kár, hanem a betörés ténye volt. A ház nem volt biztosítva. Talán a fele van szalagon, mert hol a házban dumáltak, hol pedig az udvaron. Belehallgassunk? Vagy leforgassuk egyben az egészet?
SCHMIDT
Engem már csak a televízió érdekel, de azért hallgassunk bele az elejébe is.
Léptek, ajtónyikorgás.
ŐRMESTER
Hümm… Gyanakszanak valakire?
MAURER
Érthetetlen kérem… Egy tanár házába… Abszurdum.
ŐRMESTER
Akkor ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést?
MAURER
Én csak bejelentettem önöknek, hogy betörtek ide. A feleségemmel úgy gondoltuk, hogy önöknek erről tudni kell.
ŐRMESTER
Szóval ismeretlen tettes ellen. Jó. Messziről látszik, hogy ez az Anti munkája.
ŐRMESTER
Ez a Csurgó Anti munkája. Rácsfeszítés, rombolás. A külső behatolási nyomok egyértelműek. Ismerik az Antit?
MAURER
Honnan ismernénk? Betörők nem tartoznak a baráti körünkhöz.
ŐRMESTER
Nem volt ám az Anti sem mindig ilyen. Azóta durvult el, amióta ezzel a félcigány nővel összeállt. Fűzfői gyerek voltam én is. Együtt jártunk az Antival halászni… Istenem, de gyönyörű csukákat fogtunk akkoriban. Felvesszük a jegyzőkönyvet. Tessék bediktálni, hogy mi veszett el?
BRAUN
Stúdióhang. Kell ez, vagy ugorjak?
SCHMIDT
Keresse meg a tévé-ügyet.
Összetorlódó hangok hallatszanak a hangszóróból.
BRAUN
Mindjárt meglesz. Be van számozva a szalag.
Magánhangzók törnek fel a hangszóróból, majd elnyúlnak és abbamaradnak.
ILONKA
Magnóhang. Őrmester úr, ez nem a mi televíziónk. A mienk szürke volt, ez pedig sötétbarna. Nem lehet érteni a dolgot. Ezt nyomozzák ki!
ŐRMESTER
Megvannak a tévé papírjai? Számla, jótállás?
MAURER
Itt volt ebben a fiókban minden, de nem találom. Érthetetlen.
ŐRMESTER
Akkor mivel tudják bizonyítani, hogy maguknak egy másik televíziója volt? Lehet, hogy ez a maguké, csak rosszul emlékeznek.
MAURER
Na de kérem… Az még csak érthető, hogy ellopták a készülékünket, de miért hozták ezt ide? Mire véljük ezt?
ŐRMESTER
Tudják, ha az Anti berúg, összevissza kever mindent. Elhoz valamit, a másik helyre meg visz, maga sem tudja, hogy mit csinál.
MAURER
Na igen, de ez egy idegen készülék.
ŐRMESTER
A maguké jobb volt?
MAURER
Nem ez a kérdés… Elég öreg készülék volt… De ez egy idegen tárgy itt.
ŐRMESTER
Volt valamilyen különleges ismertetőjele?
ILONKA
Többször javíttattuk. Az egyik szervizben zsírkrétával ráírtak két betűt. H. G. Tavasszal le akartam mosni, de nem jött le.
ŐRMESTER
Nahát, ez bent van nálunk az őrsön. Az első házkutatásnál megtaláltuk, de az Anti azt mondta, hogy egy lengyel embertől vette az utcán.
Léptek, függönyhúzás.
ŐRMESTER
Kifelé kiabálva. Zsiga! Itt vagy? Ezeké az a H-betűs tévé! Az anyja istenit ennek az Antinak… Befelé. Mi meg a nevet keresgéltük, Hujbert, Hubai, Halász. Az van is itt egy, de nem lopták el a tévéjét és a keresztneve is Jenő. Az a büdös Anti megviccelt bennünket.
ILONKA
Mindenesetre arra kérem a rendőr urakat, hogy ezt az idegen készüléket pakolják össze és vigyék el innen. Tartsák meg bűnjelnek, vagy ahogy akarják, de innen vigyék el.
ŐRMESTER
Elvisszük, asszonyom. Tessék megnyugodni. Nahát, ez a büdös Anti… Ez megéri a pénzét. Ennek a halhoz is olyan érzéke volt, néha azt hittem, hogy sötétben is átlát a vízen, egészen a fenékig. Régen, gondolhatják, nem úgy volt ám, mint manapság. Éjszaka jártunk halászni. Az volt a legjobb, ha a sötétségben egymást sem láttuk.
BRAUN
Stúdióhang. Mehet ez még, vagy esetleg…
SCHMIDT
Elég lesz. Jó lett volna a tanár kocsiját is preparálni.
BRAUN
Megtörtént, uram. De ezt sajnos meg kellett vágnunk, mert a mikrofon a motorhangra azonnal bekapcsol. Milyen részt adhatok be?
SCHMIDT
Gondolom nem aludtak ott a betörés után, hanem hazamentek.
TAKÁTS
Hazamentek, uram. Amikor elmentek a rendőrök, bedeszkázták az ablakokat, aztán hazahajtottak.
SCHMIDT
Megálltak valahol?
TAKÁTS
Nem, uram. A kocsiban ettek szendvicset és almát.
SCHMIDT
Na, hát akkor ebből valamit.
Magnóról motorzaj, köhögés.
ILONKA
Vigyázz, már bent vagyunk Almádiban. Lassabban menj, megbolondultál?
MAURER
Még az hiányzana, hogy bemérjenek… A rablók kirabolnak, a rendőrök pedig megbírságolnak, mert tíz kilométerrel gyorsabban megyek egy üres, kihalt úton. Nem a rablókat fogják el, hanem engem.
MAURER
Csak velünk történik ilyen.
ILONKA
Azt mondta a rendőr, hogy huszonhét helyre törtek be.
MAURER
Nem bírom ezt… Turkálnak a dolgaim között, ráülnek a vécémre. Hol van már a régi magánszféra? Beverik az ablakomat, ki-becipelgetnek lopott televíziókat, hát mi vagyok én?
ILONKA
Undorító az egész.
MAURER
Nem szeretem már ezt a helyet. Fertőtleníteni kell mindent. Az ágyneműket húzd le, mindent ki kell mosni. Az íróasztalomat is mosd le valamilyen hipermangános vízzel.
ILONKA
Gondolod, hogy ezek a rendőrök fülöncsípik a rablót?
MAURER
Ezek…? Felesleges erről beszélni. El kell adni és venni egy másik helyet, valahol a hegyekben.
ILONKA
És ha oda is betörnek? Újabban elég sok helyre betörnek.
MAURER
Ez egy peches hely. Tavaly is, kificamodott a bokám, amikor hátramentem a sziklakerthez, hogy megnézzem a gyíkokat.
ILONKA
Beléptél egy vakondtúrásba.
MAURER
Hát éppen ez az. Csak nem képzeled, hogy Törökéknél vakondtúrások vannak a fűben? Kizárólag nálunk vannak vakondtúrások, kizárólag hozzánk törnek be, kizárólag nálunk romlik el a bojler új szelepe. A fürdőszobában pont akkor ér bokáig a víz, amikor vendégek érkeznek.
SCHMIDT
Stúdióhang. Köszönöm, elég lesz. Ez a tanár tényleg egy balfácán, de az üde példányok közül való.
TAKÁTS
Maradjunk rajt, vagy ejtsük?
SCHMIDT
A tanárt ejteni kell. Esetleg a kocsijában hagyják bent még két hónapig a poloskákat. A ház nem kell. Én is torkig vagyok vele, nemcsak a tanár.
TAKÁTS
Ejtsük az egész szálat?
SCHMIDT
Ilyen könnyen azért nem úszhatja meg dr. Simmer a balatoni kalandokat. Úgy látszik a tanárnál felsült, vakvágányra futott, és el akarja tüntetni a nyomait. Begyűjti a leveleket, fényképeket: Lehet, hogy megszervezte a tanár lehallgatását. Biztosra akar menni. Ez a tévécsere nagyon sötét ügy. Nem tetszik. Ismerhették egymást ezzel az Anti nevű playboy-jal?
TAKÁTS
A kocsmában együtt ivott az emberekkel. Pálinkát fizetgetett a napszámosoknak. Bárkivel összeismerkedhetett.
SCHMIDT
Mennyit húzhatnak rá a csirkefogóra?
TAKÁTS
Ha egyedül viszi el a balhét és a felét letagadja, talán fél évet. Ha bizonyítani tudná a rendőrség, hogy bűnszövetkezetben követte el a betöréseket, akkor többet.
SCHMIDT
Ki tudnánk hozni még ítélet előtt a fogdából?
TAKÁTS
Igen, uram. Feljebb vannak embereink, akik együttműködnek. Végleg persze nem tudjuk kihozni.
SCHMIDT
Hozzuk ki, mozogjon szabadon és szálljanak rá a teljes apparátussal. Három hét alatt eljutunk dr. Simmerhez. És még egy. Szerezzék meg mind a két tévékészüléket. Szedjék szét, egyikben biztosan találnak valamit. Rendben?
TAKÁTS
Igen, uram. Tanár ejtve, új madarunk a falusi csirkefogó. Kiszabadítjuk és rászállunk. Minden oké.
ÖREG
Jól van, Schmidt, jelentheti a központnak, hogy a keleti elemző csoport ugyanarra az eredményre jutott, mint ők. Csak két héttel korábban.
SCHMIDT
Majd ezt megbeszéljük a vacsoránál. Köszönöm, uraim.
Székek, fotelok mozdulnak el. Ajtó nyílik, csukódik. Gyors léptek egy betonlépcsőn. Vasrács csikordul. További sietős léptek. Ajtónyitás. Telefon cseng.
TAKÁTS
Tessék, raktárbázis.
NŐI TELEFONHANG
Hová a francba tudsz ennyire eltűnni?
NŐI TELEFONHANG
Jutka vagyok. Több mint egy órája hívlak.
TAKÁTS
Arany baba, mondtam, hogy a török menetlevelek miatt át kellett ugranom az igazgatóságra.
NŐI TELEFONHANG
Ennyi idő alatt még egy török fürdőből is ki lehet szabadulni.
TAKÁTS
Arany baba, én soha nem tudom előre, hogy az igazgatóságon…
NŐI TELEFONHANG
Ne aranybabázz annyit, hanem mondd meg végre, hogy aszpikos csirke legyen, vagy stefániasült?
TAKÁTS
Jelképesen én az aszpikos csirke mellett vagyok.
NŐI TELEFONHANG
Na végre… Azt hittem, soha nem tudsz dönteni. Melyik hídon jössz át?
TAKÁTS
Talán a Reichsbrückén. De bármerre mehetek.
NŐI TELEFONHANG
Akkor találkozhatnánk a Lusthausban. Megiszunk egy kávét, esetleg valami Unicum-félét, mint régen, amikor még be akartál melegíteni.
TAKÁTS
Lusthaus? Hol van az?
NŐI TELEFONHANG
A Práterben, nem emlékszel? Ott kezdtél felfűteni. Előtte még sohasem csaltam meg a férjemet. Biedermeier freskók és egyéb csodák.
TAKÁTS
Tettetett örömmel. Ja igen, a Lusthaus, már emlékszem. Nagyszerű ötlet. Hánykor legyek ott arany baba?
NŐI TELEFONHANG
Négykor tudsz jönni?
TAKÁTS
Legyen öt, az biztosabb. Tudod, itt a raktárbázison örökké…
NŐI TELEFONHANG
Tudom drágám, elvesznek a török menetlevelek… Várlak a Lusthausban… Puszi, puszi… Aszpikos csirke és minden. Csók, holnap.
TAKÁTS
Csókollak, arany baba. Öt óra, Lusthaus.
Kattan a telefon. Nehéz, fáradt sóhajtás.
ÉVA
Már a telefonálásba is kimerültél. Mire begerjeszted, kibontod a textilből… Hát… Strapás nő.
TAKÁTS
Na igen, de a hajlatok, a plüss… Ha ez tudná, hogy ötszáz méterre dolgozom a lakásuktól, meglepődne. Holnap megkerülhetem az egész várost, hogy a Lusthausban megigyak vele egy feketét. Lusthaus, ölelkezés, aszpikos csirke. Ilyen az én magánéletem.
Felbúg a házi telefon.
TAKÁTS
Keleti elemzőcsoport, Takáts.
ÖREG
Schmidt azt javasolja, hogy maradjanak rajt a tanáron.
TAKÁTS
Ahogy óhajtják, de Schmidt úr szerint a tanár úr egy balfasz, szerintünk pedig ártatlan ember.
ÖREG
Ez a leggyanúsabb az egészben. Schmidt szerint az ártatlan emberek a legveszedelmesebbek. Ez a Maurer mindenre képes. Gazember!
TAKÁTS
Az elemzés eredménye szerint Maurer áldozat.
ÖREG
Párhuzamosan egy másik elemzőcsoport is dolgozott. Szerintük Maurer nyakig bent van ebben a foszgénügyben. Rá kell szállni, de most már határozottabban. Braun szerezze meg a pesti lakását, ha kell, feküdjenek bele a fürdőkádjába. Maga pedig azonnal üljön kocsiba, és azt a betörőnek álcázott csirkefogót hozza ki a börtönből.
TAKÁTS
De uram, én holnaptól szabadságon vagyok, és a magánügyemet is úgy intéztem, hogy…
Utazás fehér lavórban
Kórterem. Egy férfi erősen horkol. Több szólamban, szinte skálázva. Időnként, ha kevés levegőt szív magába, hörgésbe vált, fuldokolni kezd. De amint levegőhöz jut, erdei vaddisznóhordává változik. Majd recsegő trombitává alakul az orra-torka, s még a szomszédos kórteremben is felveri az alvó betegeket.
MÉRNÖK
Ez borzasztó! Az intenzíven legalább hagytak aludni. Ha tudnék mozogni, kiugranék az ablakon.
CSÓNAKDÁS
A papucsárus azt mondta, hogy újságpapírt zizegtessünk a füle mellett, akkor felébred, és fél óráig nem horkol.
PARTJELZŐ
Adjatok egy újságot, megpróbálom.
CSÓNAKDÁS
Sportújság jó lesz?
PARTJELZŐ
Ha zizeg… Én sem tudom, miért vagyok itt, csak nézegetik a lábamat.
Csoszogás, majd székhúzás nesze. Újságpapír-ropogás, zizegés. Kint megszólal egy betegcsengő. Nővérek futása hallatszik a folyosóról. Ropog, zizeg az újságpapír, de a horkolás nem szűnik, inkább kéjesen dörmögővé változik. Oboák és beszakadt oldalú nagybőgők hangja tör elő a kövér fiatalemberből.
MÉRNÖK
Ha repülni tudnék…
CSÓNAKDÁS
Próbáld meg tépkedni, úgy jobban zizeg.
Horkolás örvényeket keltő hangja, majd újságzizegés, tépkedés nesze. Javában serceg a papír, amikor nyílik az ajtó és belép az ügyeletes orvosnő.
ORVOSNŐ
Maguk megbolondultak vagy berúgtak?!
MÉRNÖK
Kérem, itt nem lehet aludni.
ORVOSNŐ
A szomszéd kórteremben sem! A zaj, amit keltenek, az orvosi szobáig hallatszik!
A papucsárus tovább horkol, majd összevissza horkant.
PARTJELZŐ
Most tessék figyelni! Álmában ilyenkor otthon jár és vaddisznókondává változik.
PARTJELZŐ
Sértetten. Semmit, doktornő… Én otthon sem iszom, mert partjelző vagyok a járási bajnokságban. A lábam is így törött el. Galambokra mentünk a mérkőzésre, én már be voltam öltözve, amikor a kanizsai úton belénk jött egy jugoszláv autó. Eltörött a térdem. De hiába operálták meg, nem akar hajlani. Azt hiszem kifelejtettek belőle valamit. Annyira fáj, hogy nem tudok felmenni a hegyre.
PARTJELZŐ
Akár vért is vehetnek… Jó borom terem, de én soha nem iszom belőle, mert sportember vagyok.
ORVOSNŐ
Jól van, de ha nem részeg, miért tépkedi az újságpapírt a fiatalember ágya mellett?
PARTJELZŐ
Mert horkol és nem tudunk aludni. Szegény papucsárusnak orrsövényferdülése van. Az újságzizegésre talán felébred.
ORVOSNŐ
Fordítsák az oldalára!
CSÓNAKDÁS
Nem lehet, kezicsókolom, fémtartók vannak beépítve a gerincébe. Most is gerincműtétre vár.
ORVOSNŐ
Zavartan. Mikor operálják?
ORVOSNŐ
Ingerülten. Nem magát, hanem a cigány fiatalembert.
CSÓNAKDÁS
Nem cigány ez doktornő, csak egy kicsit barnás… Kamionszámra hozza a papucsokat Olaszországból és az itthoni vásárokon teríti. Sok a gondja szegénynek.
PARTJELZŐ
Az a helyzet, hogy nem tudják megoperálni, mert este 160 a vérnyomása, reggel viszont, amikorra jól kihorkolja magát, 240.
MÉRNÖK
Doktornő kérem, vitessen át engem egy másik szobába.
ORVOSNŐ
Feladva a rendcsinálást, félig elmenőben. A szomszédos női kórteremben még van egy szabad ágy. Ha akarja, átvitetem, de a nők sem tudnak aludni a horkolástól. Ezek korszerű gipszkarton falak.
Ajtócsukódás. Folytatódik az ablakokat rezegtető horkolás.
NARRÁTOR
Hajnali négykor egy bájos dundi ápolónő, aki a gerincműtétes mérnököt szokta mosdatni, felgyújtotta a villanyt a kórteremben. A mérnökre mosolygott, aztán lehajolt a lavórért. Bernáth Gyula éppen csak rápillantott a mosdó alatt fehérlő lavórra, amikor a félhomályban megszólalt Harmath néni.
HARMATH NÉNI
Nekünk már az garancia, hogy Ötvös Ernő ajánlotta be hozzánk. Ernőke nálunk fogalom. A vécé itt van az udvari veranda felől, a mosdóvizet Lili reggel majd beviszi. De figyelmeztetem…
ÁPOLÓNŐ
Hol a lavór? Tegnap ide tettem a mosdó alá.
NARRÁTOR
Bernáth Gyula hajnali négy és öt óra között, egy fehér, kék szélű lavórban ülve, időugrást hajtott végre. Erre állítólag csak az ufonauták képesek, a mágneses terek közt lavírozva, amihez a földi civilizációt, tudományos eredményeket többszörösen felülmúló műszaki fejlettségre van szükség. A hétköznapi életben azonban a tudományos világot figyelmen kívül hagyva, egyszerűen történnek meg a dolgok. – Elég kényelmesen ült a mennyezet alatt keringő lavórban, de erősen kapaszkodott a peremében, mert félt, hogy kizuhan belőle. Ha jobbra nézett, balról jött a hang, ha balra, akkor valahonnan kívülről. Ez volt az első eset, hogy lavórban ülve közlekedett, így amikor a Császár fürdő felett elrepültek, óvatosan végigtapogatta a zománcozott felületeket, kormányt vagy valamilyen más irányító szerkezetet keresve. De kívül-belül sima volt a lavór, s csak valahol Ráckeve táján ismerte fel, hogy járműve, kizárólag testsúlyáthelyezéssel kormányozható. – Harmath néni, aki a régi, vidéki város konyhájában egy hokedlin üldögélt, körülbelül annyi idős volt, mint tegnap, vagyis holnap, saját maga a lábkórházban.
HARMATH NÉNI
Nem szeretek reggel felkelni, de ha Lili tíz percnél tovább marad a szobájában, akkor benyitok. Igaz, hogy maga elvált ember?
BERNÁTH GYULA
Zavartan. Most válunk… Ezért költöztem el.
HARMATH NÉNI
Ilyen fiatal, és már válik egy nőtől… Megjegyzem, mondta az Ernőke. Ernőke nálunk fogalom. Lili nagyon jó nevelést kapott, de kicsit félszeg, mert kislánykorában egyik ujját leharapta a sertés. Megboldogult férjem disznókat tartott itt hátul, s Lilike szeretett velük incselkedni. Bedugta az ujját és az egyik állat leharapta. Azóta csak kilenc ujja van, de elég szépen zongorázik. Vettünk neki egy pianínót a disznók árából.
BERNÁTH GYULA
Yorkshire-t, vagy keseféléket tetszettek tartani?
HARMATH NÉNI
Ugyan Bernáth úr, mangalicákat. Régen mindenki zsírra ment… Megjegyzem, Lilike szeretne majd férjhez menni, de valamilyen jobb emberhez. Húszéves lesz hamarosan. Sok, ugye…? Ha nem sértem meg, a felesége, akitől válik, hány éves?
BERNÁTH GYULA
Az is húsz.
HARMATH NÉNI
Húsz… Istenem, húsz év, és már vége mindennek. Adok egy lakáskulcsot, kapukulcsot, a szerkesztő úr akkor megy, akkor jön, amikor akar, de nőt ide nem hozhat. Ötvös Ernő ugye mondta, hogy Harmathékhoz nem lehet nőket hordani. Már csak Lilike miatt sem engedhetem meg.
NARRÁTOR
A külön bejáratú utcai lakosztály egy előtérből és egy nagy, szőnyegekkel borított, ódon szobából állt, melyet két, sokdunyhás ágy uralt és a márványfedelű ómárium. Nagy, elfeketedett keresztek lógtak a falon, aranyozott Krisztusokkal. Az aranyozás megfakult, a tárgyak kopottak voltak és nehezek, csak a bíbor színű ólomkristály vázák és tálak fénylettek. Az ablakokat zsalugáterek védték, így nappal is félhomály volt a szobában. A beköltözés napján Ötvös Ernő, akivel együtt dolgoztak a szerkesztőségben, tűnődő arccal az írógépe fölé könyökölt: „Ja, és azt még nem mondtam, hogy reggel Lili hozza be a mosdóvizet… Nagyon vigyázz, hogy ne kerüljön a lavór és az ágy közé… Veszélyes lány, férjhez akar menni…” – Lili minden reggel becipelt egy hokedlit az előszobából, rátette a lavórt, aztán egy világoskék kannából vizet öntött bele. Az üres kannával a kezében megállt az ajtóban, megvárta, amíg Bernáth kimászott az ágyból, aztán hirtelen odaugrott a lavórhoz és lelocsolta.
BERNÁTH GYULA
Hé, kisasszony, ez nem a Balaton!
LILI
Nyisd ki a szemedet, alva nem lehet mosakodni!
BERNÁTH GYULA
Szemrehányóan. Ennek a háznak a városi fronton nincs kéménye.
LILI
Ki mondta, hogy van? Így vette ki a buta szobaúr. Ernőke egy üveg pálinkát tartott az ómárium tetején. Azzal fűtötte magát.
NARRÁTOR
Amikor beköszöntöttek a téli napok, Lili forró vizet öntött a mosdótálba, és csak állt, állt a lavór és az ajtó között várakozva. Bernáth Gyula egyszer megszólalt:
BERNÁTH GYULA
Na, mi van?
LILI
Élénken. Igaz, hogy a Stomfay művésznőnek kopasz a pinája?
Vízlocsogás, mosakodás nesze.
BERNÁTH GYULA
Honnan tudjam? A művésznőt én a Shakespeare-szerepei miatt tisztelem.
LILI
Színikritikát írsz, bejársz a klubba, vagy már nem?
Vízlocsogás, prüszkölés.
BERNÁTH GYULA
Mit képzelsz te a színházról?
LILI
Gúnyosan-irigyen. Cöcö… Azt hiszed, nem tudom mit csináltok a klubban? Mindenki tudja… Díványok vannak ott, azon henteregtek.
BERNÁTH GYULA
Anyád azt mondta, hogy jó nevelésben részesültél. Takarodj kifelé a kannáddal!
NARRÁTOR
Lili néhány nap múlva, kihasználva Bernáth Gyula tétovaságát, hirtelen a gőzölgő lavór és az ágy közé került. Leült az ágy szélére és vetkőzni kezdett. Bernáth Gyula, ahogy ez gatyában, a lavór mellett állva lehetséges, méltóságteljesen megszólalt:
BERNÁTH GYULA
Lili, azonnal hagyd el a szobámat!
LILI
Kacéran, izgatottan. Csak egy kicsit… Gyere, bújjunk be a dunyha alá.
BERNÁTH GYULA
Veled nem bújok sehová. Tudom, hogy férjhez akarsz menni!
LILI
Nézd meg a mellemet… Csúnya vagyok?
BERNÁTH GYULA
Nem vagy csúnya, egész jók a melleid, de utálom a ragadós nőket. Még két perc és itt lesz anyád.
LILI
Mire az idecsoszog… Gyere ide egy kicsit, levetem a bugyimat…
BERNÁTH GYULA
Rosszkedvűen. Kifelé innen, Lili! Húzd magadra a jelmezedet, mert felpofozlak! Elköltözöm tőletek! Így nem lehet mosakodni.
NARRÁTOR
Lili grimaszokat vágva, durcásan magára húzkodta ruhadarabjait, felkapta a kannáját és kiment az ajtón. Amikor Bernáth Gyula megmerítette az arcát a mosdóvízben, Lili visszalépett a küszöbről, s egyik kezét csípőre téve, a másikban a kannát lóbálva fenyegetőzni kezdett.
LILI
Vésztjóslóan. Megmondlak anyámnak! Azt hiszed, nem tudom, hogy minden este becsempészel ide egy nőt? Addig soha nem fekszem le, amíg haza nem jössz. Ha korán haza esz a rosseb, akkor is lesek a függöny mögül. Mindig látom, ahogy a nő bejön a kulcsoddal és végiglopakodik a tornácon. Az anyu megmondta, hogy ide nem hozhatsz nőt!
Vízlocsogás.
BERNÁTH GYULA
Mit gondolsz Lili, miért válok el a feleségemtől?
LILI
Fölényesen. Mert erkölcstelen vagy.
BERNÁTH GYULA
Dehogy. Régimódi megközelítésben, lehetséges. Beleszerettem egy szép, fiatal lányba. Ezt te könnyen megértheted.
LILI
Felcsattan. Én? Miért érteném meg?
BERNÁTH GYULA
Mert te nem vagy a feleségem.
LILI
Sértetten. Istenem… Hogyan lehet egy újságíró ennyire piszok? Ócska… Ócska szar vagy, és abban biztos lehetsz, hogy mindent elmondok anyámnak. Képmutatóan. Őszintén bevallom neki, hogy fogdosod a mellemet, belenyúlkálsz a bugyimba, letépted rólam. Olyan vagy, mint a vadállat. Használsz, mint egy mosogatórongyot! Bevallok mindent.
NARRÁTOR
Bernáth Gyula a lavór mellett előre hajolt és pofon vágta Lilit. A kék vizeskanna kiesett a lány kezéből. Lili sírva és nevetve magasba emelte a karját, mintha el akarna szállni.
BERNÁTH GYULA
És verlek! Ezt is mondd meg anyádnak.
LILI
Boldogan. Köszönöm… Köszönöm hogy versz… Tudtam, hogy szeretsz! Üss még, hogy érezzem a szerelmedet! Már tudom, mit akarsz, már tudom. Verj meg mindennap! Hozok szíjostort, azzal verj előtte és utána.
LILI
Ígéretesen. Ami hamarosan bekövetkezik. Nem mondalak meg anyámnak, régimódi. Tudtam, az első pillanatban éreztem, hogy a szenvedély egyszercsak kitör belőled és elveszi az eszedet.
BERNÁTH GYULA
Ha nem hagyod abba, délután elköltözöm tőletek.
LILI
Igazad van. Költözz el innen. Én is elköltözöm veled. Anyám lesegetéseit én sem bírom tovább. Húszéves vagyok, jogom van szeretni! A mutter pedig azt képzeli, hogy nincs. Vagyis csak úgy, ha ő előbb megvizsgálja a férfi gatyáját, családfáját, pénzestárcáját. A mutter borzalmas banya.
Léptek, vízpancsolás nesze.
LILI
Te, kihűl a vized! Miért nem mosakszol?
BERNÁTH GYULA
Mert nem engedsz. Lassan megkoszosodom nálatok, mert reggelente idejársz hozzám arénázni.
LILI
Meglepetten. Én…? Én csak behozom a piszok szobaúrnak a meleg vizet. De nem mosakszik, lelkizik helyette. A csábítás összes trükkjét beveti, pedig olyan egyszerű lenne az egész. El sem kellene mennünk innen. Tied lehetne ez a jó ház.
BERNÁTH GYULA
Ez a ház, aminek nincs kéménye, s a repedéseken át az utcáról bebámulnak a szeneskocsisok? Az egész házsor összeomlani vágyik, egymásnak támaszkodva tartják magukat ezek a roggyant építmények.
LILI
Ócsárolod anyám házát?
Vízlocsogás, prüszkölés.
BERNÁTH GYULA
Lili, ha nem tűnsz el, fenékbe rúglak!
LILI
Egy hölgyet? Vedd tudomásul, hogy nálad úribb újságírók is vannak. Szombaton például a Holdfény cukrászdában az ötórai teán felkért táncolni Balogh Laci, és hosszan elbeszélgetett velem.
Vízlocsogás, mormogás.
BERNÁTH GYULA
Érdekes lehetett.
LILI
Így van. Komolyan vett. Ahogy felkért táncolni, azonnal megkérdezte: „Az elvtársnő KISZ-tag?” – És utána is, amikor leültünk, nagyon komolyan beszélgetett velem. Látszott rajt, hogy igazi műszaki ember.
BERNÁTH GYULA
Az… Balogh a pártrovat vezetője.
LILI
Nagyon komoly ember. Még sokra viszi.
BERNÁTH GYULA
Így van. Ha ügyesen riszálod magadat, feleségül vesz, és akkor az övé lesz anyád jó háza. Innen irányítjátok majd a mozgalmat. Ki sem kell mennetek, a fal repedésein át kiszivárog az eszme.
LILI
Gondolod, hogy feleségül vesz?
BERNÁTH GYULA
Ha győz a világforradalom, akkor azonnal.
NARRÁTOR
Lili megsértődött. Reggelente némán löttyintette a gőzölgő meleg vizet a lavórba, aztán beleköpött. Várakozva állt, mint egy hadisten és figyelte, mihez kezd Bernáth Gyula. A farsang első napjaiban Lili pantomimművésszé alakult át. A forró vizet némán a lavórba öntötte, aztán hátralépett és felemelte a szoknyáját. Ide-oda lépegetett rózsaszín, világoskék, máskor fakófehér bugyijában, mint egy amatőr táncosnő. Néha, erős felindultságában a nyelvét is kidugta, mint egy kis kígyó és sziszegett a mutatványához. Bernáth Gyula közömbös arcot erőltetve magára, mosakodott közben. Törülközött, fütyörészett, hangosan elmondott egy-egy miatyánkot latinul. Január vége felé változott a helyzet. Lili bugyi nélkül ugrabugrált az ajtó és a lavór között. Magasra emelte a szoknyáját és dalolt, mint egy francia lány, aki a réten át a szeretőjéhez megy. Ez a mutatvány Bernáth Gyulát eléggé megviselte, de amennyire képes volt rá, eltitkolta. Lili nyakig emelte a szoknyáját, s miközben lebegtette, énekelt:
LILI
„C’est si bon, rólad álmodom én,
és az éj közepén, sóhajom hozzád száll.
Várok rád, néha bánt a magány
és egyedül sírom át az éjszakát.
C’est si bon, rólad álmodom én…”
Vízlocsogás, majd taps.
LILI
Tapsolj csak, azt hiszed… Azt hiszed, én szólalok meg először?… Ezt nem éred meg.
NARRÁTOR
Egyik reggel feldúltan rontott a szobába Lili. Valahol régi vekkeróra csörög. Léptek nesze, kopogás az üvegajtón. Lezuhan egy porceláncsésze az ómáriumról és eltörik. Ágytakarók suhogása.
BERNÁTH GYULA
Mi baj van, Lili, bejöttek az oroszok? Miért rángatsz itt összevissza mindent? Látod, szép vasalt a másik ágy lepedője és a párnahuzat is!
LILI
Hol van a nő?! Ha kell, kirángatom az ágy alól is.
Szekrényajtó nyikordul, tompa tárgyak zuhannak a földre.
BERNÁTH GYULA
A kályhában is megnézhetnéd, ha lenne itt kályha. De kémény sincs. Mire eljön a tavasz, váltólázban döglöm meg.
LILI
Vádlóan. Idegen nőt hoztál a házunkba! Mindent láttam.
BERNÁTH GYULA
Neked a mosdóvizet kellene behozni… Legalábbis anyád szerint.
LILI
Feldúltan. Ez nem az a nő volt, aki miatt elváltál a feleségedtől. Nagyon jól láttam az ellenfényben a vastag combjait. Ha azt hiszed, nem mondom meg még a mai napon Erikának, hogy mind a kettőnket megcsaltál, akkor tévedsz! Itt a címe, telefonszáma. Felhívom és elmondom neki, mit csináltál az éjszaka.
BERNÁTH GYULA
Blazírtan, kérdőn. Mit?
LILI
Hogyan lehet valaki ennyire cinikus? Azt hittem, hogy Erikához hűséges maradsz. Én csak próbára akartalak tenni reggelente.
BERNÁTH GYULA
Erika elhagyott. Addig telefonálgattál, hazudoztál neki, hogy elege lett az egészből.
LILI
Reménykedve. Uram Isten, és akkor te képes vagy idehozni a házukba egy idegen nőt? Ha ezt anyu megtudja, nem éli túl.
BERNÁTH GYULA
Fáztam. Kell ilyenkor egy művészettől átfűtött nő, aki felmelegíti az embert.
LILI
Bebújjak melléd? Én olyan forró vagyok, mint a kályha.
BERNÁTH GYULA
Marhaság, Lili, inkább hozz egy kis meleg vizet.
LILI
Na, már ne mondd, hogy ez a segédszínésznő jobb csaj, mint amilyen én vagyok?
BERNÁTH GYULA
Lili drága, a segédszínésznők nem akarnak férjhez menni. Te pedig itt lengeted a forróbb részeidet, mint egy vasalót.
LILI
Felháborodottan. Én lengetem?
BERNÁTH GYULA
Engedékenyen. Jó, nem lengeted. Hozd be a vizet, az a dolgod.
LILI
Szemrehányóan. A végén még azzal jössz, hogy az anyám lengeti az én vasalómat… Tudod, hozzád képest az Ötvös Ernő úriember volt. Ötvös Ernő még anyám szerint is egy fogalom.
NARRÁTOR
Bernáth Gyula egész héten nyomdai ügyeletes volt. Végignézte, ahogy az ólomköpenyeket felrakják, majd a gépmester elindítja a masinát. Amikor néhány példány kiesett, átvett egyet az újságból, a szedőasztalon kiterítette, ellenőrizte a címeket. A címlapot, fejlécet hosszan nézte. A dátumot kétszer is ellenőrizte. Ha nem talált hibát, engedélyt adott a nyomásra. Éjfél után beült egy sörre a kávéházba, aztán fáradtan, kedvetlenül hazasétált. Az albérletben azonnal lefeküdt.
Kint az utcán felugat egy kutya, majd több is. Taxi érkezik, fékez. A kutyák már a kapuk belsejének ugrálnak, acsarkodnak, hörögnek. Kopognak a zsalugáteren. A kopogás többször megismétlődik.
BERNÁTH GYULA
Félálomban, ásítva. Ki a fene az?
Újra kopognak. Kint ugatnak a kutyák.
BERNÁTH GYULA
Sóhajtva, magához beszélve. Végre bemelegedett az ágy… Most másszak ki, húzzak nadrágot.
Villany kattan, csoszogás nesze.
BERNÁTH GYULA
Kiszólva az ablakon. Ki az?
ANDREA
Én vagyok, Andrea. Dobd ki a kulcsot, Ernő!
BERNÁTH GYULA
Ernő elköltözött, én Gyula vagyok.
ANDREA
Dobd ki a kulcsot, majd megbeszéljük.
BERNÁTH GYULA
Az én nevem Gyula.
ANDREA
Ne hülyéskedj! Megismerem a hangodat. Dobd ki a kulcsot, mert megfagyok.
Kulcscsörrenés a járdán. Kapu nyikordul, sietős léptek a tornácon.
ANDREA
Helló! Miért nézel ilyen hülyén? Én vagyok az Andrea. Nem is örülsz nekem?
BERNÁTH GYULA
Ne haragudj, most látlak életemben először.
ANDREA
Ekkorákat hazudni… Őrzöd a régi formádat, Ernő. Ugyanolyan hideg van nálad, mint régen. Miért nem építtetsz velük egy kéményt?
BERNÁTH GYULA
Az Ernő elköltözött, én Gyula vagyok.
ANDREA
Ez a rögeszméd? Múltkor a pszichológiai gyakorlaton megmutattak nekünk két mániákust. Addig is, amíg megszokod a nevedet, én bebújok a dunyha alá, mert megfagyok. Nincs egy kis konyakod?
BERNÁTH GYULA
Utálom a konyakot.
ANDREA
Tavaly még imádtad a konyakot és engem is, de aztán féltékeny lettél dr. Piglerre, dr. Pigler pedig terád és összedőlt minden. Hogy mennyire összedőlt, el sem tudod képzelni.
Kint kettőt dudál egy autó.
BERNÁTH GYULA
Megütközve. Meztelenre vetkőzöl az ágyamban? Nem ismerjük egymást, soha nem láttalak.
ANDREA
Naná, majd télikabátban megyek a dunyha alá. Tavaly még csókolgattad a combomat és a hasamat. Lihegtél… „Ilyen gyönyörű medikát még nem láttam… Ó… Ó…” Itt óztál és nyalogattad a mellemet mint egy fagylaltot. Pedig én mindig forró vagyok.
Kint újra dudál az autó.
BERNÁTH GYULA
Rád vár az autó?
ANDREA
Szólj ki a zsalugáteren, hogy elmehet.
Ablakok, zsalugáterek nyílnak, csukódnak.
BERNÁTH GYULA
Hangosan. Elmehet, vége a fuvarnak.
BERNÁTH GYULA
Az előbb kérted, hogy küldjem el.
ANDREA
Ernőkém, te ugyanolyan hülye vagy, mint voltál. Ha elküldted a taxit, mivel menekülök tovább? Meg kell halnom. Néhány perc múlva itt lesz dr. Pigler és megöl engem. Talán jobb, ha beveszem a mérget és meghalok, mielőtt ideér. De szeretnék még élni… Gyere búgj be mellém és szeressük egymást, mint régen. Gyere szerelmem, ölelj… Ölelj. Nincs dr. Pigler, nem is volt.
BERNÁTH GYULA
Az Ernő elköltözött, én Gyula vagyok.
ANDREA
Nem baj Ernő, gyere ide mellém és felejtsük el a világot. Nincs világ, nincs város, nincs dr. Pigler. Csak mi ketten vagyunk ebben a kicsi zord erdészházban. Hallod? Suhognak a fenyőerdők. Szeretkezünk egy nagyot, aztán megszökünk ebből a városból. Ez a város nekem már kicsi, árt az egészségemnek. Az egyetemet befejezem majd Pesten vagy Bécsben. Bécsben az anyám rokonainak van egy gyönyörű háza. Másoknak palota, nekem, minden épület ház. Így maradtam. Óvodás koromban kicsi házakat rajzoltattak velünk, kicsi, manószerű emberekkel. Gyere, ülj ide az ágy szélére, Ernő. Add a kezed. Érzed a testemet?
BERNÁTH GYULA
Én nem jártam óvodába.
ANDREA
Érzed, milyen forró vagyok?
BERNÁTH GYULA
Zűrös nő vagy, tulajdonképpen mit akarsz?
ANDREA
Na, mit gondolsz, mit? Csak amit tavaly is csináltunk művészileg, fuldokolva, megdöglésig. Szöktess meg és vegyél feleségül. Ha feleségül veszel, az apu azonnal vesz neked egy Ford Taurust és attasét csinál belőled. Tenisz, elegáns öltönyök, utazás. Nincs más út. Dr. Pigler mindjárt itt lesz és megöl.
BERNÁTH GYULA
Miért tenne ilyen butaságot?
ANDREA
Mert egy féltékeny állat. Orvos létére elmebeteg. Ahelyett, hogy elhagyná a hurkás nyakú feleségét… De itt polgárlányt elhagyni, amikor ott a dombon a villa, Fenyvesen a nyaraló? Az öreg sváb após még egyre tejel. Óvatos őrült. Reggel nyolctól éjfélig. Utána hazamegy a hurkás nyakúhoz. A féltékenységtől nem tud aludni. Hol vagyok, amíg ő otthon, mit csinálok, kivel. Szegény Figler szerelmes belém.
BERNÁTH GYULA
Nem csodálom.
ANDREA
Ugye, még mindig szép a combom?
BERNÁTH GYULA
Varázslatos, de takarózz be, mert megfázol.
ANDREA
Gyere, bújj be mellém. Apám egész biztosan attasét csinál belőled. Akarsz attasé lenni?
Kivágódik az előszoba üvegajtaja. Nekicsattan a márványtetejű ómáriumnak. Egy ablakfiók csörömpölve kitörik.
LILI
Nem akar! Nem akar attasé lenni.
ANDREA
Csodálkozva. Ki ez a kis hárpia, Ernő?
BERNÁTH GYULA
A háziasszony lánya.
ANDREA
Aha… ez az a kis taknyos, aki örökké leskelődött utánunk?
BERNÁTH GYULA
Én csak az ősszel ismertem meg, amikor beköltöztem.
ANDREA
Több példányban is létezel?
LILI
Ne játssza itt az eszét! Tudom, hogy mit akar, de a szobaurat nem fogja magára rántani. Eltűrtem Erikát, a vastag lábú segédszínésznőt, de ezt az új nőt már nem. Azonnal szólok anyámnak.
ANDREA
Erika, aztán segédszínésznő? Ernőke, megnőtt a forgalom, amikor elmentem?
LILI
Ez nem az Ernő, hanem a Gyula. Én is nő vagyok, mindent azért nem vagyok köteles eltűrni. Azonnal másszon elő az ágyból, mert leöntöm egy kancsó hideg vízzel.
ANDREA
Gúnyosan. Nő…? Mi vagy te kis ciroksöprű? Deflorált valaki, hogy ekkora a szád? Vagy csak viszket? Remélem, nem az Ernőt akarod behálózni?
LILI
Ötvös Ernő elköltözött. A szerkesztő úr neve Gyula.
BERNÁTH GYULA
Ne arénázz, Lili. Andrea helyzete tragikus, valójában öngyilkos akar lenni.
LILI
Honnan tudod, hogy Andrea a neve?
BERNÁTH GYULA
Bemutatkozott.
LILI
Bemutatkozott és meztelenre vetkőzve bemászott az ágyadba? Pont a szerkesztő úr ágyában akar öngyilkos lenni? Nem akasztja fel magát a kicsike erdészházat körülvevő fenyvesben. Nem! Bejön, meztelenre vetkőzik, aztán végez magával a szerkesztő úr ágyában. Holnap jön a rendőrség, mutter, ez a tisztességes anyajuh, magyarázkodhat a szomszédoknak. Ki vesz engem így feleségül, ha a szobaúr ágyában halomra ölik magukat a nők?
ANDREA
Megbotránkozva. Ernő, ez a kislány hallgatózott. Mindent kihallgatott, s ha megjön dr. Pigler, beköpi neki.
BERNÁTH GYULA
Pigler? Éjfél már rég elmúlt, éjjel kettő is, hogyan kerülne ide dr. Pigler, ha egyszer otthon fekszik a hurkás nyakú feleségével?
ANDREA
Dr. Pigler azt hiszem teljesen megőrült. Meg akar ölni mind a kettőnket. De én előtte beveszem a mérget és elporoszkálok a túlvilágra. Hacsak nem akarsz attasé lenni. Anyu azt mondta, hogy vadonatúj Ford Taurust ajándékoznak annak a marhának, aki engem feleségül vesz.
LILI
Mondtam már magának, hogy nem akar attasé lenni, és nem kell neki a maguk vacak Ford Taurusa.
BERNÁTH GYULA
Miért beszélsz bele, Lili? Új kocsiról van szó. Egy vadonatúj Ford Taurusról.
LILI
Aha… Meg egy régi, kihűlt nőről.
ANDREA
Ingerülten. Ernő! Vágd pofon ezt a taknyost!
LILI
Mondtam már magának, hogy Ötvös Ernő elköltözött, a szerkesztő úr neve Gyula.
ANDREA
Gyula? Jules? Szóval egy Jules… Miért lenne Jules, ha Ernő? Utálom, ha az emberek megváltoztatják a nevüket. Ernő és Andrea, ez így, közvetlenül a halál előtt, nekem megfelel.
LILI
Bernáth Gyulához. Te, ez a nő dilis, vagy berúgott, mint az állat.
Kint kopognak a zsalugáteren, majd ököllel verik. Recseg az egész ablak.
ANDREA
Jézusom! Itt van dr. Pigler. Megöl bennünket.
Rugdossák, rázzák az utcai kaput, majd a madzagra kötött kolompot rángatják.
HARMATH NÉNI
Kintről, ijedten. Ki az, kérem? Ez egy tisztességes ház.
Csikordul a kapu, trappolás.
DR. PIGLER
Ordítva. Hol vannak? Megölöm mind a kettőt!
Kivágódik az üvegajtó, a cipőtalp alatt üvegcserepek ropognak.
BERNÁTH GYULA
Jó estét, uram, foglaljon helyet. Egyre többen leszünk itt, de néhány embernek tudok még helyet szorítani. Harmath néni, talán oda a székre.
DR. PIGLER
Tudtam, hogy idejön, követtem a taxiját. De nem jöttem be azonnal, megvártam, amíg előrehaladnak az események. In flagranti akartam a turbékoló párt nyakon csípni, aztán megkopasztani, mint egy fostos galambot.
BERNÁTH GYULA
Andrea elég rossz állapotban van.
DR. PIGLER
És hogy került a maga ágyába?
BERNÁTH GYULA
Nem tudom. Talán erre sétált, benézett a zsalugáter résein és látta, hogy van itt egy megvetett ágy. Bejött, belefeküdt. Ennyi az egész.
DR. PIGLER
Volt itt egy ágy? Itt pedig van egy szike. Ezzel operálok… De én magát Ötvös Ernő most feldarabolom. És nem fent kezdem, hanem az alagsorban. A boncmester segédje voltam, csak később vettek fel az egyetemre. Az anatómiát nem Szent Ágoston könyvéből tanultam, hanem lent az alagsorban. Én most feldarabolom magát. Kirakom ide a márványlapra a veséjét, szívét, heréit, és Andrea ágyból nézegetheti. Aztán vele is végzek, de előbb őt még a maga ágyában… Én kegyetlen ember vagyok!
HARMATH NÉNI
Na, de kérem! Ez egy tisztességes ház. Kénytelenek vagyunk szobaurakat tartani, mert az én özvegyi nyugdíjam nagyon kevés.
BERNÁTH GYULA
Tegye el doktor úr azt a szikét, mert kiverem a fogait, s akkor Andrea egy fogatlan embert nézegethet reggelig!
LILI
A doktor úr ismeri Ötvös Ernőt?
DR. PIGLER
Sajnos, évek óta.
LILI
És ez az úr itt Ötvös Ernő? Jól nézze meg!
DR. PIGLER
Ki más lenne? Bár mindig félhomályban láttam.
LILI
A szerkesztő úr neve Bernáth Gyula.
DR. PIGLER
Valóban, ez az úr nem Ötvös Ernő. Felordít. Akkor viszont hogyan kerül az ágyába Andrea?
LILI
Mondta már a szerkesztő úr… Erre sétált a hölgy és bejött, belefeküdt az ágyába. De semmi sem történt, én azt garantálom! Itt álltam az üvegajtó mögött és mindent hallottam! A szerkesztő úrnak fogalma sem volt róla, hogy a hölgy kicsoda. Erikát és a vastag lábú segédszínésznőt már megszoktuk, de hogy ide újabb nőt hozzon, azt se én, se az anyám nem tűri el.
BERNÁTH GYULA
Dr. Pigler, ha egyszer ennyire féltékeny Andreára, miért nem veszi feleségül? Miért bujdokol a hurkás nyakú felesége elől, ahelyett, hogy elválna. A legtöbb férfi ilyenkor elválik és újrakezdi az életét.
DR. PIGLER
Uram, az én hurkás nyakú feleségem éppen az ön ágyában fekszik. Andreát öt éve vettem feleségül. Szép lakásba költöztünk, vettem neki egy vadonatúj Ford Taurust. De jött Ötvös Ernő és megbolondította. Negyedéves medika, de tele van uvékkal. Már rég végezhetett volna.
A dunyha alól ropogás hallatszik, mintha valaki kekszet enne.
NARRÁTOR
Dr. Pigler odaugrott az ágyhoz és felrántotta a dunyhát. Andrea már olyan nyugodtan aludt, mint egy gyerek. Az orvos szétfeszítette a nő markát és kivett belőle fél levél gyógyszert. Megszámolta a maradékot.
DR. PIGLER
Elnézést kérek, teleette magát Veronállal. Elrohanok mentőért, ki kell mosatnom a gyomrát!
Ajtócsapódások, futás zaja. Kint felbőg egy autó motorja.
HARMATH NÉNI
Ilyen csúfság a mi házunkban soha nem esett meg. Ne haragudjon szerkesztő úr, de fel kell mondanom a szobát. Ötvös Ernő olyan csendesen élt, hogy észre sem vettük hogy itt van. De magával minden héten történik valami.
LILI
De mama, a szerkesztő úrnak semmi köze a cirkuszhoz. Dr. Pigler feleségét Ötvös Ernő csábította el.
HARMATH NÉNI
Az nem számít, dr. Pigler most csinált balhét és a szobaúr ágyában egy félholt nő fekszik. Felmondom a szobát!
Kint felvijjog a mentő, emberek trappolnak befelé.
NARRÁTOR
Amikor Bernáth Gyula harmincévnyi messzeségből visszatért és kiszállt a lavórból, az egy kicsit megzörrent.
ÁPOLÓNŐ
Nem látok a szememtől… Itt van a lavór a csap alatt, csak egy kicsit beljebb.
Hajókürt hangja.
CSÓNAKDÁS
Mindjárt kivilágosodik, Pócsmegyerről megjött a kofahajó.
Horkolás, vízlocsogás.
NARRÁTOR
A bájosan dundi ápolónő meleg vizet öntött a járműbe és mosdatni kezdte a mérnököt. – „Lili valójában egészen helyes kislány volt” – merengett Bernáth Gyula, aztán az utazás emlékeitől fáradtan elaludt.
|