Isten halottkém-jelentéséből

Halott, kinek hiányzol? Talán a fogkefédnek. Tükröd is, fényt fényre gányol. S nem leli tükörképed. Cipőd tudja: üres még. Aztán fölveszik mások. S hogy mi ez az üresség, nem érzi nagykabátod. Eltűntél. Megtörténtél. Magadból ki se látszol. S nincs az a világtündér, aki visszavarázsol. Szó voltál vagy csak szótag? Vakablak vagy földabrak? Mindegy. S mindegy a hónak, hogy rád már nem havazhat. S mindegy lombnak, esőnek. Meg sem kérdezik, hol vagy. Körmeid, hajad nőnek. Egész jó kis halott vagy. Nem szól a föld, az ég se. Illedelmesen oszolsz. S magad sem veszed észre, holtadból is kiholsz.