Áni Máni balladát sír

Egy pormacska, s egy poregér, s egy porabbnál porabb poreb – Három Igazi Nyüszögér – él minálunk, és megél, lakja a lakás-zugokat, zugolyokat, belak minden sarkot és sutot, minden zeget és zugot, mert befér mindenüvé ahonnan kifér; Él hát ágy alatt, asztal alatt, szekrény sarkában és szekrény alatt. Él És zenél A javából! A pormacska pormiákol, a poregér porcincog, és a poreb porugat: pengetik porbajszuk, zengetik porfogukat, hogy csak úgy zing-zong, illegetik magukat. A pormacska porfarkát görbítve porlantol. A poreb poráriázva porvonít parlandón, s a poregér porcintányérozva porcincogat. Mint fényes promenádon, úgy sétafikálnak át a szobákon. Középre leteszik porsipkáikat, porcelán tányérjaikat, s akik hallgatnak a zenére, abba vetik aranyaikat. Jön is a nap! Fülel, meg-megáll, s odaérve teledobálja fénnyel, csöngő aranypénzzel. Ebből majd mind a három, a porkupicákból, porokat borogat. (Jól érzik saját porukat!) Kipróbálják torkukat. De néha poruljárnak, azaz: póruljárnak, mert kiporolják őket, hogy csak na! Ám rá se rántanak, nagyokat alszanak, burkolva pókhálópaplanba. Csak egy nagy hirtelen vész fenyegeti hármukat, ha egyszerre nyitva marad minden s rájuk tör mindenünnen három tucat porebrendész, porgyepmester, porpecér: a Huhuhú-huzat! S megzendíti, mint sok rendőrsípot, egyszerre a kulcslyukakat: ZENG A HÁZ! süvít és sivít és fütyül és visít, fütyül minden lakat; s a Három Igazi Nyüszögér – uccu neki, vesd el magad! – úgy fut körbe-karikába, hogy saját nyomába ér. Legelöl fut a poregér, a pormacska utána, annak a sarkába meg a poreb. Nyomukban meg, mind közelebb húzat a huzat! A pormacska jajcincog, a poregér jajnyávog, s a poreb jajugat: jajjogat. De nem ez a nagy baj! Ó! De az a sötétben lapuló, spájzokban megbúvó, sarokban szunnyadó, vámpírként vérszopó, nagy és rettenetes, szörnyű és rettegett, hörgő és zörgő, dörgő és pörgő, forgó és korgó, porgó és morgó nagy óriáskígyó a por- szí- vó! Ó! Ó! Ó! Ó! Ó! Oly szörnyű, hogy el sem mondható, Nincs már a porcincogó, a pormiákoló, a porugató. KITAKARÍTOTTUNK! Brühühü!