Új „Hála-áldozat”

„Szememnek Ady nyitott új mezőt”, hol páva hált, szökőkutak fogantak, úgy szeretkeztek a szavak, fogalmak, mint fény és árny születésük előtt. Új ősrobbanás volt. Kisded szivekbe nőtt harang. Zsoltár. Rossebbakák rekedtes sírja, és a jövendőbe szerelmes. Mint lantját dobta elé a temetőt. De a Győző jött. Taposott, tiport. Megszaggatta a Bibliát. S a gyarmati port, az űrt lerúgva lant és mén ellovantak. – Mint ropogó hárfahúrok a máglyán fölvérzett egy föld alatti szivárvány: „Babits tanított ízére a dalnak”.