Cigánymeggyfamadonna

Aki a most vagy a mostban, ki tegnapom, holnapom se lehetnél, mert szeretve-nem szeretve is szeretnél, de jó, hogy megbújhattam meséző mosolyodban. Jó ez a meleg sátor. Hogy nem szégyen: élnem, s alélnom. S az a fekete zápor, ahogy a hajad mosdat: elmos mögülem, bennem mindent, ami vérnyom. Kopók és kürtök acsarognak, és acsarogna, csaholna tőr, hurok, s minden, mi ölhet. Vigyázz! Te is megölhetsz, ha nem mosolygod el belőlem a földet, gyönyörűs záporom, cigánymeggyfamadonna.