Áni Máni szomorú

Élt egy angórarigó, s egy delfinmacska is vele. Csak hát az egyiknek az ég, a másiknak az igazi kék tenger volt tengere. És szólt a delfinmacska így: „Ó, rigóm, hercegem! Ne szálldoss ott, ne légy irigy, szállj le hozzám, játszani vigy, és játsszál csak velem!” És szólt az angórarigó: „Csak árnyam láthatod, az a tiéd, s a trillió fény, hang és árnyéktilió, s amit képzelni tudsz.” És így szállnak azóta is. Fönt szárny és árny alant. Tükreivel verdes a víz, s minden vízcsepp szájában visz egy árnyékmadarat. De néha sírást hallani, mindkettő megremeg, mert odafutnak játszani a sírás kék hullámai, ahol az ég ered.