Vers a betlehemi kisdedről

A kenyér éhes volt, és hangosan oázott. Sírt, azóta sírt, hogy a küszöbre kitették. A kenyér szerelemgyerek volt, születése szerint törvénytelen. Törvénytelen, mint minden anyakönyvezett jövő. A kenyért újságpapírba pólyálták. Csuklója körül kicsiny bérszalagok. A kenyérnek játékai is voltak: üveggolyó nap, holdgomb, papírcsillagok, csörgő szerszámok és selyembúzaföldek. És szurony és rohamkés a keze ügyében. Egyszer egy Petőfi-ember már megtalálta. Azóta magyarul így hívják: március. Azóta is kidobjuk a történelem-kukába, hiszen mi másra való a napvilág, Kenyér?