Az első vers

Az első hang az volt, lábraálltam,
a csörgőt ráztam, vagy csillagokat,
oly egyremegy: színeváltozásában
az örök rács velem nőtt, rám-ragadt.
Az első szó: megindultam, s megálltam
apám, anyám – ég és föld előtt.
Az első jaj: a zaj zuhanásban,
s hogy zuhanásaimnak szárnya nőtt.
Az első mondat: futottam, beszéltem
valami felé- (s -hez), halál- s életétlen.
Lábamon földkolonc. Számon szó: napsömör.
S az első vers? Minthacsak vízen: jártam
a levegő színén, moccanatlan lábbal.
…És sár, kavics, fák, tenger, holdgödör.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]