Örök perben

Már balszemem megbilincselte
mély karikával a halál.
A jobb szemem nincs még bilincsben:
letartóztatására vár.
Ki eddig bűntársam volt, a testem,
most tanú: vádol és megítél,
eleven koncepciós perben
vall rám mind, aki velem él.
Rám vall a tüdőm és májam,
a szívem – hebeg és habog –
összefüggés nélkül darálja
azt az egyetlen mondatot.
Pedig a bűnöm annyi: élek.
S az egész itt komédia.
Idő óta kész az ítélet.
És se isten-, se emberfia.
Csak földtömlöc. Földmagánzárka.
A féreg és gyökér-verem.
Szerelem: mindenségbárka,
te vígy át a végső vízen.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]