(Sz)ázalék (sz)ámítás

Hogy hősölnek most is! Mint mindig. Bagóért. Ez két igen közt biccentett egy nemet, bolgárul. Ez félkéztapsolt. A köznapi hóhér könnyeivel kente a kenderkötelet, mikor fölhúzá… (Föl, föl, ti rabj…) Mennyi óhé- ber hablaty, hadova, agyhúgykő-hegyek sódere… Hogy kilóg, nem a lóláb, a lóvé. Szennylé szivárványzik. Tócsák tengerzenek. Van tengerünk? A „Kék tó, tiszta tó” Rt. kész óceán már, és nincs, aki kimerné. Széchenyi új szlogent gyárt: „Kosztengerre magyar!” Evezz, evezz, a világ vályúd vágya. Míg hullámlik, hánytorog alattad a trágya, dahaloholj, hisz mindegy, féhény vahagy szahar.