Ünnep Margit

Betűz a nap az ablakon.
Betűket betűz a napon.
Figyelek, szájáról olvasom
sugarát. Leírom, lerajzolom.
(Mint egykoron. Keresztúron.)
Most saját sugarába kap
mutatóujjával a nap,
és sebten, mert megégeti,
fújja, hideggel leheli,
szája sarkához emeli.
(Ez a föltartott ujj az I.)
Most mint egy kerek almafa,
a tenyerébe hajlana,
az arca, egyet alszana.
(Az álmos almaarc az A.)
Ásít is, mintha mondaná:
(az ásító A meg a nagy Á.)
Most őszi nap. Szöszög, sziszeg.
Utánozza a szeleket.
Minden ujja zönög, zizeg.
Viszi a faleveleket.
Zözögnek is: zönö-zözö.
(A zözögés a Zö betű.)
Kis, piros, pöttyös napcsoda,
a régi, osztatlan oskola
pattogó labda-mosolya.
Írni, olvasni tanított.
Szeretem Ünnep Margitot.
Sze-re-tem Ün-nep Mar-gi-tot.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]