Fényhedt karácsony
Karácsony, fényhedt karácsony. |
Édesanyám, szíved a jászol. |
|
Nem kell még semmit akarnom, |
csak kettőnk dobaját hallnom, |
magadhoz még úgy szorítasz, |
ahogy a fényét a csillag. |
|
Hallgat. Ha rákezdi: sírt ás. |
Megszületik, meg, a sírás. |
|
De most még csak Te. És én, én. |
Ég árad számban. És fény. Fény. |
Én-mosolyogsz. Jövős eleimben |
szövi rám szád kicsi ingem. |
|
Karácsony, fényhedt karácsony. |
Édesanyám, szíved a jászol. |
|
Édesanyám, szíved a jászol. |
|
|
|