Fény fut át

Mióta szeretlek ég az ég, és föld a föld, és fű a fű. Mióta szeretlek csak az ég bennem, mi benned gyönyörű. Mióta szeretlek Te vagyok. Arcod arcom. Kezed kezem. Magamra mint feltámadott mozdulatra emlékezem mozgásodban: be ismerős! Ki is? Testvér? Barát? Rokon? …Ahogy nyarakban hull az ősz, fény fut át a hulló havon.