Történelem
Mondják: lejöttek a fáról. De én is |
velük mentem. Láb nélkül. Én, a fa! |
Gyökereim az utat velük mérik. |
Göcsörtjeik időim ág-boga. |
|
Viszem őket koronámban végig. |
Ott makognak, sokadnak, szapora |
fajként nyüzsögnek, tetvészik |
egymást, sok hülye majompofa. |
|
Elhagyom-e őket? No iszen! |
Ha elengednék egyszer a kezem, |
ha kibújnának lombomból valaha; |
|
Én vagyok Ők, s Ők maguk a Fa. |
Törzsem törzsük, s a történelem |
– idegrendszerem – bűnök bolyhozata. |
|
|
|