Miért a vers?

Verseim nem arra valók, hogy díszzsebkendők legyenek holmi múltba öltözött jelenek csikkzsebében; – nem dekorációk, s nem is unt jelszavak, melyeket, mint a szentek szájából vöröslő írást, nem mázolnak többé a falakra, se a szívekre. – Nem is templomi zászlók, amiket kiosztanak minden Nagyszombat este lobogtatni a húsvéti körmenetben; – nem hallelujázok, a baldachint nem viszem. Vagyok, aki voltam: egy a tizenegy közül, a tanú, aki tudja: a szívek sziklaüregében fekszik a megfeszített jövő. Még nem támada föl a Föld.