Egy szerkesztőségben

A „Magyar Papir” munkatársainak

 
Csöndes lapzárta-délelőtt
Az eső gépel odakünn
lesem eme fehér mezőt
hátha valami idegyün
De nem száll erre semmi se
csak egy biopon-denevér
szárny-lehelete lengi be
a papirost mely hófehér
mint téli puszta sőt telebb,
s pusztább oly hasonlatos
– mert nem tápászkodik föl beteg
a toll, az elszánt gyalogos
s hiába köröznek a szavak
nem szállhat egyik se ide
Elriaszt minden madarat
a papír puszta tekintete
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]