Mostanában

A katonai térképeken a Fehér bognár háza áll még, s feltehetőleg megvan a kút is a kert végiben, a kukoricásban, s valamelyik titkos záradékban már eldöntötték az Öreg Temető sorsát. Képzelem, mekkorákat göcöghet mostanában az özvegy Fehér bognárné a földben – a célzásra emelkedő fehér csövek láttán. – Hogy az én házam? Hihihi… Meg az a kút ott… Hehehe… Rég elemésztette a tűz azt, a kút is – bangó volt szegény – betömődött. Betemették. Eltemették, mint engem, kormos, görbe ecetfát, kit csak a macska, meg az a gyerek szeretett a ház elejéről. Most is miket firkál! De jöjjön csak ide, majd megcsikarom az arcát, s megkínálom egy karéj virágporos széllel. A hadászok talpát meg megcsiklandozom alulról: nyüszítve fussanak világgá a nagy ijedelemtől.