Kaszás vetésben

Búzás, rozsos reggeli fényben
lapul szívem kaszás vetésben
– mint fürj rebben, mint nyúl riad.
Ha csak egyetlen kaszás jönne,
vigyáznánk szívemre, a földre,
s kihagyná fészkem, vackomat.
De ez a sötétséghernyótalpas
dromedár kinek irgalmaz?
Milyen mézes halált kínál,
ha szűköl a szív, s eltolvajodva
szökik a szó, a szabad szolga
– s gyün, jön, füstöl, fújtat, zihál.
Reggelre csupa csőr a tarló,
csupa fényszőr, árnyláb, és tarkón-
lőtt fény, elmetszett árnyú nap –
s vérben totyog végig a földön
az első ragyogásba göröngyölt
sárga kislibafénycsapat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]