Az a jegenye, az a jegenye

az a se ága, se ege, az a se lombja, levele, se koronája, gyökere, csak törzse, csak fölnégyelt teteme, megvarasodott öt sebe, gödre kopoltyú-lebenye, tátongó fekete sebe, megbőrösödött láng-hege, az a csonk múmiazene Az a jegenye, az a jegenye, ott az út szélin, elfele, ahogy futosott fölfele és le a láng, az a keze- lába-se csecsemő-feje, ahogy futosott fölfele a hangyák fekete serege, bogárkörberágta szeme, az a nyüvesedő zene megfeketedő levele mintha a láng is bűzlene a koromtól s vérzene vele Az a jegenye, az a jegenye, ott az út szélin, elfele a határból, a hadi út fele kivetve az út szélire, az irgalmas idő szélire, kapkodó, kéregető nesze, fölalamizsnázó sebe rábízva az idő kedvire, az idő jegedző kérgire, amputált szavai nesze gégétlen ripacséneke mutogató gyomra, bele Az a jegenye, az a jegenye, ott az út szélin, elfele a határból, a hadi út fele, Fehéruváru meneh Az a maga alá vizelő befagyott tócsákat lehelő herélt-miskárolt férfinő, az idő mocskából kinőtt Conterganbébi idő, Az a jegenye, az a jegenye, az a se nyara, se tele, se hazája, se istene, csak perce, megcsonkolt ideje, kiherélt órája és tere földből kifordult gyökere, lehántott kérge, levele, fölmetszett koponyateteje, sírtátogó agyürege, múltködlő röntgenlelete, istendaganata s leve, benne az árvaság neve, a kivetettség szigete, Az a jegenye, az a jegenye, ott az út szélin, elfele a határból, a hadi út fele Fehéruváru meneh, szanaszétszaggatva-meneh, mintha egy írás vérzene az a se zöldje, se heve csak korma, csak pernyefekete üszke, tűz-ette levele, mintha az írás vérzene a máglyán, indái, ere kacskaringós betűjelene a hamuból visszakéklene, tintállana, lélegzene, vissza a földből vérzene, hogy valaki olvassa le, vakon is tapogassa le, Az a jegenye, az a jegenye, hol van elhullott ideje, elhullott tükre levele, hogy játszana a szél vele, citerázna a fény vele, az az ősztsúgó nyárzene, rigós szelek részegese, országutak énekese, Az a jegenye, az a jegenye, a mindenség mindenese, a csillagok kisbérese, a Nagy Göncöl szekerese, az idő kicsapott ménese, örökké nyargaló levele, ha egyszer kardokat ellene, borongó fényeket ellene, ki támadhatna ellene Az a jegenye, az a jegenye, az a je