Epilógus

Nélkül és volnaéletem Élni-halniból madarak Megjön a sírás Megmarad Szélből folyó száll szélesen Klorofill-alagutak alól a sárga a kék kitolat Jaj apám-anyám várhatom vonatomat virágomat Kereked alá tulipán hajthatnám hajdani fejem Bújhatnék ég szoknyád alá Öle rejtsen el és legyen Katonák s kurvák Elszökik körülem minden Laza part Emlékeim nem üldözik Megjön a holt és betakar Válla és irgalma fölött egy viola ketyeg örökké Tigris szempillarács mögött Nem nézek szeme közé többé Talán kapdosó mosolyod talán ideges gyors beszéded Talán talánod Talán méged Száll a sírás és mosolyog