Harminc körül

Kalandok? – Csak karambolok. Csodák? – Csődök, csődörszerelmek. Álljak az országútra és másé-éveknek integessek? Kezem lassan karónak sem jó, a szemem arra se, hogy lássak, – ideje beállnom gödörnek, helyet csinálnom a sírásnak, mert megjön úgy is. A sás szaga, sár, föld már kisusog a számból. Füveik liliputi hada dereslik, kúszik koponyámon.