Arckép anyámról
| Ki nyűtte el kenderhajad? |
| Milyen szél szárított, hogy egyszer, |
| egyszer csak szemed elapadt, |
| s bokádból elfutott a tenger. |
|
| A tenger? – Csalános kutak. |
| Csöpögő vízcsap a konyhából. |
| Az eső, a zománcos ég elárul. |
|
| Hallgatlak. Szivárványfiad. |
| Kő hengerül mindkét szemedre. |
| Csönd van, de az is megriad. |
| S már nincs aki elhengerítse. |
|
|
|