Kőkorszak

Csillagos ég, te messzi, te történelem-feletti kőkorszakbeli ország, mi közöm van tehozzád. Lobogsz, lobogsz fölöttem bibliás gyolcs-ködökben, mint nők melle, pucér ingben, mit fájdítod a szívem. Mit kezdjek tájaiddal így, megmunkálatlan, hisz annyira jövőm lettél, múltam is lehetnél. Csillagaid csak álcák, kőből pattintott lándzsák, kőből pattintott kések, sugárzó törmelékek.