Míg utcahosszat
Míg utcahosszat ácsorogtál, |
fél éjszakákat csámborogtál, |
mással, magad – huszonnégy évvel, |
mire mentél csak szenvedéllyel, |
igazság, szép szó mire ment?! |
|
Azt hitted születni elég lesz |
s mert szabadságot szabadalmaz |
az új világ, te is szabad vagy, |
hol van a híres regiment?! |
|
Hát mit ácsorogsz itt, mire vársz, |
mielőtt mindent kitalálsz, |
lódulj meg; tán még hazaérsz! |
|
|
|