Zene

Ej, te zene, te zene, te táltos   énekek aranyfedezete,   életünk húsa, világos napra tárt, szívmélyi bánya – Ej, te zene, te zene, te láncos   pipacsban, proletár szélben   zúgó, szökellő,   táncba cipelő, fűszálak lélegzete – Hol vagy, te zene? Te zene, te zene, te sáros bakancsok, kiszakadt csizmák, talpasok, mezítlábas május elsejék serege – Te zene, te zene, te lángos, füstölgő sírok, csalános, csoszogó temetők, tüntető,   nincstelen tömege – Hol vagy, te zene? Micsoda befagyott bordák, Északi-Jeges-tengerek   mögött dörömbölsz,   hol vagy, hogy akkorát döndülj, hogy egy percre elálljon – nem a föld, az ég – az emberek lélegzete. Hol vagy, te zene? – Hol dobogsz, hol versz, ifjúság,   világrészek szíve?