Eső után
Most csupa vászon a kert, nyersen |
ropognak a margaréták a fényben. |
Ágakon szellőznek kisingek, bogárvitorlák. |
Leveleiket kiteregették száradni a fák. |
|
Mindenütt levetett, kivasalt szoknyák: |
ágyások lebbennek zölden. Sárga szegés az út, |
odavarrva a földhöz – tömött buzsáki hímzés – |
tolongnak szekfűk, tulipánok. |
|
Téged utánoz itt minden, utánad |
szalad a táj és segít, tereget, mos, vasal. |
Fényes derekad nézi, s megmosdik a vén ég, |
|
Hát ki ölel más, mint én, ennyi fényt, |
ilyen reggelt? Mindenütt lépdelsz. |
Lábad előtt – apró, rózsaszínű giliszták – |
|
|
|