Aki ivott az ég vizéből

Aki ivott az ég vizéből, felhőt evett kenyér helyett, önmagát vette feleségül, s egész világot éhezett, aki csillagokra térdelt, ha a folyókban térdepelt, arcát kimosta a szégyen, kavicsként kifehéredett, lassan az időből kiszédül, magával ragadja az út, inni a mindenség vizéből, s betelni múlhatatlanul.