Szelíd ég
|
Feld Gézának
| A rózsa fölrobban, kinyílik. |
| Szirmok sárga szilánkja száll, |
| rügyek géppuskatüze izzik, |
| leveleket lyuggat a nyár. |
|
| Zöld füvekbe hal a halál. |
| Kattogó sorozatban fény dől, |
| bombázza a földet a nyár. |
|
| A fák virággal pörkölődnek. |
| És csönd! És ég! Micsoda nyár |
| készteti rám a képzeletnek |
| képeit, kényszerzubbonyát, |
|
| hogy harc, halál a kékellő ég, |
| arcbalőtt vasgolyó a szem, |
| a nyár bombázó repülőgép, |
| belőtt bunker a szerelem. |
|
| Szelíd ég! Tündökölő meggyfák, |
| de benn, a szív üregeiben |
| egy rózsa fölrobbant! Ölelj át! |
| Ne vessen szét a félelem. |
|
|
|