Szőlő

Tán valami tündér
járt az éjszaka
jártában a hegyet
összecsókolta
csókja ízét fényét fürtbe foglalta
bárki leszakítja megcsókolhassa
itt hagyta az égen túli tiszta bájt
rabul ejt az érett rizling muskotály
juhfark veltelíni
 
furmint cardinal
bőve büszkesége
 
csöndes bakator
 
mit a kurucvére
 
azonmód kinál
brilliáns a szemnek
nem ízlelt a száj
ennél éde
sebbet
sehol
 
semmi
 
 kor
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]