Alma

mennyi

bazsarózsa

lepte el a fát

piros pünkösd óta

nem gyúlt ennyi láng

mintha görög kertben régi

jelenés kelne elszerette párisz

helenét mégis csöndben békülnek az

istenek ekkora bőségből jut mindenkinek

ahány alma annyi legszebbnek való aki

megkóstolja csókra hajlandó a gyümölcs

oltó is róla

álmodik

eleven

halottá

fiatalodik