Makovecz Imre paksi temploma

Valami ismeretlen izgalom
árama zúg az erekben, a fák
feszültsége akkora, mintha most
roppanna szét a mennybolt, valami
különös földi jelenség, csoda
készülődik a hátsó udvarok
a Duna és az atommáglya közt,
kikezdve a kutyák terrénumát,
nem idetévedt szarvas tölgyszaga
ingerli fel most a civilizált
ebeket, baromfiólakat
ennyire az ölyv sem némítaná,
miként ez a gazdáknak is gyanús
jelenés, amely mindig itt marad
porba rajzolt jövőben, multkori
szerszámok, ökrös fogatok nyomán,
egy partra vetett hatalmas viza
formájában, föld, kő, homok, fa, fém
másvilágából való furcsa lény,
jelenés, amely mindig megmarad.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]