Hajnal Budáról

Úgy áll a nap a ferencvárosi tetőkön mintha várna valami segítséget hogy bújna már elő zugából egy mihaszna súlylökő hisz eddig is nagy megpróbáltatás volt az Alföldtől elrugni magát aztán a fák, a házak cserepe! mestergerendák rendültek bele akkorát szusszant akkorát nyögött az egész mennybolt elvörösödött meddig tartott a geometria vízszintes gömb kétes egyensulya? míg a kávémat ittam? nem tudom már itt ágál a szemközti csúcson mert fölébredt a város millió Sziszüphosz nyomja s annyi felvonó lóerő húzza hajtja szüntelen hogy ránk ne essen merőlegesen vagy éppen egy magányos költemény vezérli lassan megszokott helyén?