Az öreg Michelangelo

Ilyen leszünk, ha megérjük? a részvét koldusa néz ránk, ilyen báva vénség alázatával esendünk mi is? árok szélének háttal, s majd a végén már nem az éhség, a túlra tekintés nyomorúsága bágyaszt, csöpp tekintélyt sem hagyva hátra, tán ezért segít rajta az ég, és amit lent a sintér elkapott, az Ur amott visszaadja, s amit lerótt az üdvösség miatt, javára válik, hogy egy kutyadög szomszédja, és a három rühes macska gazdája volt, s mint nyári halpiac, hiába mossák, belülről büdös az egész élet, ez se vitte sokra, mondhatná, aki nem tudja, ki az.