Somogyi Névtelen: Virág
Pap vala, rejtett szenvedelem, pocakocska, |
Virág! Reverendája alatt lankadt versezete. |
Jöjj Múzsám! Hívta kívánta az éteri hölgyet, |
Aki hozzá takarítónőként látogatott. |
Hívta Horácot, megjött, hat ökörrel |
Dübörgött háza előtt, s rámondá, hófuvat az. |
Mord viharokra skandálta a tüzhely |
Parazsát, sose tudta, millyen az ormok, |
A szélvész géniusza. Költőfejedelemnek |
Koszorúzta magát, s főúr adományozta |
Liquerrel kupicázott egyedül, míg |
Teli serlegből iszogatta a hódolatot. |
Éjszaka padlásán egerek, lent nagy költők |
Kisérteti közt morzsolgatta füzérét, |
Mégsem hagyták nyugton az áldott fajtalanok. |
Bosszúját gúnyba, imádságba csavarta: |
Sok rút százlábút bújtass be fülébe, |
Hadd másszák füle dobját, kérte az isteneket, |
Majd aztán igazán eljött érte a Múzsa, |
Lelkének pötyörű almája tabáni |
|
|