Vigasztalás a rigó szeméhez

Az a pirosba váltott könnycsepp ne legyen decemberi jég, ragyogtassa vágyakozása valakiért, világítson a fenyőágon, miként a piciny villanykörte fölpislantja karácsony örömét, rigó és asszony nézze egymást egyikük elhajtva fejét, másikuk szemben, mint a csillag, tudósítsanak aranyszálon, megvagyok én is, te is megvagy, s vannak kertjáró álruhás pásztorok és háromkirályok, s lesznek farsangi maskarás bolondok, nagyzolók, ivók, becsapott macska-Heródesek és mindenki ott lesz, aki volt e nélkülemi csöpp tükörben.