Radnóti: Szentkirályszabadja

Már keresztet vetettek, mikor ő a vízen járt,
megváltó szentségtartó ragyogott erre-arra,
a négy evangéliumot, akár a csuhát
magára terítette, azt a büdös mohát,
szűk latin epigramma lett fejealja,
lírája magacsinálta halotti kispárnája,
Goethe nyelvére lőtte halála,
őszi légy szitál a
szentkirályszabadjai kocsma-plakát
„Ne káromkodj!” halálsárga Krisztusára,
a Légy átmenetel Krisztusom keresztjén,
erőltetett menetben,
elsomfordál kisfröccsétől a gazda,
a pontos alkonyatban tehene is kiválik
csordájából, fejőasszonya mintha
Szent Erzsébet öléből rózsát szakogatna.
Véres a tej. Vasjegy a tejben: Abda.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]